Régen kovásszal sütötték a kenyeret. Ez lisztből és vízből álló keverék, általában 50%-os.

Hogyan lesz ebből a keverékből kovász? A levegőből, magáról a lisztről baktériumok és gombák szaporodnak el a szépen dédelgetett “keverékben”, és az bő egy hét alatt kovásszá változik! Ebből kell a liszthez, vízhez és sóhoz adni, amiből egy kis “nógatásra” kenyér lesz. A kovászos kenyér elkészítése körülbelül két napos folyamat.

 
A felgyorsult világban nem volt két nap a kenyér elkészítésére, és megalkották az élesztőt, ami egy gomba (Saccharomyces). Különböző enzimeket, meg ki tudja miket is tesznek manapság a kenyérbe különböző hatások elérésére.

Lassan kezd bebizonyosodni, hogy a sokféle ételintolerancia, bél- és egyéb betegségek hátterében az is állhat, hogy milyen kenyeret (pékárut) eszünk.

Sok tudományos megfigyelés folyik manapság ezügyben.

Az azonban tény, hogy teljesen más baktériumok szaporodnak el a vastagbélben kovászos kenyér fogyasztását követően, mint élesztővel készült kenyér fogyasztása esetében. Természetesen az ember számára kedvezőbb baktériumok a kovászos kenyér fogyasztásakor jelennek meg.

Jelenleg a tudományban az az uralkodó nézet, hogy még a vagyoni helyzeted is a mikróbiomtól függ -  magyarán azoknak azoknak a mikroorganizmusoknak az összességétől, amik rajtad/benned élnek. Ezek száma meghaladja a szervezetedet alkotó sejtek számát, és olyan hatásai vannak, amikre nem is gondolsz.

Miért jobb a kovászos kenyér? Mert finomabb, az van benne, amit beletettél, egészségesebb. Talán olcsóbb is, de a legjobb benne az, hogy olyan jó csinálni! 

„Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet. Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre… Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet. Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst” (Zsolt 119, 67-68. 71-72)

A vírus miatti karanténban otthon ücsörögve eszembe jutott a minap egy régi történet. Kisdiákként nagymamámnál laktam, egyszer nagytakarítás közben a szekrény mélyéről előkerült egy régi újságpapírba csomagolt bőrkesztyű. A kidobásra ítélt ócska újságot – mint minden régi dolog gyűjtője – én kaptam. Abban volt egy cikk, amit, azóta sem felejtek. A címe ez volt: „Öleléssel mentette meg életét”. Arról szólt, hogy egy férfi, egy vesztes kártya-csata után öngyilkos akart lenni és felmászott az akkor még Ferenc József nevéről nevezett híd korlátjára, hogy a megáradt Dunába vesse magát. Egy nő odarohant, lábát átölelte és a földre rántotta. Dulakodni kezdtek, csak a többi járókelőnek sikerült lefogni a megvadult fiatalembert.
A minap kaptam interneten egy kedves régi ismerősömtől ezt az írást. Hiánytalanul ideidézem. „Az emberiség pontosan azt a betegséget kapta, amelyikre szüksége volt.
1. Már nem értékeljük az egészséget, ezért kaptunk egy betegséget, hogy megértsük – az egészségünkkel foglalkoznunk kell!
2. Már nem értékeljük a természetet magunk körül, ezért kaptunk egy betegséget, melynek köszönhetően keveset tudunk a természetben tartózkodni.
3. Már elfelejtettük, hogyan kell családként élnünk, ezért kaptunk egy betegséget, amely bezárt minket az otthonainkba, hogy megtanuljunk, ismét családként élni.
4. Már nem tiszteljük az időseket, ezért kaptunk egy betegséget, amely emlékeztet az ő esendőségükre.
5. Már nem értékeljük az egészségügyi dolgozókat, ezért kaptunk egy betegséget, amely emlékeztet minket a pótolhatatlanságukra.
6. Már nem tiszteljük a tanárokat, ezért kaptunk egy betegséget, amely bezárta az iskoláinkat, melynek köszönhetően a szülők próbálják tanítani a gyermekeiket.
7. Azt gondoltuk, hogy minden megvehetünk, mindenhol ott lehetünk, azzal és akkor, amikor csak akarunk, ezért kaptunk egy betegséget, amely megmutatja, mennyire nem természetes és magától értetődő is mindez.
8. Szabadidőnket bevásárlóközpontokban töltöttük, ezért kaptunk egy betegséget, hogy megértsük, a boldogságot nem lehet megvenni.
9. Nagyon sokat foglalkoztunk a külsőnkkel, hasonlítottuk magunkat másokhoz, ezért kaptunk egy betegséget, amely maszkkal takarja ez az arcunkat, hogy megértsük, a valódi szépség nem ott rejtőzik.
10. Azt gondoltuk, a Föld urai vagyunk, ezért kaptunk egy betegséget, hogy ez az apró láthatatlan kórokozó megszelídítsen minket.
Ez a betegség nagyon sok mindent elvesz tőlünk, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy újból észrevegyük, hogy mi az igazán fontos az életben? Sajnos olyan betegséget kaptunk, amelyik pontosan ránk van szabva.”
Gondoltál-e arra, hogy ez a betegség Isten ölelése? Történik velünk sok jó meg sok rossz is, de tudjuk-e azt, hogy véletlen nincs az életünkben. Isten mindig valamit valamiért enged meg, mert számunkra is készült egy személyre szabott megváltási terv. Gondolkozzunk el ezen a tíz ponton. Hogyan állunk a tanulnivalóval, amiért ezt a járványt Isten megengedte. A Zsoltáros eljutott oda, hogy kimondta ezt a nehéz mondatot: „Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezésedet” (Zsolt 119. 71). És mi akarunk-e tanulni?

Dr. Szigeti Jenő

A cékla a libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses.
A megvastagodott répatestet fogyasztjuk, amelynek alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lapos. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik.
A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos.

Miért jó?

A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint.
A cékla kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.
Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják.
A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is.
A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Hogyan fogyasszuk?

A céklát főként salátaként, étel-kiegészítőként hasznosítják, illetve fogyasztják.
Közkedvelt élelmiszer alapanyaga az energiaszegény étrendnek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar jótékony tulajdonságai miatt bébiételekbe is keveri, de készítenek belőle céklaport, valamint sűrítményt is.
Hetente egyszer ajánlott "céklanapot" tartani, ami azt jelenti, hogy érdemes minimum 3dl gyümölcscentrifugával frissen préselt céklalevet meginni. A tömény céklalé nem tartozik a legízletesebb zöldséglevek közzé, de sárgarépalével vagy citromlével hígítva ízletesebbé válik. Így fogyasztva kiváló májtisztító hatású. A cékla, főleg télen az egyik legfontosabb vitamin és ásványianyag forrásunk.
A cékla elérhető már por alakban is a boltokban.

Nagyon egészséges a cékla levele is.

Nyers italnak elkészítve turmix-al.

2 maréknyi cékla levél
4 alma
fél citrom v. zöld citrom héjastól
1 banán
2 csésze víz
Mennyiség: 1 liter turmix italt nyerünk belőle.

Tippek - tanácsok

Ha a céklát tápanyagokban gazdag talajban termeljük, a gumók jól fejlődnek.
Sok háztartásban - főleg télen - főtt céklából készítenek savanyúságot torma felhasználásával. Ilyenkor a céklát héjastól kell megfőzni, ezért főzés előtt jó alaposan meg kell mosni. (Van, aki még kefével is megtisztogatja). Lefedve vagy kuktában kislángon hamarabb megfő, illetve megpuhul.

Érdekesség

A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát.
Magyarországon a XVII. században vált ismertté a cékla vörös változata.
Dr. Ferenczi Sándor 1961-ben állatkísérletek során felfedezte fel, hogy a cékla vörös festékanyaga a betain hatékonyan lép fel a rosszindulatú dagansejtekkel szemben.

Nálunk két nagy csoportra oszthatjuk, ezek a tavaszi és az őszi fokhagyma. A tavaszi fokhagymát tavasszal ültetjük s az egész évre termeljük, mert eláll. Az őszi fokhagyma gerezdjei jóval nagyobbak, de ha melegben tároljuk, hamarosan megapad, kihajt.A fokhagyma használata elterjedt a magyar konyhán. Sokféle jó tulajdonsággal rendelkezik, köztük baktériumölő hatása is van, mint az őrölt paprikának, ami lehetővé teszi, hogy a házikolbász megtartja kitûnõ izét.

 Tápértéke: Nehéz szólni a fokhagymáról, annyi értékes tulajdonsága van. Ezek határozzák meg, különösen a betegnek, hogy menny is a tápértékük. Eltekintve a szagától, nagyon jó gyógyhatása van a fokhagymának, minden szempontból, mert vitaminokban és ásványi sókban bővelkednek.

 Gyógyító hatása: A fokhagyma hagyományos gyógyszer a népi gyógyászatban. Még a boszorkányűzésben is szerepet kapott, ami azt bizonyítja, elődeink igen csak hittek hatóerejében. Legtöbb esetben beválik a fokhagyma mint gyógyszer, de mint minden mással, módjával bánjunk vele.

 Vírusos agyhártyagyulladás: A vírusos agyhártyagyulladás ma is végzetes betegség lehet, mert nincs meg ellene a hatásos gyógyszer. Így legjobb ha felismerés után azonnal a népi gyógyszerhez a fokhagymához folyamodunk, természetesen kikérve a kezelőorvos véleményét. Ebben az esetben ajánlatos a fokhagymalét vöröshagyma-lével keverni, és óvakodni az édességtől. Legjobb ha a hagymalét petrezselyem-lével ízesítjük.

 Koleszterin-csökkentő: A fokhagyma nemcsak megakadályozza a koleszterin illetve a zsír lerakodását a vérben, hanem képes a már lerakodott masszát feloldani, csökkenteni a vér koleszterin szintjét. Nem szabad azonban túlzásba vinni, mert a fokhagyma csökkenti ugyan az LDL-t de ugyanakkor csökkenhet a HDL is, ami szívelégtelenséghez vezethet. Ha nagymértékben fogyasztjuk, egyesek számára enyhén mérgező lehet, s a kén hatására a gyomorban és a belekben erős szelek támadnak, és megjelenik a fokhagyma másodlagos illata.

 Arterioszklerózis:Az arterioszklerózis úgy keletkezik, hogy a véredények falára lerakódnak anyagok, és ezáltal fokozatosan kisebbé válik a vér járata az artériákban. Minél szűkebb a járat, annak arányában emelkedik a vérnyomás, és annál nagyobb feladat terheli a szívet. Végül a kapilláris vérerek eldugulnak és megjelennek a kísérő bajok, valamint a szívben legtöbb esetben koszorúér szűkület alakul ki, aminek következtében csökken a szív vérellátása. Mind gyakoribb a szívtáji fájdalom, s beköszönt a végső baj, a szívszélhűdés. Természetesen a végső kifejlődést nem szabad megvárni. Mert annak ellenére, hogy a leglappangóbb betegség, ma már nagyon kevésből áll egy koleszterin ellenőrzés és ha szükséges, meg kell tenni az intézkedéseket a táplálkozási szokások megváltoztatására.A fokhagyma két hónap alatt érezhetően leviheti a vérzsír szintet. Ez-alatt van időnk a többi élelem között is böngészni, mit dobjunk ki egészen, és mi az amit be kell vennünk étrendünkbe. Figyelmesen ellenőrizni kell, melyik az az étel, amit leggyakrabban fogyasztunk. Pl. dúsított tej, vagy tejföl, ami ugyancsak megemelheti a koleszterin szintet.

 Baktérium és vírusölő: Valamikor vegyszeres gyógyszer hiányában baktérium vírus és gombafertőzéses betegségekkel szemben a fokhagymával gyógyították a tífuszt, kolerát stb. Ma is sikerrel használhatjuk egyes betegségekkel szemben Ha elgondoljuk, hogy a vírusok ellen még mindig nincs hatékony vegyszer, szívesen kísérletezünk, a természetes gyógyszerekkel, hogy mihamarább a gyógyulás útjára lépjünk. Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candida gombabetegséggel szemben. Szinte minden emberben van kisebb nagyobb mennyiségű élesztő gomba ami a nyálkahártyákon telepszik meg, és gyulladást okoz. Több betegség alap-okozója lehet. Legjobb védekezés ellene a fokhagyma. Ajánlatos joghurttal bevenni egy kiskanállal naponta, különösen, ha elõzõleg antibiotikumot szedtünk. A joghurt ugyanis segít visszaállítani a bélflórát.

 Féregűző: Kevés olyan gyerek van, aki valamilyen állattal van kapcsolatban és nincs valamilyen bélférge. Régen azt tartották, ha a gyerek piszkálj az orrát bélférge van. Az ismertető jel inkább az, ha a gyereknek gyakran viszket a feneke. Ha a kicsi nem hajlandó bevenni a fokhagymát még mézzel sem, legjobb ha a mézbe fokhagymaport keverünk, és azt adjuk neki. Súlyosabb esetben többhetes kúrát is javasolhat az orvos.

 Tisztítja a légutakat:A fokhagymának a meghűléses betegségek gyógyításában is nagy szerepe van a népi gyógyászatban. A legtöbb esetben ezek a betegségek a nyálkahártyákhoz kötődnek. Asztma, köhögés, szamár-köhögés, hörghurut esetében a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására.

 Vigyázat: nagy hőségben ne használjunk nagyobb mennyiségű fokhagymát. Óvakodjanak továbbá a fokhagymától azok is, akik gyulladásos betegségben szenvednek, így gyomorfekélyben, vagy bélgyulladásban.

 Emésztési zavarok:Ez emésztési zavarok nemcsak a kor velejárója. Nehéz ételek fogyasztása után felléphetnek bárkinél. Ezt már a régiek is tudták, valamint azt is, hogy a fokhagymának baktérium ölő hatása is van. Így társították a hús tartósításával, így maradt ránk a kolbászkészítés, aminek a magyar konyha mestere. Mint látjuk, nemcsak az étel tartósításban van szerepe a fokhagymának, hanem az emésztésben is. Különösen a száraz húst könnyebb megemészteni fokhagymával. Mindannyian jól ismerjük az abált szalonnát. Mit sem ér, ha nincs rajta paprikás fokhagyma. Ugyanezt mondhatnánk a kocsonyára is, és sorolhatnánk a többi húsételeket, amelyek mindegyikének megvan a készítési miértje.

 Elkészítési mód:A fokhagyma legértékesebb frissen, megtisztítani és fogyasztani. Ha főzzük, a fokhagymát egészben tesszük a levesbe. Ha darabolva tesszük a rántásba, csak dobjuk bele, és máris keverjük el a főzelékkel, ne hagyjuk a zsíron pirulni, mert megkeseredik.( és ami fő, hatását veszíti)

Fogyaszthatjuk a fokhagyma kicentrifugázott levét is, de azért a kevésért nem érdemes beszagosítani a gyümölcs centrifugát. Ha mégis úgy döntünk, bármely zöldség-lével keverhetjük.

A fokhagyma az a növényünk mely nagyon egészséges és
nagyon átható az illata. Mondhatjuk úgy is, hogy nagyon büdös.
Az illata jó a konyhában és borzalmas a szobában. Százszor is
meggondoljuk bedörzsöljük-e vele a pirítósunkat. Pedig a
fokhagyma gyógyhatás a csak nyersen fogyasztva érvényesül.

 Mitől hasznos és mitől büdös?

• A fokhagyma kiváló gombaölő tulajdonsággal rendelkezik. A népi gyógyászatban női bajokat is kezeltek vele.
• A baktérium ölő hatása elgondolkodtató, ugyanis a Koch-féle baktériumot (a TBC kórokozóját) 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Ez azt jelenti, ha 1 fürdőkádnyi vízbe 1 dl hagymalét öntünk, elértük ezt az arányt.
• Régebben kivonatát kenőcshöz adva az ótvar (bakteriális bőrfertőzés) kezelésére használták.
• A fenti tulajdonságai miatt mindig is használták a hús és húsételek tartósításában. Gondoljunk csak a kolbászra!
• Tágítja az ereket, véralvadás és vérnyomáscsökkentő hatással rendelkezik.
• Tisztítja a bélrendszer, és féreghajtó hatása is ismert évezredek óta.
• Gyökfogó hatása miatt serkenti az immunrendszert.
• Rendezi a koleszterinszintet. (Bár, már ki tudja mi igaz a koleszterin történetből.)
• Emésztést segítő hatása miatt adjuk bab és káposzta ételekhez.
• Átható szaga kéntartalmának köszönhető. Ha a fokhagymát összetörjük, és mézzel összekeverve lenyeljük, elkerülhetjük a kellemetlen szagokat.

A fokhagyma nevelése:

• Kiskertben tavasszal dugványozhatjuk a piacon vásárolt fokhagymagerezdeket, pár hét múlva a földből kihúzva, mikor levele szép zöld és a hagyma láthatóan fejlődében van, pl. pástétomos, vajas kenyérrel ehetjük.
• Ha nem esszük meg az összes zöldhagymát, hagyjuk a földben, és mikor szára megdől, de még nem szárad el, kiszedjük, néhány napig szárítjuk, majd száraz helyen elraktározzuk.

A gyömbér csökkenti az emésztési gondokat, az émelygést, kitűnő étvágyjavító, elősegíti a bélmozgást, ezáltal a bélgázok távozását.

Tegyünk egy kis kitérőt, s vizsgáljuk meg, vajon Magyarországon miért olyan elterjedt a disznóhús fogyasztása! Még manapság is dominál a többi húsféléhez képest. Miért szeretjük annyira a sertéshúst? Egyáltalán szeretjük-e, vagy csak egy hajdani kényszerből született szokás?
Nos, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A csaknem százötven éves megszállás során a muzulmán vallású török hódítók bizony nem kímélték a magyar portákat, elvitték az élelmet, jószágokat, kivéve a sertéseket, mivel a fogyasztását tiltotta a vallásuk. A magyar paraszt pedig, ha nem akart éhen maradni, sertést kezdett tartani.

 Melyik étrendi forma a leghasznosabb? 

Ésa 24,4–6 • „Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a föld kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthág­ták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget.”

Az Úr az elváltozásra készülő népét az édeni, azaz a hústól és állati eredetû termékektõl mentes, természetes és egyszerû ét­rendhez vezeti vissza. Ellen White így ír az utolsó napok nyo­morúsága és az egészségvédelem összefüggésérõl:

„Az átváltozás előtt azonban át kell élnünk a hét csapás idõ­szakát, és ha valakinek a vére tisztátalan, zsírlerakódásokkal te­lített, hogyan tudja majd átvészelni azt az idõszakot, amikor a le­vegõ ragállyal fertõzött lesz? Természetes, hogy ez lehetetlen lesz számára.” (Robert J. Wieland: Az 1888-as üzenet, 27. o.)

Az idézet rámutat arra, hogy étrendünk kihat a vérünk összetételére, amely a kritikus idõkben lerontja állóképességün­ket, veszélybe sodorva örök érdekeinket is. Az étrendnek – a bizonyságtétel értelmében – sokkal nagyobb a jelentõsége a végsõ próbák idején, mint azt valaha is gondoltuk. „A test éle­te a vérben van” – mondja ki az Írás az alaptörvényt, ami azt is jelenti, hogy nemcsak az állatok, hanem az emberi élet is a vér minõségével függ össze (3Móz 17,11).

A húsfogyasztást a bizonyságtételek egyáltalán nem java­solták már ezelõtt mintegy 100-120 évvel sem, az egyre szennyeződő környezet, a hússal kapcsolatos egészségügyi és er­kölcsi problémák, valamint az állatbetegségek terjedése miatt.

„A hús sohasem volt a legmegfelelőbb táplálék, de fogyasztása most – az állatok betegségeinek rohamos szaporodása miatt – két­szeresen is kifogásolható. Akik húst fogyasztanak, aligha tudják, mit esznek! Ha alkalmuk lenne látni a vágóállatot, és tudnák, mi-lyen minõségû húst esznek, sokszor undorral fordulnának el tõle. Sokan fogyasztanak rendszeresen olyan húsételeket, amelyek hem­zsegnek a tuberkulózist és rákot kiváltó kórokozóktól. Ezek és más hasonló halálos betegségek így terjednek. (…) Nincs már itt az ideje, hogy mindenki felhagyjon a húsfogyasztással? Hogyan táp­lálkozhatnak még hússal és egyéb testet-lelket károsító ételekkel azok, akik a szent angyalok társaságára méltó tiszta, nemes és szent életre törekszenek? Miként olthatják ki Isten teremtményei­nek életét, hogy azok húsát ínyencfalatként fogyasszák? Térjenek inkább vissza a kezdetben kapott egészséges és ízletes ételekhez, le­gyenek irgalmasak az Isten által teremtett és uralmuk alá helyezett oktalan állatokkal, és tanítsák meg erre az irgalmasságra a gyer­mekeiket is.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 295., 315. o.)

Ellen White kora óta a húsminőség és az állatok egészségi ál­lapota tovább romlott. Számos nagy, az állatbetegségekkel ösz­szefüggõ járványt értünk meg már a mi korunkban is, így az akkor leírt sorokat „négyzetre is emelhetjük” ma (sertéspestis, kergemarhakór, madárinfluenza, sertésinfluenza, szalmonel­lózis, húsbotrányok stb.). (Lásd e témában Fehér János Nem­zetközi húskrízis – Húsételek a maradék asztalán – meddig? című könyvét, illetve Tóth Gábor Eljött az idő? című tanulmányát, mindkét kiadvány a BIK Könyvkiadónál jelent meg 2009-ben.)

A húsfogyasztással már számos nem hívő ember is felha­gyott az egészségügyi kockázatok és az erkölcsi aggályok tu­datosítását követõen. George Bernard Shaw például így vallott errõl: „Az állatok a barátaim, és én nem eszem meg a barátai­mat.” Ismert Edward Nelson orvos mondása is: „Ha erõs akarsz lenni, mint a bivaly, edd azt, amit a bivaly eszik, de a bi­valyt ne edd meg.”

Az egyéb állati eredetű élelmiszerekrõl Ellen White ezt írja: „Tanítsuk meg az embereket tej és vaj nélkül táplálkozni! Mond­juk el nekik, hogy hamar eljön az idő, amikor a tojás, a tej, a tejföl és a vaj fogyasztása nem lesz többé biztonságos, mert az emberek gonoszságának növekedésével arányosan nõnek az állatbetegségek.

Biblia és egészség

Közel az idő, amikor a bukott emberiség bűnei miatt az egész ál­latvilág nyögni fog a földünket átokkal sújtó betegségek alatt. Isten rátermettséget és ügyességet ad népének, hogy ezek nélkül is egész­séges táplálékot tudjon készíteni. Népünk vessen el mindenféle egészségtelen receptet!” (Étrendi és táplálkozási tanácsok, 282. o.)

A következő mondatra is figyelnünk kell: „Várjuk meg, amíg a körülmények megkövetelik, és az Úr elkészíti erre az utat.” (I. m., 162. o.) Eszerint Isten népe számára az „idő” akkor jön el, ami­kor ezek a termékek (tej, tojás) problémássá válnak, és betegsé­gek terjesztői lesznek. Ez az idõ itt van, hiszen láthatjuk a jelentendenciáit, és azt is, ahogyan az Úr lépésrõl lépésre értékes, tápláló növényi alapanyagokat, ételkészítési módokat tár elénk, az állati eredetû termékek helyett. Isten gondoskodott szá­munkra a bõséges és változatos növényi nyersanyagokról, ame­lyekbõl egészséges, tápláló és ízletes reformételek készíthetõk.

Jelzések ezek, amelyeket észlelve haladék nélkül érdemes megkezdeni a fokozatos áttérést a növényi étrendre – mint szükségszerű és oltalmat jelentõ étrendi formára. Sokan azt gondolják, hogy ezzel a táplálkozás kérdése „üdvözítõ” jelleget kap, és szélsőségesnek tartják az ilyen álláspontot. Ne feledjük azonban, hogy Isten maga hívta fel a figyelmet a vegán étrend fokozatos bevezetésére, amelynek során a hit és a cselekedetek együtt teszik lehetõvé, hogy az Úr megvédhessen a nagy nyo­morúság idején. A Krisztust váróknak adott egészségvédelmi tanácsok Isten különleges adományai, s a hitbõl fakadó enge­delmesség súlyos ártalmaktól óv meg bennünket a jövõben.

A tejet és a tejtermékeket csodaszerekként, az egészséges növekedéshez szükséges tápanyagok forrásaiként állítják elénk, bár ma már sok helyütt hangzanak el és olvashatók más orvosi vélemények is. Kétségtelen, hogy a tejtermékek tele vannak tápanyagokkal, de ez nem azt jelenti, hogy ezek kombinációja ideális mint emberi táplálék. Az anyatej a csecsemők számára életfontosságú, és szervezetük úgy van megteremtve, hogy ezt a növekedést serkentő táplálékot fel tudja dolgozni. A felnőtteknek viszont már nem az anyatej a legmegfelelőbb táplálék, nem is tudnák olyan jól megemészteni, mint csecsemőkorukban. A Biblia ugyan beszél arról, hogy a régmúlt időkben is fogyasztották az emberek a tejet és a tejtermékeket, ugyanakkor elmondható, hogy a teremtés rendje szerint a tehéntej a borjaknak, nem pedig az embereknek való.
- A felnőttek számára a tej és a tejtermékek zsírban és koleszterinben gazdag, nehezen emészthető élelmiszerek.
- Sokan tejcukor érzékenyek (Magyarországon a lakosság kb. 20-30 százaléka).
- A tej és tejtermékek (különösen a sajtok) sokaknál allergiát okoznak.
- A terjedő állatbetegségek és az egészségtelen nagyüzemi állattartás miatt a tej és tejtermékek egyre kevésbé biztonságosak és táplálóak.

A különböző növényi/vegetáriánus tejek receptjét leírtam a blogomba. Az ott leírt módon készíthetünk tejeket másfajta magvakból is.
Ha a tejet nem édes ételhez használjuk fel, jobb az édesítést elhagyni.Kisgyermekek, csecsemők táplálásánál méz helyett használjunk barna cukrot vagy datolyát az édesítéshez.
A szójából, és az olajos magokból készült tejeknek magas a fehérje- és olajtartalmuk, a gabonatejeknek viszont nagyon alacsony az olajtartalmuk, és fehérjetartalmuk is kisebb. A TÚRÓ PÓTLÁSA  a tofuval jól pótolható. 

TEJFÖL NAPRAFORGÓBÓL (VAGY MÁS OLAJOS MAGBÓL)

1 csésze víz (meleg víz, mivel az olaj kicsapódik a hideg vízben és nem lesz sima állagú)
1 csésze nyers hántolt napraforgómag (vagy más olajos mag, legfinomabb kesudióval)
1 kávéskanál só
1-2 citrom
ízesítéséhez használhatunk 1 gerezd fokhagymát, csipetnyi bazsalikomot, egy kevés vöröshagymát

Áztassuk be a napraforgómagot egy éjszakára hideg vízbe, így megduzzad és könnyebben turmixolható. (Ha nagyon jó a turmixgépünk, az áztatás elmaradhat.) Öntsük le a levét. Egy csésze vízzel és a többi hozzávalóval együtt turmixoljuk krémszerűre. A krém színében, jellegében hasonlít a tejfölhöz, ezért amikor egy étel elkészítéséhez tejfölre van szükség, felhasználhatjuk helyettesítőként.
A sajtkrémet jól helyettesíti a napraforgókrém.

A legtöbb ember számára teljesen természetes az állati eredetű táplálékok fogyasztása. Ez nem is baj, de komoly indokok vannak arra nézve, hogy a mai időben miért érdemes csökkenteni a hús, a tojás és a tejtermékek fogyasztását. A szakemberek ezek mennyiségi csökkentését, és a növényi eredetűekét pedig növelni javasolják.

A ma ismert indokok, amelyek az állati eredetű élelmek csökkentését támasztják alá:
Ma az állattartás körülményei igazodnak ahhoz az elvhez, hogy minél több anyagi hasznot kell kipréselni a lehetőségekből. Ezért:
Az állatokat kis, zárt helyen tartják (helytakarékossági szempontból, és hogy az állat ne mozoghassa le az értékes kilókat), ezért azok idegesek, feszültek lesznek, és stresszhormont termelnek, ami feldolgozás után is az élelemben marad. Elfogyasztásukkal ezek a stresszhormonok ránk is ugyanilyen hatással vannak: idegesek és feszültek leszünk, és ez más káros folyamatokat is beindít.
A gyorsabb súlygyarapodás érdekében az állatok takarmányába legtöbbször visszateszik a feldolgozott fajtársaik melléktermékeit (toll-liszt, csontliszt, belsőségekből készült pép...) vagy más állati termékeket (halliszt, fehérjekoncentrátumok...), és ezzel a betegségek futótűzként terjednek. A beteg állatoktól mi is megbetegedhetünk, mert sok betegség állatot és embert egyaránt támad.
Ahogy a beteg állatok száma növekedni kezdett, egyre több gyógyszert, főleg antibiotikumokat kezdtek etetni az állatokkal a takarmányba keverve (sokszor feleslegesen, csupán elővigyázatosságból), és ezek is ételeinkben maradnak. De amikor mi leszünk betegek, már nem fog hatni egy esetleges antibiotikum-kezelés, mert a kórokozó fokozatosan hozzászokott az étellel bejutó, apró adagú gyógyszerekhez.
A környezeti ártalmak (növényvédő szerek, nehézfémek...) a növényekben kisebb mértékben vannak jelen, mint az állatokban, mert az állatok, a növényi takarmányt fogyasztva, felhalmozzák testükben az ártalmas anyagok nagy részét. Ezek, szervezetünkbe jutva, sok betegség okai lehetnek.