A mechanikai sérülés maradandó agyi károsodást okozhat. A boksz, a futball és a motorkerékpározás magas kockázati arányt mutatnak. A fejre mért ökölcsapás bokszolás közben gyakran károsítja a parányi véredényeket, főleg a homloklebenyben. Az ilyen sérüléseket szenvedett bokszolóra mondják, hogy olyan, mint a "tántorgó részeg". Más sportok is okozhatnak hasonló sérüléseket. Legjobb, ha minden ilyen tevékenységet elkerülnek azok, akik meg akarják őrizni homloklebenyük működését. A mechanikus homloklebenyi sérülések nem korlátozódnak a sportolókra. Az autóbalesetekből eredő fejsérülések is okozhatnak homloklebeny-károsodást. Ezért az autóban kötelező bekötni a biztonsági övet. Minden ésszerű biztonsági előírást vegyünk figyelembe a munkában.

Előzzük meg azokat a betegségeket, amelyek károsíthatják a homloklebenyt!

A megelőző orvoslás elveinek megfelelő alkalmazása is segíthet, hogy megőrizzük a homloklebeny működését. Sok betegség vezethet a homloklebeny működőképességének elvesztéséhez. E betegségek közül igen sok potenciálisan megelőzhető. Az agyvérzés az egyik legriasztóbb, mégis gyakran megelőzhető, ha figyelünk a kockázati tényezőkre, például a magas vérnyomást ellenőrzés alatt tartjuk. Az agyvérzés önálló kockázati tényezői a 16-60 éves korú embereknél: magas vérnyomás, cukorbaj, dohányzás, szívbaj, alkoholfogyasztás (az agyvérzéses roham előtt 24 órával). A nőknél e listához hozzá kell tenni a fogamzásgátlókat. A legújabb kutatás jelzi, hogy maga a magas vérnyomás is hatást gyakorolhat az agy működésére. Az egyik ilyen kísérletben 42 magas vérnyomásban szenvedő pácienst hasonlítottak össze 42 olyan emberrel, akinek nem volt magas a vérnyomása. Mindnyájan MRI-vizsgálaton mentek keresztül (ez egy széles körben alkalmazott eljárás, ami részletes képet készít az agyról). Intelligenciatesztet is végeztettek a páciensekkel. A magas vérnyomás homloklebenyi fehérállomány-károsodást okozott, emellett a vizsgált személyek intelligenciáját (értelmi képességét) is károsította. Az agy fehérállománya az idegimpulzus-vezetésben játszik főszerepet, és igen gazdag idegrostokban. Színe ezekből az idegrostokból származik, melyeket a mielinhüvely fehér gliasejtjei választanak el egymástól. Figyeljük meg továbbá, hogy a fehérállomány kóros elváltozása is jelentkezett - függetlenül attól, mennyire sikeresen kezelték gyógyszeresen a magas vérnyomást. A kutatás arra utal, hogy csak az életmóddal szabályozott vérnyomás esetén előzhető meg az agyi károsodás. A 6. fejezet részben arról szól, hogyan lehet a magas vérnyomást természetes eszközökkel befolyásolni. Egy másik kutatás a magas vérnyomás egy újabb, agyat károsító hatását dokumentálta: nevezetesen az agy sorvadását vagy zsugorodását. Az agy MRI-vel mért mérete kisebb a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél. Nem csupán a magas vérnyomás és az agyvérzés veszélyezteti a homloklebenyt. A fizikai feltételek gyakran vannak hatással az agy teljesítőképességére. A szív állapota is sokszor vezethet olyan problémákhoz, melyek később hatással lesznek az agyra. Sokféle idegrendszeri rendellenesség veszélyeztetheti az agyműködést. A komoly betegségek is mérhető agyi következményekkel járnak. Kövessünk helyes, egészséges életmódot, ami fedezi testünk valamennyi szükségletét!

Javítsuk az agy vérellátását!

Fontos javítani az agy vérellátásának minőségét, mert ez a tényező az egész agyat segíti, nemcsak a homloklebenyt. Hogyan tudunk gondoskodni erről? Ha tiszta, friss oxigénben dús levegőt lélegzünk be. A friss levegőnek a szellemi teljesítőképességre gyakorolt jótékony hatását a "A vezető halálozási okokon túl" c. fejezetben taglalom részletesen.

Ott tárgyalom a kutatás irányvonalát, s feltételezem, hogy a friss levegőben lévő negatív töltésű ionok fokozzák a szellemi teljesítőképességet. Azonban a levegő minőségén kívül más is hat az értelmi teljesítményre. Légzési szokásaink is számítanak. Az osztályteremben vagy hivatali helyiségben ülve talán nem is tudatosul bennünk, hogy felszínesen lélegzünk. Ez az egyik oka annak, hogy 30 perc elteltével már nehezünkre esik összpontosítani. A felszínes légzésnek azért van ilyen káros hatása, mert a vér oxigénszintje (amit oxigéntelítettségnek neveznek) az optimális homloklebenyi teljesítőképességhez szükséges szint alá esik. Ha többször tudatosan mély lélegzetet veszünk, elháríthatja és visszafordíthatja ezt a tendenciát. A mély légzés, főleg friss levegőn, elégséges módon fokozza az oxigéntelítettséget, s így javítja a homloklebeny működését. Amellett, hogy ülés közben mélyeket lélegzünk, végezzünk rendszeres dinamikus mozgást leginkább jó levegőn (kinn a szabadban). Ez mozgósítja a szívet, hogy több oxigéndús vért pumpáljon az agyhoz.

Gondoskodjunk egészséges táplálékról!

E fejezet jelentős hányadát a jó tápláléknak a homloklebeny optimális működésében betöltött szerepének szenteltem. Minden serkentő tényezőtől mentes, teljes vegetáriánus étrend tűnik a legjobbnak az előagy képességeinek javítása szempontjából. Csecsemőknél pedig az anyatej tölti be ezt a szerepet.

Jussunk megfelelő mennyiségű napfényhez!

A napfény a szerotonin termelését növeli a nappali órákban. Ez pedig segíthet megelőzni a depressziót és a kimerültséget. Ezek közül az összefüggések közül foglalkoztam néhánnyal a napfény, alvást elősegítő szerepének kontextusában a melatoninról szóló kilencedik fejezetben. A napfénynek az egész ember egészségére gyakorolt jótékony hatásairól további részleteket közlünk a "A vezető halálokokon túl" című huszadik fejezetben.

Tegyük próbára homloklebenyünket!

Feltétlenül gyakorlatoztassuk agyunk gondolkodó erejét! Éppen úgy, ahogy izmaink esetében, homloklebenyünk is sorvad, ha nem használjuk. A próbára tevő mentális feladatok segítenek fenntartani éleselméjűségünket, mivel serkentik a homloklebenyt. Komoly dolgok olvasása, a természet tanulmányozása, kérdések megfogalmazása a bennünket körülvevő óriási világról és értelmi képességünk más, egészséges felhasználása hasznos homloklebenyi effektusokat termel. Egy nem túl régi tanulmány megállapította, hogy egy bizonyos tevékenység elképzelése, kigondolása az agy kapcsolási sebességét 80 százalékkal serkenti, ami felhasználható arra, hogy az elgondolt feladatot a valóságban is elvégezzük. Az ilyen szellemi gyakorlat megerősíti az agy sejtjei közötti kapcsolatokat, és amikor eljön a megvalósítás ideje, az illető jobban fel lesz készülve. A gyermekeknél és a tizenéveseknél a tanulási képesség fokozása érdekében különösen fontos a szellemi aktivitás. A tudósok most fedezték fel az első meggyőző bizonyítékot, miszerint az intellektuális serkentés az agy kritikus területén növelheti az agysejtek számát. Korábban azt gondolták, hogy az aktív agysejtek száma többé-kevésbé már gyermekkorban kialakul. Ezt a mérföldkőnek számító tanulmányt a Salk Institute for Biological Studies készítette el. Fiatal egereket ingergazdag környezetbe helyeztek: játékszerekkel és rohangáláshoz elégséges hellyel látták el őket egy különösen nagy ketrecben. Az eredmények szerint ezek az egerek 15 százalékkal több agysejtet fejlesztettek ki az agy memóriáért és tanulásért felelős kulcsfontosságú területén, mint a genetikailag azonos, de szegényes környezetben élő egerek. A többletként meglévő agysejtek képessé tették őket arra, hogy gyorsabban és hatékonyabban átjussanak összetett labirintusokon. A kutatók azt mondják, minden okuk megvan azt feltételezni, hogy hasonlóak a következmények emberek esetében is. Az ebből fakadó fontos következtetés tehát az, hogy a környezet, melyről gyermekeink számára gondoskodunk, ténylegesen befolyásolhatja agysejtjeik számát és tanulási képességüket.

Uraljuk azt, amit látunk és hallunk!

Az utolsó pont a listán az előzővel van összefüggésben. Ha elménket nagy mentális késztetésnek tesszük ki, az növelni fogja értelmünket és erősíteni az intellektust. Mivel a lelkiség, erkölcsiség és akarat az agy homloklebenyében összpontosul, a kiválasztott mentális késztetésnek ideális esetben lelki és erkölcsi lényünkre kellene hatnia. Az Isten Igéjének tanulmányozása ennek az elvárásnak minden másnál jobban megfelel. Ellen White körvonalazza az Írások tanulmányozásának az elmére, a lélekre és az intellektusra gyakorolt befolyását. Hangsúlyoztam ebben a fejezetben, hogy a megfelelő fizikai és értelmi szokások fontosak az optimális homloklebenyi működés szempontjából. Érthető, hogy a megfelelő mentális szokások elősegítik a mentális fejlődést, növekedést. Ugyanakkor a helyes fizikai szokások elősegítik a magasabb rendű mentális működést.Ezek a természet törvényei, melyeket a Teremtő helyezett lényünkbe. Az intellektuális erő, a fizikai erő és a hosszú élet változhatatlan törvényektől függ. Nincs semmi "úgy adódik", nincs semmi véletlenszerű e dolgok terén. A menny nem avatkozik be, hogy megőrizze az embert a természeti törvények áthágásának a következményeitől.

Végkövetkeztetés

Isten mindannyiunk részére gondoskodott erőről, hogy szabadon döntsük el, hogyan akarunk élni. Ő általában nem lép közbe, még akkor sem, amikor helytelenül választunk. Valóban sok igazság van a közmondásban, hogy minden ember a saját szerencséjének a kovácsa. Tekintettel erre a nekünk adatott hatalmas erőre, hogy formáljuk meg saját jövőnket, nem fordítunk időt rá, hogy komolyan elgondolkodjunk saját életmódunkról? Arra késztetnék mindenkit, töprengjen el mostani szokásain, és kérdezze meg magától, vajon kihasználja-e annak előnyeit, amit ebből a fejezetből megtanult. Próbáljunk meg elhatározni néhány konkrét lépést, amit a következő héten akár meg is tehetnénk, hogy segítsük megvédeni és növelni homloklebenyünket és vele együtt persze egész testünket. Az egészséges életmód értelmes dolog. Ne kövessük a dolgokat csak azért, mert kényelmesek, vagy azért, mert mindenki más is azt csinálja. A Szentírás szavai szerint:

"Ne szabjátok magatokat a világhoz, hanem változzatok el a ti elmétek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." Rm.12,2.