„Tiszta levegõ, napsütés, mértékletesség, pihenés, mozgás, megfele­lõ étrend, víz, bizalom az isteni gondviselésben – ezek az igazi or­vosságok. Mindenkinek ismernie kellene a természet patikáját és a használati módokat.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 79. o.)

Az egészségünket befolyásoló nyolc alapelv megismerése elemi szükségletünk. Ezek megsértése elkerülhetetlenül nö­veli a betegség, a gyengeség, a korai halál kockázatát. Követé­sük viszont többet tesz az egészségünk megõrzéséért, mint a gyógyszerek és a világ legjobban felszerelt kórházai. Betegsé­geink 90-95 százaléka e nyolc alapelv következetes gyakorlá­sával meggyógyítható, és egészségünk fenntartható.

Hogyan gyógyít a napfény? Milyen hatással van lelkivilá­gunkra a „világ világossága”?

Zsolt 136,7–8 • „Aki teremtette… a napot, hogy uralkod­jék nappal, mert örökkévaló az õ kegyelme.”Zsolt 84,12 • „Nap és pajzs az Úristen, kegyelmet és di­csõséget ád… Nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatla­nul élnek.”

Biblia és egészség

Jn 8,12 • „Én vagyok a világ világossága… Aki engem kö­vet, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek vi­lágossága.” 2Kor 4,6 • „Isten, aki szólt: sötétségbõl világosság ra­gyogjon, õ gyújtott világosságot a szívünkben, Isten is­meretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása vé­gett.”

A napfény áldásai közismertek: segíti a bõrfelületen a D-vita-min képzõdését – ami nélkülözhetetlen a csontrendszerünk egészséges fejlõdéséhez –, csökkenti a koleszterinszintet, megelõzi a csontlágyulást, baktériumölõ hatása van, fertõtle­nít, jólesõ melege javítja a vérkeringést, salaktalanítja a szerve­zetet, számos bõrbetegség gyógyszere, enyhíti az izomfe­szültséget, kedvezõ hatást gyakorol az idegrendszerünkre, ja­vítja a hangulatunkat, segít optimális koncentrációban tartani azokat a gázokat, amelyeket belélegzünk, ionizálja (elektro­mos töltéssel látja el) a levegõt, ami igen fontos az életmûkö­déseink szempontjából.

A napfény áldásai a szív- és érrendszerben a testgyakorlás­hoz hasonlíthatók: csökkenti az érverés szaporaságát a szív nyugalmi állapotában, javítja a szívmûködés hatékonyságát. A napfény aktivizálja az immunrendszert. Növeli az ellenanyag­termelést, a fehérvérsejtek számát, normalizálja a vércukor­szintet, csökkenti a tejsav mennyiségét a vérben a testgyakor­lást követõen. Viszont megnöveli az energiát, erõt, tûrõképes­séget, a stressztoleranciát és a vér oxigénfelvevõ képességét. A napfény serkenti a pajzsmirigyet, hogy növelje a hormonter­melést, ami viszont fokozza a szervezet alapanyagcseréjét, amely ráadásul több kalóriát éget el. Segíti a glükóz felszívó­dását a sejtekbe, arra sarkallja a szervezetet, hogy tárolásra al-kalmas glikogénné alakítsa át. A test napi D-vitamin-szükség-lete 400 egység: ha arcunkat 15 percig éri a napfény, máris töb­bet nyerünk a napi szükségletnél.

A napfény jótékony hatást gyakorol szemünkre és látásunk­ra, mesterséges fényforrások nem pótolhatják. Átszövi a kö­rülöttünk lévõ teret, világossága, melege nyugtató, bátorító, gyönyörködtetõ. A napkelte és napnyugta látványa lelki él­mény az ember számára. Mindent összevetve a nap és fénye életünk alapvetõ feltétele. „Valóban édes a világosság, és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.” (Préd 11,7)

„H. Gordon Ainsleigh számos orvosi dokumentációval tá­masztja alá, hogy a rendszeres napozás komoly mértékben csökkenti bizonyos rákbetegségek halálozási arányát. Más kutatókhoz hasonlóan Ainsleigh is megfigyelte, hogy a napo­zás és a rák megelõzése közötti kapcsolat a D-vitaminnak kö­szönhetõ. A D-vitamin és a vele rokon vegyületek ugyanis el­fojtják bizonyos rákos sejtek fejlõdését például a leukémia és nyirokcsomó-daganat vagy a mell- és vastagbélrák esetében. Azt is kiszámította, hogy a gyakori, rendszeres napozás sta­tisztikailag 2000 halálos kimenetelû rákos megbetegedéstokoz ugyan évente az Egyesült Államokban, de évi 138 ezer más jellegû halálos rákbetegséget elõz meg, sõt még további 30 ezret megelõzne, ha az amerikaiak rendszeresen és mérték­tartó módon napoznának. Ainsleigh a »napfóbiát« (napozás­tól való félelem) teszi felelõssé azért, hogy 1991–1992 között a mellrák elõfordulása mintegy 17 százalékkal növekedett. A napfóbia kialakulása persze az igen tisztelt szaktekintélyek mintegy évtizedes, mindent átható napellenes tanácsadásának köszönhetõ leginkább, akik közkedveltté tették a napozókré­meket, mint amelyek igen hatásosak a napsugárzás elleni véde­lemben. A napozókrémek azonban nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a napozók a kelleténél nagyobb dózisban részesüljenek a napfénybõl. Ami a napsugárzást és a rákbeteg­ségeket illeti, két dolog egészen világos. Elõször is a túlzott,

Biblia és egészség

mértéken felüli napozás megnövelheti a bõrrák rizikófaktorát. Másrészt a napozás elkerülése nem a legjobb alternatíva, mivel a napozás és a D-vitamin (ami a napfény hatására termelõdik a szervezetben) komoly szerepet játszhat a rákbetegség meg­elõzésében, valamint az egészséges csontozat kifejlõdésében és fenntartásában.” (Dr. Neil Nedley: Döntõ bizonyíték, 482. o.)

„Ha azt akarjuk, hogy otthonunk az egészség és boldogság lak­helye legyen, akkor be kell engednünk az életadó elemeket, ame­lyek a menny ajándékai. Távolítsátok el a nehéz függönyöket, húzzátok fel a redõnyöket, nyissátok ki az ablakokat! A napfény kifakíthatja a függönyöket és szõnyegeket, elhomályosíthatja a képkereteket, de egészséges színt varázsol a gyermekek arcára. Akik idõseket ápolnak, gondoljanak arra, hogy nekik különösen szükségük van meleg, kényelmes szobára. Az évek elõrehaladásá­val életerejük hanyatlik, és kevésbé tudnak ellenállni az egészség­telen hatásoknak. Ezért az idõseknek még nagyobb szükségük van bõséges napfényre és tiszta, friss levegõre.”

„Amikor Isten a mi világunkat teremtette, és sötétség volt amélység színén, így szólt: »Legyen világosság! És lett világosság.És látta Isten, hogy jó a világosság.« Vajon zárjuk be otthonunkat és rekesszük ki a világosságot, amelyet Isten jónak mondott? A testmozgás, a levegõ és a napfény olyan áldások, amelyeket a menny ingyen kínál mindenkinek – életet és erõt adnak.” (Ellen

G. White: Boldog élet, 56–57. o.; Az én életem ma, 140. o.)

Minden egészséges ember szereti a világosságot. Minden sejtünk szomjazza a gyógyító, éltetõ fényt. De Teremtõnk nemcsak a testünkbe, a szívünkbe is beoltotta ezt a vágyat. A lelkünk is sóvárog utána. Lelki fény az, ha szeretnek, és ha szerethetünk. Ha elfogadnak minket, és mi is elfogadunk má­sokat. Ha hisznek bennünk, bátorítanak, értékesnek tartanak. Ha van hitünk, ha másokat erõsíthetünk, és ha mi is értékes­nek látunk másokat.

„Isten világosság, és nincsen benne semmi sötétség.” (1Jn 1,5) Az Õ jellemében nincs semmi hiány, zavar, sötét folt, rej-tett homály. Amint olvassuk a teremtés könyvében, hogy „jó a világosság”, úgy az Alkotóról is elmondhatjuk, hogy lényé­nek legfõbb jellemzõje a jóság. Nincs benne semmi rossz szándék irányunkban, világossá teszi magát elõttünk, azaz ki­nyilvánítja, hogy szeret, mert „Isten szeretet” (1Jn 4,8).