Változó és idősebb korban a só hiányállapotok nagyon jellegzetes tüneteket produkálnak. Ha felismerjük, hogy a szervezetünk sóhiányos állapotba került, akkor könnyen és gyorsan gyógyíthatjuk meg magunkat.

A sóhiány tünetei: csontritkulás, fogszuvasodás, hormonális zavarok, stressz, ízületi panaszok, hajhullás, fokozott kopaszodás és a haj korpa. Továbbá visszerek, gyakori gyulladások, bőrproblémák, és emésztési problémák. Valamint izomgörcsök, fokozott izzadás, gyomorsav túltengés és a fáradtság, gyakori vizelés, súlyosabb esetben pedig a kiszáradás, ezen kívül pedig memóriazavar, eszméletvesztés. Az arcon is megmutatkozik a sóhiány tünete, elszürkül vagy sápadttá válhat, értágulatok, májfoltok jelentkeznek, fokozódik az arcbőr zsírosodása és hirtelen ráncosodás lép fel.

Vérünk 9 gramm sót tartalmaz literenként, és a benne található nátrium szervezetünk létfontosságú ásványi anyaga. Naponta 2 gramm nátrium-kloridra van szüksége a szervezetünknek. Ennek elsősorban az a feladata, hogy tápanyagot juttasson el a sejtekbe. Ha nem jutunk elég sóhoz, akkor szervezetünk egyensúlya felborul.

A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó olyan ásványi eredetű anyag, amelyet fűszerként az ételek ízesítéséhez és azok tartósításához használnak. Az emberi szervezetnek a megfelelő élettani folyamatokhoz szüksége van sóra: az szabályozza a folyadékháztartást, hozzájárul az idegi impulzusok működéséhez. A sóból az ajánlott napi mennyiség egyénenként változó, de átlagosan a maximum 5-7 gramm, ettől többet nem ildomos fogyasztani, mert a túl sok só károson hat a testre, felborítja az ionegyensúlyt, hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, az pedig hosszú távon szívinfarktushoz és stroke-hoz is vezethet. Viszont a só hiánya is komoly tünetekkel jár: izomgyengeség, görcsök, szédülés is jelezheti, hogy kevés a szervezetbe juttatott só mennyisége.

Az alkohol káros hatásai, mely nagy mértékben károsítja májműködésünket.

Nagy Sándor, Görögország királya, sokkal könnyebben tudott országokat hódítani, mint önmaga felett uralkodni.

Miután ez az úgynevezett nagy ember a félvilágot meghódította, szenvedélyének, mértékletlenségének esett áldozatául. 

Évezredek tapasztalata és haladása ellenére is, modern civilizációnkban éppúgy feltalálható az iszákosság sötét foltja, mint ahogyan a világtörténelem első lapjait beszennyezte. Bárhová is megyünk, mindenütt ott találjuk az iszákosságot, rossz következményeivel együtt. 

A mi agyunk az a nemzetnek a vagyona.

A fő-fő reménysége [...] ami az emberek koponyájában van. Addig hasznos, addig emberi az élet, amíg az agy teljes teljesítőképességű. És ezt veszélyezteti az alkohol, az egy idedegméreg. (Funk Sándor addiktológus)

 Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint

„az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet”.

10 gramm alkoholt tartalmaz:

 30 ml 40 százalékos whisky,

100 ml 12 százalékos bor, vagy

250 ml 5 százalékos sör.

Nőknél  évek alatt, rendszeres fogyasztás mellett már napi 20 gramm, férfiaknál napi 60 gramm alkohol májkárosodást okoz.

150-200 gramm alkohol naponta történő fogyasztása, egyébként egészséges egyéneknél is zsírmáj kialakulásához vezethet.

Alkoholos májgyulladáshoz átlagosan napi 80 gramm alkohol 10 évig tartó fogyasztása vezet. 

Egy másik megbetegedése a májnak a fertőző májgyulladás.

 https://www.hepatologiaikozpont.hu/hirek/mi-a-kulonbseg-az-egyes-hepatitisz-tipusok-kozt

 Leggyakoribb a vírusos májgyulladás, de emellett baktériumok, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás és autoimmun betegség is kiválthatja.

A különböző vírusos kórokozóit A-tól G-ig (A, B, C, D, E, G) nagybetűkkel jelölik. Az eltérő jelölésű hepatitis fajták kórokozói eltérő módon váltják ki a máj gyulladását, és felépítésük, mikrobiológiai jellemzőik is eltérőek.

Akut májgyulladást főként az A, B és E vírusok okoznak. Az A és az E fertőződés többnyire járványszerű, a közvetítő fertőzött élelem vagy víz illetve széklet. A B fertőződéshez közvetlenebb érintkezés szükséges, melynek során fertőzött vér vagy testnedv adja tovább a vírust. Leggyakrabban szexuális érintkezéssel terjed, de nem megfelelően fertőtlenített eszközökkel, injekciós, akupunktúrás és tetováló tűkkel, vagy körömvágó, borotválkozó eszközökkel, fogkefével is fertőződhetnek a betegek. Előfordul, hogy valamely más fertőző betegség (pl. a szalmonella) szövődményeként jön létre májgyulladás. Szintén májgyulladáshoz vezethetnek különböző mérgezések, túladagolt gyógyszerek és a túlzott alkoholfogyasztás is.

Krónikus májgyulladást elsősorban a hepatitis B, C és D vírusok váltanak ki, de ehhez vezethet az alkoholizmus, és néhány immunrendszert érintő, illetve anyagcsere betegség is.