„Beteg épület"-szindróma
Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk.
A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok?
Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik.
Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből.
További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovarirtó szerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünetegyüttest a „beteg épület"-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
• Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
• Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
• Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
• Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
• Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
• Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja. Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez.
Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít.
Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot.
Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük" oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását.
Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek" sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.

Az oxigén a legelemibb létszükségletünk. Minden tevékenysé­günk energiát igényel, amit a szervezet úgy állít elõ, hogy a rendelkezésére álló „üzemanyagot” a sejtekben elégeti. A fû­tõanyag a magunkhoz vett táplálékból származik, amit az oxi­gén segítségével égetünk el.

Újszülöttként az ember helyesen lélegzik (közép- és hasi légzéssel), a késõbbiekben ez a képességünk alapvetõen meg­romlik. Az életmódunk, öltözködésünk, tartásunk, a bennün­ket érõ stresszhatások mind befolyásolják, eltorzíthatják a légzésünket.

Általában felületesen lélegzünk. A rossz testtartás, a hajlott hát csaknem lehetetlenné teszik az egészséges, mély légzést. Tüdõnk kapacitásának csak kis százalékát használjuk. Amikor helytelenül ülünk, a bordák benyomódnak a hasfalba, gátolva

Biblia és egészség

az ott elhelyezkedõ szervek vérellátását. Ez az egész emészté­si folyamatot negatív irányba befolyásolja. A hiányos oxigén­ellátás pedig fáradtságérzetet, betegségekre való hajlamot, vér­szegénységet, depressziót, sõt szenilitást okozhat. Minden szervünk, sõt minden sejtünk alapvetõ szükséglete az oxigén.

A vérkeringésre gyakorolt hatását magunk is megfigyelhet­jük, ha a gyakorlatok közben ujjainkat a pulzusunkra helyez­zük. A belégzés alatt a vérnyomás csökken, a pulzus gyorsul, míg a kilégzés alatt a vérnyomás nõ, a pulzusszám lassul. Az idegrendszer mûködését is befolyásolja. A mély légzés belég­zés fázisában a szimpatikus idegrendszer mûködik erõtelje­sebben. (A vészhelyzetben ez mozgósítja a szervezet erõit. Megfigyelhetjük, hogy ha veszélybe kerülünk, hirtelen belé­legzünk, és visszatartjuk a levegõt. Ezt ilyenkor ösztönösen végzi a szervezetünk.) A kilégzéskor a paraszimpatikus ideg­rendszer erõteljesebb (a szervezet regenerálásáért, megújításá­ért felelõs, segíti annak erõgyûjtését). A rendszeresen végzett légzésgyakorlatok erõsítik az idegrendszert, ellenállóbbá te­szik a nehézségek elviselésére. Idegerõsítõ légzés az a gyakorlat, amikor a visszatartott légzésfázisban enyhén, majd erõtelje­sebben megfeszítjük izmainkat. A hasi légzés folyamatosan masszírozza az emésztõszerveket, segítve a pangó béltartalom haladását, hatékonyabbá téve a vese és a mirigyek mûködését. A májban lévõ vér ki-be pumpálásával fokozza a salakanyagok eltávozását, elõsegíti a méregtelenítést. A jobb oxigénellátás által kedvezõen befolyásolja az életfolyamatokat. A szerveze­tünkben rendezi a sav-bázis egyensúlyt.

Naponta háromszor, étkezés elõtt gyakoroljuk a teljes lég­zést! Minden alkalommal tízszer végezzük! Szokjunk hozzá: ha szabad levegõre lépünk ki, vagy ha a természetbe kirándu­lunk, azonnal végezzünk néhány mély légzést! Tanuljuk meg szeretni a teljes légzést, élvezni a levegõ ízét és tüdõnkbe áramlását! Kezdetben néhányszor végezzük, késõbb többször is lehet. Amíg azonban nem szokott hozzá a szervezetünk, le-gyünk mértékletesek a gyakorlásával! A mély légzést – a hasi légzéssel ellentétben – természetesen nem lehet mindig alkal­maznunk, de rendszeres gyakorlásával a szokásos légzésünk is mélyebbé, erõteljesebbé és egyben nyugodtabbá válik. E lég­zés gyógyító erejét már régen felfedezték. Hatása a test min-den sejtjéig kiterjed; javítja, megújítja az ember egész szerve­zetét. Érdemes megtanulni és rendszeresen gyakorolni!

„Nagyobb mértékben függünk a belélegzett levegõtõl, mint az elfogyasztott ételtõl. Férfiak és nõk, fiatalok és öregek, akik egész­séget kívánnak és tevékeny életre vágynak, gondoljanak arra, hogy ezeket nem nyerhetik el jó vérkeringés nélkül. Bármi legyen a foglalkozásunk, szánjuk rá magunkat, hogy a lehetõ legtöbbtestmozgást végezzük a friss levegõn! Érezzük vallási kötelessé­günknek, hogy legyõzzük egészségünk akadályait: ne engedjük, hogy a zárt, rossz levegõjû helyiségek megfosszanak bennünket a szabad levegõn való mozgástól.

A levegõ a menny értékes kegyelmi ajándéka, amelyet minden­ki elnyerhet: megelevenítõ befolyásával mindenkinek áldásáraszolgál. Üdvözöld örömmel, szeresd, és értékes idegnyugtatónak bizonyul számodra!… A tiszta, friss levegõ hatására vérünk egészségesen kering szervezetünkben. Felfrissíti testünket, erõssé és egészségessé teszi szervezetünket, befolyása erõsen érezhetõvé válik elménkben, nyugodtságot és derültséget ad. Fokozza az ét­vágyat, tökéletessé teszi az ételek megemésztését, és egészséges, édes álmot eredményez.”

„Mindenekelõtt arra kell törekednünk, hogy állás és ülés köz­ben testtartásunk helyes legyen. Isten az embert egyenesnek teremtette… Arra van szükségünk, hogy kedvesség, méltóság, ön­uralom, akaraterõ és önbizalom jellemezzen bennünket, s ezeket a tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja az egyenes test­tartás… A helyes testtartás után a legfontosabb a légzés mûvé­szete. Az egyenes testtartásnak köszönhetõen helyesebben is léleg­zünk, mint a rossz tartásúak… A mély légzés egészségben tartja a légzõszerveinket, s ezek biztosítják a vér megfelelõ áramlását…

Biblia és egészség

Ily módon nemcsak a szervezet frissül fel, hanem szellemileg is kiegyensúlyozottak maradunk.”

„A helyes légzés nyugtatja az idegeket, javítja az étvágyat, az emésztést, és pihentetõ alvást eredményez. A tüdõ mûködéséhez a lehetõ legnagyobb teret kell biztosítani. Térfogata nõ, ha akadály­talanul mûködhet – és csökken, ha összenyomódik. Ezért károso­dik a tüdeje a görnyedten dolgozó embernek. Ez különösen az ülõmunkát végzõknél fordul elõ. Ilyen testtartásban lehetetlen mélyeket lélegezni. A felületes lélegzés csakhamar szokássá válik, és a tüdõ elveszíti tágulási képességét. Hasonló hatást vált ki a szo­ros ruha is. Ilyenkor nincs elég hely a mellkas alsóbb részében, és a has izomzata nem tudja teljes mértékben elvégezni feladatát: alégzés segítését. Ezért a tüdõ csak korlátozottan tud mûködni. Így nem elegendõ az oxigénellátás, a vér keringése lassú, visszamarad­nak az elhasznált, mérgezõ anyagok, amelyeknek a kilégzéssel kel­lene a tüdõbõl eltávozniuk. Nemcsak a tüdõ, de a gyomor, a máj és az agy is károsodik. A bõr fakó lesz, az emésztés pedig renyhe, a szívmûködés lelassul, az agy eltompul, a gondolatok összezava­rodnak, lehangoltság telepszik a lélekre – az egész szervezet le­gyengül és sorvad, és különösen hajlamos lesz a betegségre.

A tüdõ folyamatosan távolítja el a szennyezõ anyagokat, és ál­landóan friss levegõt igényel. A szennyezett levegõ nem szolgáltat elég oxigént, s a vér felfrissülés nélkül jut az agyba és a többi szerv­be. Ezért van szükség alapos szellõztetésre. Zárt, rosszul szellõzte­tett lakásban, ahol a levegõ elhasznált, szennyezett, az egész szer­vezet legyengül, különösen érzékennyé válik a hidegre, és nagyon könnyen megbetegszik. A zárt szobalevegõ tesz sok nõt sápadttá ésgyengévé. Újra és újra belélegzik ugyanazt a levegõt, míg az meg­telik a tüdõn és a pórusokon át eltávozott mérgezõ anyagokkal, és a szennyezõdések ily módon visszakerülnek a vérbe.”

„Fia odaáldozásának tökéletes ajándéka által Isten kegyelmi légkörrel vette körül az egész világot, amely épp olyan valóságos, mint a Földünket körülvevõ levegõréteg. Akik ezt az életadó le­vegõt lélegzik be – a saját szabad választásuk alapján –, azok mind élni fognak és érett emberré növekednek fel Krisztus Jézus­ban.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 139. o.; Elõtted az élet, 198. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 189–190. o.; Krisztushoz vezetõ lépések, 59. o.)