ÉREZD JÓL MAGAD, KELLEMES KIKAPCSOLÓDÁST KÍVÁNOK! TÉRJ VISSZA MÁSKOR IS!

Döntő tények


A napsugarak hatása

 A napsugarak hatása szervezetünkre
Ha túl sokáig vagyunk kitéve a napfénynek, ez a bőr elöregedését idézheti elő, ezenkívül korai ráncosodást és bőrrákot okozhat. Megfelelő mennyiségben azonban a napsugarak az egészségünket szolgálhatják.
Melyek a napfénnyel kapcsolatos jó dolgok?
Sok ilyen létezik.
Kezdjük azzal, hogy a napfény elpusztítja a csírákat. Ezért olyan fontos a napra és a levegőre kitenni az ágyneműt, a paplanokat és az összes olyan ruhaneműt, amelyeket nem moshatunk ki rendszeresen és nem is sterilizálhatunk az automata szárítóban.
Megfelelő mennyiségű napfény egészséges pírt ad a bőrnek és lággyá, rugalmassá teszi. A mérsékelten lebarnult bőr ellenállóbb a fertőzésekkel és a felégésekkel szemben.
A nap a legtöbb ember esetében javít a hangulaton és jó közérzetet teremt. Csak ne maradjunk kinn túl sokáig és ne égjünk le! Ha aktív mozgással ötvözzük, a napfény fontos tényező akut és krónikus depressziók kezelésében. Emlékezzünk csak arra, milyen nyomasztó hangulat telepszik ránk a téli, hideg, borongós napokon, s hogyan próbálunk magunkba szívni minden egyes napsugarat.
De még ennél is jóval fontosabb, hogy a szervezet a napfény bőrre gyakorolt hatása révén tudja előállítani a D-vitamint. A D-vitamin teszi képessé a szervezetet arra, hogy a belekből kalciumot szívjon fel és egészséges csontok építésére használja. Segít megelőzni a gyermek- és felnőttkori angolkórt, de segít az osteoporosis megelőzésében is.
A napfény erősíti az immunrendszert, csillapítja a megduzzadt arthritises ízületek okozta fájdalmakat, enyhíti a változás kora utáni tüneteket.
Néhány tanulmány szerint a napfény a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszik.
És melyek a rosszak?
A napfény a fő kockázati tényező a bőrrák kialakulásánál, főleg világos bőrű emberek esetében. Ha túl sok napfénynek vannak kitéve, ez náluk különösen káros kihatású lehet.
Azt is tudnunk kell, hogy a bőr leégése mindenki esetében káros. Minden leégés az egészséges, élő szövetet pusztítja el. Az ismételt leégések visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, sőt a bőrrák veszélyének tehetik ki az embert.
Az ismételt leégések és a bőr újra meg újra kiújuló mély cserzett volta fokozatosan elpusztítja rugalmasságát, zsírmirigyeit, és ráncokat, korai öregedést idéz elő.
A legújabb kutatások szerint a magas zsírtartalmú étrend túl sok napozással párosulva elősegítheti a bőrrákfélék kialakulását.
Mennyi ideig lehetünk a napon?
A mérsékelt lebarnulás védelmi szerepet tölt be – olyan, mintha napszemüveget tennénk a bőrünkre. De meg kell ismernünk saját tűrőképességünket. Világos bőrű és vörös hajú embereknek talán csak öt percig szabadna napfürdőzniük. A sötétebb bőrűek kezdhetik napi 10-15 perccel. A legtöbb ember esetében körülbelül 30 perc a maximum, ameddig kiteheti magát a nap sugárzásának.
Soha, de soha ne égjünk le! Viseljünk védelmül szolgáló ruházatot, szemvédőt, használjunk naptejet, napolajat. Legyünk különösen óvatosak a hó és víz közelében és a felhős napokon!
Ha kirándulni megyünk, vakációra készülünk, készítsük elő bőrünket úgy, hogy az indulás előtti napokon már fokozatosan kitesszük a nap hatásának az enyhe rózsaszínesedés mértékéig.
Ha arcunkat, kezünket naponta néhány percnyi napfény éri, ez már előállítja a részünkre szükséges valamennyi D-vitamint.
Nyissuk ki az ablakot minden reggel, engedjük be a napfényt! Megjavítja egészségünket és jó kedvre derít.
Évezredek óta az élet közvetítőjének tartják a napfényt. Ma már tudjuk, hogy lehet gyógyító, de lehet pusztító hatású is, attól függően, hogyan használjuk.

A levegő

„Beteg épület"-szindróma
Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk.
A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok?
Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik.
Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből.
További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovarirtó szerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünetegyüttest a „beteg épület"-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
• Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
• Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
• Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
• Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
• Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
• Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja. Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez.
Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít.
Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot.
Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük" oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását.
Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek" sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.

Tiszta levegő, napsütés

„Tiszta levegõ, napsütés, mértékletesség, pihenés, mozgás, megfele­lõ étrend, víz, bizalom az isteni gondviselésben – ezek az igazi or­vosságok. Mindenkinek ismernie kellene a természet patikáját és a használati módokat.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 79. o.)

Az egészségünket befolyásoló nyolc alapelv megismerése elemi szükségletünk. Ezek megsértése elkerülhetetlenül nö­veli a betegség, a gyengeség, a korai halál kockázatát. Követé­sük viszont többet tesz az egészségünk megõrzéséért, mint a gyógyszerek és a világ legjobban felszerelt kórházai. Betegsé­geink 90-95 százaléka e nyolc alapelv következetes gyakorlá­sával meggyógyítható, és egészségünk fenntartható.

Hogyan gyógyít a napfény? Milyen hatással van lelkivilá­gunkra a „világ világossága”?

Zsolt 136,7–8 • „Aki teremtette… a napot, hogy uralkod­jék nappal, mert örökkévaló az õ kegyelme.”Zsolt 84,12 • „Nap és pajzs az Úristen, kegyelmet és di­csõséget ád… Nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatla­nul élnek.”

Biblia és egészség

Jn 8,12 • „Én vagyok a világ világossága… Aki engem kö­vet, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek vi­lágossága.” 2Kor 4,6 • „Isten, aki szólt: sötétségbõl világosság ra­gyogjon, õ gyújtott világosságot a szívünkben, Isten is­meretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása vé­gett.”

A napfény áldásai közismertek: segíti a bõrfelületen a D-vita-min képzõdését – ami nélkülözhetetlen a csontrendszerünk egészséges fejlõdéséhez –, csökkenti a koleszterinszintet, megelõzi a csontlágyulást, baktériumölõ hatása van, fertõtle­nít, jólesõ melege javítja a vérkeringést, salaktalanítja a szerve­zetet, számos bõrbetegség gyógyszere, enyhíti az izomfe­szültséget, kedvezõ hatást gyakorol az idegrendszerünkre, ja­vítja a hangulatunkat, segít optimális koncentrációban tartani azokat a gázokat, amelyeket belélegzünk, ionizálja (elektro­mos töltéssel látja el) a levegõt, ami igen fontos az életmûkö­déseink szempontjából.

A napfény áldásai a szív- és érrendszerben a testgyakorlás­hoz hasonlíthatók: csökkenti az érverés szaporaságát a szív nyugalmi állapotában, javítja a szívmûködés hatékonyságát. A napfény aktivizálja az immunrendszert. Növeli az ellenanyag­termelést, a fehérvérsejtek számát, normalizálja a vércukor­szintet, csökkenti a tejsav mennyiségét a vérben a testgyakor­lást követõen. Viszont megnöveli az energiát, erõt, tûrõképes­séget, a stressztoleranciát és a vér oxigénfelvevõ képességét. A napfény serkenti a pajzsmirigyet, hogy növelje a hormonter­melést, ami viszont fokozza a szervezet alapanyagcseréjét, amely ráadásul több kalóriát éget el. Segíti a glükóz felszívó­dását a sejtekbe, arra sarkallja a szervezetet, hogy tárolásra al-kalmas glikogénné alakítsa át. A test napi D-vitamin-szükség-lete 400 egység: ha arcunkat 15 percig éri a napfény, máris töb­bet nyerünk a napi szükségletnél.

A napfény jótékony hatást gyakorol szemünkre és látásunk­ra, mesterséges fényforrások nem pótolhatják. Átszövi a kö­rülöttünk lévõ teret, világossága, melege nyugtató, bátorító, gyönyörködtetõ. A napkelte és napnyugta látványa lelki él­mény az ember számára. Mindent összevetve a nap és fénye életünk alapvetõ feltétele. „Valóban édes a világosság, és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.” (Préd 11,7)

„H. Gordon Ainsleigh számos orvosi dokumentációval tá­masztja alá, hogy a rendszeres napozás komoly mértékben csökkenti bizonyos rákbetegségek halálozási arányát. Más kutatókhoz hasonlóan Ainsleigh is megfigyelte, hogy a napo­zás és a rák megelõzése közötti kapcsolat a D-vitaminnak kö­szönhetõ. A D-vitamin és a vele rokon vegyületek ugyanis el­fojtják bizonyos rákos sejtek fejlõdését például a leukémia és nyirokcsomó-daganat vagy a mell- és vastagbélrák esetében. Azt is kiszámította, hogy a gyakori, rendszeres napozás sta­tisztikailag 2000 halálos kimenetelû rákos megbetegedéstokoz ugyan évente az Egyesült Államokban, de évi 138 ezer más jellegû halálos rákbetegséget elõz meg, sõt még további 30 ezret megelõzne, ha az amerikaiak rendszeresen és mérték­tartó módon napoznának. Ainsleigh a »napfóbiát« (napozás­tól való félelem) teszi felelõssé azért, hogy 1991–1992 között a mellrák elõfordulása mintegy 17 százalékkal növekedett. A napfóbia kialakulása persze az igen tisztelt szaktekintélyek mintegy évtizedes, mindent átható napellenes tanácsadásának köszönhetõ leginkább, akik közkedveltté tették a napozókré­meket, mint amelyek igen hatásosak a napsugárzás elleni véde­lemben. A napozókrémek azonban nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a napozók a kelleténél nagyobb dózisban részesüljenek a napfénybõl. Ami a napsugárzást és a rákbeteg­ségeket illeti, két dolog egészen világos. Elõször is a túlzott,

Biblia és egészség

mértéken felüli napozás megnövelheti a bõrrák rizikófaktorát. Másrészt a napozás elkerülése nem a legjobb alternatíva, mivel a napozás és a D-vitamin (ami a napfény hatására termelõdik a szervezetben) komoly szerepet játszhat a rákbetegség meg­elõzésében, valamint az egészséges csontozat kifejlõdésében és fenntartásában.” (Dr. Neil Nedley: Döntõ bizonyíték, 482. o.)

„Ha azt akarjuk, hogy otthonunk az egészség és boldogság lak­helye legyen, akkor be kell engednünk az életadó elemeket, ame­lyek a menny ajándékai. Távolítsátok el a nehéz függönyöket, húzzátok fel a redõnyöket, nyissátok ki az ablakokat! A napfény kifakíthatja a függönyöket és szõnyegeket, elhomályosíthatja a képkereteket, de egészséges színt varázsol a gyermekek arcára. Akik idõseket ápolnak, gondoljanak arra, hogy nekik különösen szükségük van meleg, kényelmes szobára. Az évek elõrehaladásá­val életerejük hanyatlik, és kevésbé tudnak ellenállni az egészség­telen hatásoknak. Ezért az idõseknek még nagyobb szükségük van bõséges napfényre és tiszta, friss levegõre.”

„Amikor Isten a mi világunkat teremtette, és sötétség volt amélység színén, így szólt: »Legyen világosság! És lett világosság.És látta Isten, hogy jó a világosság.« Vajon zárjuk be otthonunkat és rekesszük ki a világosságot, amelyet Isten jónak mondott? A testmozgás, a levegõ és a napfény olyan áldások, amelyeket a menny ingyen kínál mindenkinek – életet és erõt adnak.” (Ellen

G. White: Boldog élet, 56–57. o.; Az én életem ma, 140. o.)

Minden egészséges ember szereti a világosságot. Minden sejtünk szomjazza a gyógyító, éltetõ fényt. De Teremtõnk nemcsak a testünkbe, a szívünkbe is beoltotta ezt a vágyat. A lelkünk is sóvárog utána. Lelki fény az, ha szeretnek, és ha szerethetünk. Ha elfogadnak minket, és mi is elfogadunk má­sokat. Ha hisznek bennünk, bátorítanak, értékesnek tartanak. Ha van hitünk, ha másokat erõsíthetünk, és ha mi is értékes­nek látunk másokat.

„Isten világosság, és nincsen benne semmi sötétség.” (1Jn 1,5) Az Õ jellemében nincs semmi hiány, zavar, sötét folt, rej-tett homály. Amint olvassuk a teremtés könyvében, hogy „jó a világosság”, úgy az Alkotóról is elmondhatjuk, hogy lényé­nek legfõbb jellemzõje a jóság. Nincs benne semmi rossz szándék irányunkban, világossá teszi magát elõttünk, azaz ki­nyilvánítja, hogy szeret, mert „Isten szeretet” (1Jn 4,8).

Miért elemi létszükségletünk a víz?

Létünk szempontjából nagy jelentõsége van a víznek, mégis kevesen használják tudatosan a természet e legkülönlegesebb elemét. Pedig ha valami egyszerû, ez még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. A víz használata perdöntõ az életünk szempont­jából. Egészségünk érdekében naponta többször kell élnünk vele, hogy pótoljuk a szervezetünkbõl távozó mennyiséget. Alapvetõen fontos az emésztéshez, vérkeringéshez, oxigénfel­vételhez, a test hûtéséhez, az izmok összehúzódásához és a méregtelenítéshez. A nem megfelelõ minõségû és mennyiségû vízbevitel kiszáradást, a vér rögösödését, az érfalak károsodá­sát és bizonyos lelki zavarokat okozhat, hosszabb távon de­pressziós tüneteket is.

Testünk  50–65 százalék vizet tartalmaz. Az izmok 75 szá­zaléka, a csontok 20 százaléka víz. A szervezetben minden ve­gyi folyamat, elektromos jelenség vizes közegben megy végbe.

Biblia és egészség

Naponta fogyasszunk 8–10 pohár (1,5–2,5 liter) vizet, mert testünk normális mûködéséhez (amibe beletartozik a vérke­ringés, a salakanyagok távozása, a tápanyagok továbbítása, az emésztés) ennyi szükséges. Vizet nemcsak ivással, hanem a táplálékból is lehet nyerni. Étkezések elõtt fél órával, majd ét­kezések után másfél óra után igyunk, de soha ne étkezés köz­ben, mert felnõttek esetében ez zavarja az emésztés folyama­tát. Ha az agysejtek elegendõ vizet kapnak, akkor ez elõsegíti szellemi frissességünket, csökkenti az ingerlékenységet és a depresszió kialakulásának veszélyét.

Nem csak italként fontos a víz. A naponkénti hideg vagy langyos vizes zuhanyozás serkenti a vérkeringést, s ezzel javít­ja a test fizikai állapotát és a szellemi képességeket. Csökken­ti az idegességet, amely az immunrendszer gyengítése által be­tegséget okozhatna. A fürdõ tisztítja a bõrt, lehúzza a lázat.

„A tiszta víz egészségben és betegségben a menny egyik legérté­kesebb áldása. Megfelelõ használata elõmozdítja egészségünket. A víz az az ital, amelyet Isten nyújtott az állatok és emberek szom­júságának csillapítására. Igyunk belõle bõven, mert segíti a szer­vezet szükségleteinek ellátását és a betegségek legyõzését…

A víz a legjobb folyadék szöveteink megtisztítására. A bölcsen és ügyesen alkalmazott vízkezelés eszközül szolgálhat sok élet megmentésére. Hittel imádkozzunk a beteg ágyánál! A gondos kezelés mellett bátorítsuk arra, hogy fogadja el Isten ígéreteit!

A felüdítõ víz virágba borítja a pusztát, és életet ad az elve­szendõknek. Az isteni kegyelem jelképe, amelyet egyedül Krisz­tus adhat nekünk. Ez amaz élõ víz, amely megtisztítja, felüdíti és megeleveníti lelkünket. Keleten a vizet Isten ajándékának hívták.”

„A víz külsõ alkalmazása a vérkeringés szabályozásának egyik legkönnyebb és legcélravezetõbb módja. A hideg vagy hûvös für­dõ kitûnõ erõsítõ. A meleg és langyos fürdõk megnyugtatják az idegeket, és szabályozzák a vérkeringést… Testünkbõl a bõr póru­sain át távoznak a tisztátalanságok. A pórusok gyorsan elzáród­nak, ha nem tartjuk tisztán gyakori fürdéssel a bõrünket, és így a tisztátalanságok, amelyeknek el kellene távozniuk, fokozott ter­het jelentenek a többi kiválasztó szervnek.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 141. o.; Boldog élet, 106., 56–57. o.)

„A Bibliában a legkülönbözõbb, olykor egymással ellentétes tartalmak és jelentések kötõdnek a vízhez. Kifejezi a legna­gyobb öröm áradását (Zsolt 87,7; 98,7–8), de a legnagyobb fájdalom érzékeltetésére is alkalmas (Jób 3,24). Hasonló a Bá­rány hangjához, akinek »szava olyan, mint a sok vizek zúgása« (Jel 1,15). Kifejezi a Teremtõ utáni vágyat (Zsolt 42,2–3). Ki­fejezi Jézus ajándékát, amely megoltja az emberi lét feszítõ kérdéseinek, megoldatlanságainak nyomán támadt szomjúsá­got: »Valaki pedig abból a vízbõl iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz õbenne.«»Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élõ víznek fo­lyamai ömlenek annak belsejébõl.« (Jn 4,14; 7,38) A bûnbá­natot jelképezi (Jer sir 2,19), a békességet (Ésa 48,18). A bûn miatti csapásokat (Jel 8,7–11; 16,18–21), a megsemmisítõ ítéle­tet (1Móz 6–8. fej.). Az Úr hatalmát és nagyságát (Zsolt 93,4), Isten kegyelmét, a Szentlélek áldását (Zsolt 68,10). Az örökké­valóság nyugalmát (Ésa 11,9), melynek ára Krisztus megváltó áldozata, a kárhozat gyötrelme volt. Ennek elszenvedését ismét a víz, szomjúság, sár, örvény, áradat, iszap, feneketlen vizek, vi­zek árja kifejezésekkel érzékelteti az Írás.” (Szabó Attila–Takács Gábor: Természet és ember a Biblia és a költészet tükrében, 41. o.)

A megtisztulás, az Istennel való szövetségkötés, az újjászü­letés megpecsételése a víz általi keresztség (Jn 3,5).

 Mit jelképez a víz a Bibliában?                                                                                                      2Pt 3,5 • „…föld, mely vízbõl és víz által állt elõ az Isten szavára.” Jn 4,13–14 • „Jézus felelvén ezt mondta neki: Mindaz, aki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjazik. Valaki pedig ab­ból a vízbõl iszik, amelyet én adok neki, örök életre buz­gó víznek kútfeje lesz õbenne.”

 

süti beállítások módosítása