Ezt az elméletet legutóbb egy sydney-i tudós, dr. Vincent Candrawinata élelmezéskutató kezdte terjeszteni, aki állítja, bizonyítékok vannak arra, hogy a rendszeres almaevés javítja a memóriát és csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – hiszen a gyümölcs temérdek fontos, elengedhetetlen vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

  A flavonoidok – amelyek sok más gyümölcsben és zöldségben is megtalálhatók – ráadásul erős antioxidánsok, amelyek csökkenthetik a depresszió és a szorongás tüneteit is.

A flavonoidok olyan fenolos vegyületek, amelyek a gyümölcsökben, például az almában és a körtében, valamint a zöldségekben, például a kelkáposztában és a spenótban magas arányban előfordulnak, de a csokoládé és bor is tartalmazza. Ezek a vegyületek, ha megfelelően felszívódnak, jótékony hatással vannak egészségünkre. Tanulmányok kimutatták, hogy a flavonoidok és flavonolok magasabb mennyiségű bevitele összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának megelőzésével

Ennek ellenére nem érdemes az almát félredobni a bor és a csoki miatt, hiszen a gyümölcs jóval magasabb arányban tartalmaz flavonoidokat, ráadásul a fogyasztása fontos vitaminokkal és ásványi anyagokkal látja el a szervezetet, amelyek megvédik az agysejteket a neurotoxicitástól, ami neurodegeneratív rendellenességekhez vezethetne.

Az egyik megoldás az egészséges életmód követése lehet, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a testmozgást is, hiszen ezek egyaránt nagyszerű módjai annak, hogy csökkenteni lehessen a betegség kialakulásának kockázatát.

Elképesztő belegondolni, hogy egy olyan egyszerű gyümölcs, mint az alma, ilyen fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának csökkentésében. Az alma jó pektinforrás, egy oldható rost. A tanulmányok és a kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú rostok nagy mennyiségben történő fogyasztása a depressziós és szorongásos tünetek kialakulásának alacsonyabb kockázatához köthető. – vélekedett dr. Vincent Candrawinata.

Az új módszerrel megelőzhető, de legalábbis késleltethető a kór kialakulása: a páciensek esélyt kapnak arra, hogy változtassanak életmódjukon, táplálkozásukon, az orvosok pedig hamar megkezdhetik a kezelést.

A teszt azoknak lehet leginkább a segítségére, akiknek családjában gyakori az Alzheimer-kór, és használatával pontosan megállapítható, ha valakinél a feledékenység valóban ennek a betegségnek a jele, vagy csak egyszerű memóriazavar.

Nagy-Britanniában azonban máris vannak azonban olyanok, akik tartanak a biztosítótársaságok reakciójától. Szerintük elképzelhető, hogy azoknak a betegeknek, akikről kiderül, hogy előbb-utóbb kialakul náluk a betegség, jóval drágábban nyújtják majd szolgáltatásaikat.

Jelenleg a betegséget csak az első tünetek megjelenése után lehet diagnosztizálni, amikor már ki lehet zárni, hogy az emlékezetvesztés agyvérzés vagy agytumor miatt alakult ki.

A vérvizsgálat, amely 90 százalékos pontossággal ad eredményt, a vérben található proteinek mennyiségének árulkodó változásait mutatja ki. Ezek azok az anyagok, amelyek segítségével a test és az agy kommunikál egymással.

Hogy bebizonyítsák, a teszt működik, a tudósok 250 vérmintát vizsgáltak meg: azok egy része egészséges, másik része pedig Alzheimer-kórral diagnosztizált emberektől származott. A módszer 90 százalékos biztonsággal mutatta ki, melyik minta melyik csoporthoz tartozik.

 Ezután azt vizsgálták, vajon a módszerrel kideríthető-e, hogy egy adott embernél kialakul-e a jövőben az Alzheimer-kór. Ehhez olyan betegek vérmintáit használták fel, akik enyhe emlékezetvesztésben szenvedtek, amikor vért vettek tőlük.

Hat évvel ezután néhány páciens állapota olyan súlyossá vált, hogy diagnosztizálták náluk a kórt, míg a többiek aránylag egészségesek maradtak. A teszt ezt is 90 százalékos biztonsággal jelezte előre.

A módszert akár már jövőre használhatják a laboratóriumi kutatásokhoz, ahhoz azonban, hogy a klinikai gyakorlatban is bevessék, még több kísérletre van szükség.

 Ha valamilyen okból (főként érelmeszesedés eredményeként) az agyszövet vérellátása egy kisebb, körülírt területen megszűnik, az ér által ellátott terület elhal. Ezt a folyamatot, és az ezzel járó változatos tüneteket hívjuk agylágyulásnak.

A betegség lényege:
A betegség lényege az agy állományában keletkezett lágyulás, melyet az agyat ellátó fő verőér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása okoz. A lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.
A betegség oka:
A betegségre hajlamosít a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, AIDS, kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető.
A betegség tünetei:
A tünetek gyakran hirtelen alakulnak ki. Az érintett agyterülettől függően mások a panaszok. A beteg észlelhet hirtelen rövid ideig tartó egyoldali látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy - bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, megváltozhat a viselkedés, a bénult végtagban ritkán fájdalom-érzés léphet fel, szédülés, émelygés is jelentkezhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vér-, szemészeti-, liquor-, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatra kerülhet sor.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést. Egyes esetekben véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz.

 Gyógyítható?

Nem gyógyítható, mert még nem ismerjük az elhalt agyszövet regenerálásának a módját. A beteg állapota azonban javítható, mert a kiesett területeket az agy más területei részben átvehetik. Lehetőség szerint azonban arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki agyinfarktus.. Ezt leginkább a vérnyomás, a vércukor, a testsúly "rendben tartásával" lehet elérni, de sajnos, gyakran fogalmunk sincs, hogy miért alakulnak ki az elhalások.

A mobiltelefonok az agy kulcsfontosságú sejtjeit károsítják, és az Alzheimer-kór korai megjelenését is kiválthatják - állítják Leif Salford professzor és kollégái (Malmö Egyetem, Svédország) állatkísérleteik alapján. Tanulmányuk szerint a sugárzás miatt olyan agyterületek károsodnak, amelyek a tanulással, memóriával és a mozgáskoordinációval állnak kapcsolatban.

"Jó okunk van azt feltételezni, hogy ami a patkányok agyában végbemegy, az végbemegy az emberi agyban is" - mondta Salford a BBC-nek, hozzátéve: a patkányok agya igen hasonló az emberéhez: ugyanolyan vér-agy gát (az egyik védelmi rendszere) és neuronok (idegsejtek) jellemzik.

A kísérleteket 12-26 hetes patkányokkal végezték, amelyek agya a serdülők agyához hasonló kifejlettségi állapotban van. Az állatokat kis, közepes és nagy adag (maximum két órányi), a mobiltelefonokénak megfelelő sugárzásnak tették ki.

Az ezt követően - 50 nappal később - elölt példányok agyát mikroszkóppal vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a közepes és nagy adag sugárzást kapott állatok agyában nagy mennyiségben voltak jelen a korábban elpusztult agysejtek.

Salford elmondta: a tapasztalatok alapján jó oka van azt gondolni, hogy a mobiltelefon hatása az Alzheimer-kór kialakulását is kiválthatja. "Nem zárhatjuk ki, hogy néhány évtizednyi mindennapos használat után egy egész generáció fog a negatív hatásoktól szenvedni, életének derekán" - mondta. Megjegyezte azonban, hogy az eredmények megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A mobiltelefonok egészségkárosító hatása körül évek óta komoly vita zajlik, a különböző vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményekre vezetnek.