Ehető rovarok a piacon

Az Agrárminisztérium közbenjárására hamarosan egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek a magyar boltokban. De vajon tényleg szükség van erre az intézkedésre, vagy épp a rovarfogyasztás szélesebb körű támogatása oldhatná meg hosszú távon a bolygó élelmezési gondjait? És egyáltalán, mennyire biztonságos a rovarok fogyasztása?

Amellett, hogy a rovarok kevesebb ráfordítást igényelnek a tenyésztés során, sokkal hatékonyabban alakítják a takarmányt saját testtömegükké, mint más állatfajok. Ez annak tudható be, hogy nem szükséges külön energia a testhőmérsékletük megtartásához, mivel környezetük hőtartalmát veszik fel. Ráadásul takarmányként felhasználhatók olyan mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy éppen faipari melléktermékek, amelyeket ma sok esetben hulladékként tartunk számon

– olvasható a Nébih oldalán.

 A rovarevésnek bizony vannak előnyei. A rovarétrend sokkal több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmaz, mint az állatok húsa. Tenyésztésük és feldolgozásuk jelentősen kevesebb helyet igényel, és kevesebb táplálékra is van szükségük. Ezen kívül kisebb mennyiségű üvegházhatású gázt termelnek, mint a haszonállatok.

Míg a kármint az E-120 kódszám jelöli a címkéken, a sellakot E-904-es számmal tüntetik fel, ezek pedig a leghétköznapibb élelmiszerekben is megtalálhatók a joghurttól kezdve egészen a szalámiig. Bizarrnak tűnnek, félni azonban nem kell tőlük: a szervezetre teljesen veszélytelenek.

Néhány ehető faj, a teljesség igénye nélkül:
• Orrszarvúbogár, galacsinhajtó bogár. Főként élve fogyasztják az Amazonas-medencében, de előfordul az is, hogy parázson sütik meg őket.
• Pillangó és molylepke lárva, agavé féreg. Lárva állapotban extra sok fehérjét és vasat tartalmaznak, ezért a hiánybetegségben szenvedők, a gyerekek és a kismamák erőszeretettel fogyasztják őket az afrikai országokban.
• Hangyák. A hangyák egyetlen hátránya, hogy jó sok kell ahhoz, hogy egy ember jól tudjon lakni velük. Mégis sokan fogyasztják őket, létezik sült hangya, de van hangyaleves is.
• Méhek és darazsak: természetesen nem a repülő fullánkos egyedeket eszik meg, hanem a lárva állapotban lévőket, amikor még kis dagi kukacokra hasonlítanak.
• Büdösbogarak. Utolsó helyen szerepel a számunkra leginkább meglepő étel, a poloska, vagy más néven büdösbogár. El sem tudjuk képzelni, hogyan lehet megenni őket, de ízük állítólag az almáéra hasonlít.