Az oxigén a legelemibb létszükségletünk. Minden tevékenysé­günk energiát igényel, amit a szervezet úgy állít elõ, hogy a rendelkezésére álló „üzemanyagot” a sejtekben elégeti. A fû­tõanyag a magunkhoz vett táplálékból származik, amit az oxi­gén segítségével égetünk el.

Újszülöttként az ember helyesen lélegzik (közép- és hasi légzéssel), a késõbbiekben ez a képességünk alapvetõen meg­romlik. Az életmódunk, öltözködésünk, tartásunk, a bennün­ket érõ stresszhatások mind befolyásolják, eltorzíthatják a légzésünket.

Általában felületesen lélegzünk. A rossz testtartás, a hajlott hát csaknem lehetetlenné teszik az egészséges, mély légzést. Tüdõnk kapacitásának csak kis százalékát használjuk. Amikor helytelenül ülünk, a bordák benyomódnak a hasfalba, gátolva

Biblia és egészség

az ott elhelyezkedõ szervek vérellátását. Ez az egész emészté­si folyamatot negatív irányba befolyásolja. A hiányos oxigén­ellátás pedig fáradtságérzetet, betegségekre való hajlamot, vér­szegénységet, depressziót, sõt szenilitást okozhat. Minden szervünk, sõt minden sejtünk alapvetõ szükséglete az oxigén.

A vérkeringésre gyakorolt hatását magunk is megfigyelhet­jük, ha a gyakorlatok közben ujjainkat a pulzusunkra helyez­zük. A belégzés alatt a vérnyomás csökken, a pulzus gyorsul, míg a kilégzés alatt a vérnyomás nõ, a pulzusszám lassul. Az idegrendszer mûködését is befolyásolja. A mély légzés belég­zés fázisában a szimpatikus idegrendszer mûködik erõtelje­sebben. (A vészhelyzetben ez mozgósítja a szervezet erõit. Megfigyelhetjük, hogy ha veszélybe kerülünk, hirtelen belé­legzünk, és visszatartjuk a levegõt. Ezt ilyenkor ösztönösen végzi a szervezetünk.) A kilégzéskor a paraszimpatikus ideg­rendszer erõteljesebb (a szervezet regenerálásáért, megújításá­ért felelõs, segíti annak erõgyûjtését). A rendszeresen végzett légzésgyakorlatok erõsítik az idegrendszert, ellenállóbbá te­szik a nehézségek elviselésére. Idegerõsítõ légzés az a gyakorlat, amikor a visszatartott légzésfázisban enyhén, majd erõtelje­sebben megfeszítjük izmainkat. A hasi légzés folyamatosan masszírozza az emésztõszerveket, segítve a pangó béltartalom haladását, hatékonyabbá téve a vese és a mirigyek mûködését. A májban lévõ vér ki-be pumpálásával fokozza a salakanyagok eltávozását, elõsegíti a méregtelenítést. A jobb oxigénellátás által kedvezõen befolyásolja az életfolyamatokat. A szerveze­tünkben rendezi a sav-bázis egyensúlyt.

Naponta háromszor, étkezés elõtt gyakoroljuk a teljes lég­zést! Minden alkalommal tízszer végezzük! Szokjunk hozzá: ha szabad levegõre lépünk ki, vagy ha a természetbe kirándu­lunk, azonnal végezzünk néhány mély légzést! Tanuljuk meg szeretni a teljes légzést, élvezni a levegõ ízét és tüdõnkbe áramlását! Kezdetben néhányszor végezzük, késõbb többször is lehet. Amíg azonban nem szokott hozzá a szervezetünk, le-gyünk mértékletesek a gyakorlásával! A mély légzést – a hasi légzéssel ellentétben – természetesen nem lehet mindig alkal­maznunk, de rendszeres gyakorlásával a szokásos légzésünk is mélyebbé, erõteljesebbé és egyben nyugodtabbá válik. E lég­zés gyógyító erejét már régen felfedezték. Hatása a test min-den sejtjéig kiterjed; javítja, megújítja az ember egész szerve­zetét. Érdemes megtanulni és rendszeresen gyakorolni!

„Nagyobb mértékben függünk a belélegzett levegõtõl, mint az elfogyasztott ételtõl. Férfiak és nõk, fiatalok és öregek, akik egész­séget kívánnak és tevékeny életre vágynak, gondoljanak arra, hogy ezeket nem nyerhetik el jó vérkeringés nélkül. Bármi legyen a foglalkozásunk, szánjuk rá magunkat, hogy a lehetõ legtöbbtestmozgást végezzük a friss levegõn! Érezzük vallási kötelessé­günknek, hogy legyõzzük egészségünk akadályait: ne engedjük, hogy a zárt, rossz levegõjû helyiségek megfosszanak bennünket a szabad levegõn való mozgástól.

A levegõ a menny értékes kegyelmi ajándéka, amelyet minden­ki elnyerhet: megelevenítõ befolyásával mindenkinek áldásáraszolgál. Üdvözöld örömmel, szeresd, és értékes idegnyugtatónak bizonyul számodra!… A tiszta, friss levegõ hatására vérünk egészségesen kering szervezetünkben. Felfrissíti testünket, erõssé és egészségessé teszi szervezetünket, befolyása erõsen érezhetõvé válik elménkben, nyugodtságot és derültséget ad. Fokozza az ét­vágyat, tökéletessé teszi az ételek megemésztését, és egészséges, édes álmot eredményez.”

„Mindenekelõtt arra kell törekednünk, hogy állás és ülés köz­ben testtartásunk helyes legyen. Isten az embert egyenesnek teremtette… Arra van szükségünk, hogy kedvesség, méltóság, ön­uralom, akaraterõ és önbizalom jellemezzen bennünket, s ezeket a tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja az egyenes test­tartás… A helyes testtartás után a legfontosabb a légzés mûvé­szete. Az egyenes testtartásnak köszönhetõen helyesebben is léleg­zünk, mint a rossz tartásúak… A mély légzés egészségben tartja a légzõszerveinket, s ezek biztosítják a vér megfelelõ áramlását…

Biblia és egészség

Ily módon nemcsak a szervezet frissül fel, hanem szellemileg is kiegyensúlyozottak maradunk.”

„A helyes légzés nyugtatja az idegeket, javítja az étvágyat, az emésztést, és pihentetõ alvást eredményez. A tüdõ mûködéséhez a lehetõ legnagyobb teret kell biztosítani. Térfogata nõ, ha akadály­talanul mûködhet – és csökken, ha összenyomódik. Ezért károso­dik a tüdeje a görnyedten dolgozó embernek. Ez különösen az ülõmunkát végzõknél fordul elõ. Ilyen testtartásban lehetetlen mélyeket lélegezni. A felületes lélegzés csakhamar szokássá válik, és a tüdõ elveszíti tágulási képességét. Hasonló hatást vált ki a szo­ros ruha is. Ilyenkor nincs elég hely a mellkas alsóbb részében, és a has izomzata nem tudja teljes mértékben elvégezni feladatát: alégzés segítését. Ezért a tüdõ csak korlátozottan tud mûködni. Így nem elegendõ az oxigénellátás, a vér keringése lassú, visszamarad­nak az elhasznált, mérgezõ anyagok, amelyeknek a kilégzéssel kel­lene a tüdõbõl eltávozniuk. Nemcsak a tüdõ, de a gyomor, a máj és az agy is károsodik. A bõr fakó lesz, az emésztés pedig renyhe, a szívmûködés lelassul, az agy eltompul, a gondolatok összezava­rodnak, lehangoltság telepszik a lélekre – az egész szervezet le­gyengül és sorvad, és különösen hajlamos lesz a betegségre.

A tüdõ folyamatosan távolítja el a szennyezõ anyagokat, és ál­landóan friss levegõt igényel. A szennyezett levegõ nem szolgáltat elég oxigént, s a vér felfrissülés nélkül jut az agyba és a többi szerv­be. Ezért van szükség alapos szellõztetésre. Zárt, rosszul szellõzte­tett lakásban, ahol a levegõ elhasznált, szennyezett, az egész szer­vezet legyengül, különösen érzékennyé válik a hidegre, és nagyon könnyen megbetegszik. A zárt szobalevegõ tesz sok nõt sápadttá ésgyengévé. Újra és újra belélegzik ugyanazt a levegõt, míg az meg­telik a tüdõn és a pórusokon át eltávozott mérgezõ anyagokkal, és a szennyezõdések ily módon visszakerülnek a vérbe.”

„Fia odaáldozásának tökéletes ajándéka által Isten kegyelmi légkörrel vette körül az egész világot, amely épp olyan valóságos, mint a Földünket körülvevõ levegõréteg. Akik ezt az életadó le­vegõt lélegzik be – a saját szabad választásuk alapján –, azok mind élni fognak és érett emberré növekednek fel Krisztus Jézus­ban.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 139. o.; Elõtted az élet, 198. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 189–190. o.; Krisztushoz vezetõ lépések, 59. o.)