Ennek az ételfajtának ugyancsak helye van az étkezésekben, mert amellett, hogy tele van vitaminokkal, hozzájárul a napi folyadékbevitelhez is. Levest fogyaszthatunk akár előételként, akár egytálételként, figyeljünk arra, hogy a megfelelő tápanyagok bekerüljenek a szervezetünkbe, kiemelkedő szerepet játszanak a folyadékpótlásban a hagyományos étkezés részét képező levesek. A leves azonban jóval több, mint folyadékforrás, hiszen tápláló is, ha értékes tápanyagokat tartalmaz. A levesfogyasztás előnye lehet továbbá, hogy a jóllakottság érzetét kelti, ezáltal csökkentheti az utána elfogyasztott étel mennyiségét és a bevitt kalóriákat.

Alapanyagok: Használjuk bátran a zöldségeket, de igyekezzünk a nagyobb rosttartalmú és alacsonyabb kalóriatartalmú növényeket előnyben részesíteni, például a krumplival szemben a sárgarépát. Fedezzük fel újra a magas rost- és fehérjetartalmú hüvelyeseket a babot, borsót, lencsét.

Első lépések: A hagyma és a zöldségek pirításához minél kevesebb olajat, zsiradékot használjunk. 4 fő részére 2 evőkanál olaj elég a hagymához, ügyeljünk rá, hogy alacsony lángon készítsük el, így nem ég meg..

Krémlevesek: Krémlevest gyakorlatilag bármiből készíthetünk. A kulcs a sűrítőanyagok és a tejtermékek zsírtartalma. Sűríteni lehet turmixolással, teljes kiőrlésű liszttel, kevés burgonyával vagy főtt csicseriborsóval.  A különböző leveseknek csak a fantáziánk szab határt, próbáljunk ki minél többet a brokkolikrémlevestől a vöröslencse-krémlevesig.

Gyümölcslevesek: Elkészítésük érett gyümölcsökből, cukor nélkül, maximum édesítővel lenne optimális. A hozzáadott cukorral való elkészítés nemcsak az energiatartalmat növeli meg, hanem a vércukor hirtelen megemelkedésével is jár. Törekedjünk arra, hogy joghurttal, kefirrel vagy alacsonyabb zsírtartalmú tejszínnel, tejföllel készüljenek a fogások.

Rántás: A hagyományos rántás helyett - ha a leves jellege engedi - sűrítsünk inkább habarással, hintéssel. A sűrítéshez csak indokolt mennyiségben használjunk lisztet, akkor is lehetőleg zabpehelylisztet, Graham-lisztet vagy teljes kiőrlésűt.

Habarás: A habarással készült leveseknél részesítsük előnyben az alacsonyabb zsírtartalmú alapanyagokat (joghurtot, kefirt, zsírszegény, 12 százalékos tejfölt, vagy 8-10 százalékos tejszínt)

Levesbetétek: A csipetke, galuska sok esetben meghatározó kiegészítője a hagyományos, magyaros levesnek. Ha ragaszkodunk hozzájuk, akkor figyeljünk oda a mennyiségükre. Készítsük őket magasabb rosttartalmú reformlisztekből. Ezek a termékek ugyanis elnyújtják a felszívódást, kevésbé emelik meg a vércukorszintet, miközben a magasabb rosttatartalom fokozza a telítettségérzést, mivel megduzzad a gyomorban, ráadásul az emésztésre is jó hatással van.

Ezt az elméletet legutóbb egy sydney-i tudós, dr. Vincent Candrawinata élelmezéskutató kezdte terjeszteni, aki állítja, bizonyítékok vannak arra, hogy a rendszeres almaevés javítja a memóriát és csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – hiszen a gyümölcs temérdek fontos, elengedhetetlen vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

  A flavonoidok – amelyek sok más gyümölcsben és zöldségben is megtalálhatók – ráadásul erős antioxidánsok, amelyek csökkenthetik a depresszió és a szorongás tüneteit is.

A flavonoidok olyan fenolos vegyületek, amelyek a gyümölcsökben, például az almában és a körtében, valamint a zöldségekben, például a kelkáposztában és a spenótban magas arányban előfordulnak, de a csokoládé és bor is tartalmazza. Ezek a vegyületek, ha megfelelően felszívódnak, jótékony hatással vannak egészségünkre. Tanulmányok kimutatták, hogy a flavonoidok és flavonolok magasabb mennyiségű bevitele összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának megelőzésével

Ennek ellenére nem érdemes az almát félredobni a bor és a csoki miatt, hiszen a gyümölcs jóval magasabb arányban tartalmaz flavonoidokat, ráadásul a fogyasztása fontos vitaminokkal és ásványi anyagokkal látja el a szervezetet, amelyek megvédik az agysejteket a neurotoxicitástól, ami neurodegeneratív rendellenességekhez vezethetne.

Az egyik megoldás az egészséges életmód követése lehet, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a testmozgást is, hiszen ezek egyaránt nagyszerű módjai annak, hogy csökkenteni lehessen a betegség kialakulásának kockázatát.

Elképesztő belegondolni, hogy egy olyan egyszerű gyümölcs, mint az alma, ilyen fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának csökkentésében. Az alma jó pektinforrás, egy oldható rost. A tanulmányok és a kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú rostok nagy mennyiségben történő fogyasztása a depressziós és szorongásos tünetek kialakulásának alacsonyabb kockázatához köthető. – vélekedett dr. Vincent Candrawinata.

Vitaminoknak kétféle fajtáját különböztetünk meg: a zsírban és vízben oldódó vitaminok. A zsírban oldodó vitaminokra különösen figyelnünk kell a megfelelő mennyiségre, hiszen túladagolhatók. Vannak olyan vitaminok, amelyeket nem érdemes keverni, ha szeretnénk, hogy a vitaminok elérjék hatásukat és megfelelő módon szívódjanak fel a szervezetünkben.  Vannak olyan vitaminok, amelyek egymás hatékonyságát erősíthetik, vagy gyengíthetik. 

Nem megfelelő kombinációk: Ha a vitaminokat nem megfelelően kombináljuk, azzal nemcsak annak a veszélye áll fenn, hogy nem fejtik ki pozitív hatásukat, hanem akár negatív mellékhatásokkal is járhatnak, és az egészségünkre is károsnak minősülhetnek.

Magnézium és a kálcium: Az egyik leginkább ismert kevésbé hatékony kombináció egyértelműen a kalcium és magnézium párosa, amelyek segítenek a csontritkulás megelőzésében, viszont egymás hatékonyságát befolyásolják. Kis mennyiségben a magnézium segítheti a kalcium felszívódását, de túl sok kalciummal pont ellenkező hatást érhetünk el: a kalcium nem szívódik fel megfelelő mértékben a szervezetben.

D-E- és a K-vitamin: A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, amelynek felszívódása csökkenhet, ha olyan zsírban oldódó vitaminokkal szedjük, mint a D- vagy az E-vitamin. Nem leszünk rosszul tőlük, egyszerűen azt kockáztatjuk, hogy elveszítik hatékonyságukat, így a szakértők szerint legalább 2 óra teljen el, mielőtt bevesszük ezeket a vitaminokat.

Réz és a cink: Ha gyakran érezzük magunkat fáradtnak és gyengének, könnyen lehet, hogy a szervezetednek rézre van szüksége, de arra ügyeljünk, hogy sose szedjük cinkkel együtt, hiszen az megzavarhatja a réz felszívódását, sőt, a túl sok cink akár rézhiányt is okozhat. Ebben az esetben minden a megfelelő mennyiségről és az egyensúlyról szól: ha cinket szedünk, maximum 2 mg-os réz-kiegészítő tablettát szedjünk mellé, hogy a két ásványi anyag megfelelő mértékben legyen jelen a szervezetünkben.

Halolaj és a gingko biloba: Mindkettő kifejezetten hasznos a szervezet számára, a halolaj a szívnek, míg a gingko biloba az agyműködés számára. De mivel mindketten vérhígító hatással bírnak, ezért nem ajánlott őket egyszerre szedni.

C és B12 vitamin: Egyes tanulmányok szerint a C-vitamin és a B12-vitamin kombinálása sem jó választás, hiszen az előbbi nagy dózisban csökkentheti az utóbbi felszívódását a szervezetben. Itt is a korábban ajánlott tanács lehet a célravezető: ha mindkettőt szedni szeretnénk, legalább két órát várjunk, mielőtt az egyik után bevennénk a másik vitamint.

Zsírban és a víben oldodó vitaminok: A zsírban oldódó D-vitamint inkább étkezés közben érdemes bevenni egészséges növényi alapú ételekkel kombinálva (mint például a dió vagy az avokádó), mert az segíti a felszívódást, míg a vízben oldódó B12-vitamint éhgyomorra, sok vízzel szedd, éppen ezért kerüljük a két vitamin egyszerre történő használatát. Ugyanez érvényes a D- és C-vitaminra is, amelyeket szintén a nap különböző időpontjaiban vigyük be a szervezetünkbe.

Szuper vitamin párosok: azaz melyik vitamint mivel érdemes kombinálni?

D- és a K2-vitamin: Mivel mindkettő zsírban oldódik, ezért nagyon jól kiegészítik egymást: a K2-vitamin elegendő D-vitaminnal segít a kalciumnak a megfelelő helyre, azaz a vérből a csontokba jutni.

Magnézium és a D-vitamin: Szintén nagyon pozitív hatással van egymásra ez a két vitamin: a magnéziumra azért van szükség, hogy a D-vitamin a szervezet számára hasznosítható formát öltsön.

Omega-3 és az E-vitamin: Egyes kutatások szerint a két vitamin együttes alkalmazása a szív egészségét javíthatja. Míg az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírként védelmet nyújtanak a magas vérnyomás és a szívbetegségek ellen, az E-vitamin az immunrendszert erősíti. Együttes hatásukkal csökkenhet az inzulinrezisztencia, amely hosszú távon a szívnek is jót tesz.

Kalcium és D-vitamin: A csontok és a fogazat egészségében fontos kalcium is népszerű ásványi anyag, ám egy 2019-ben közzétett tanulmány szerint kis mértékben, de növelheti a stroke kialakulásának kockázatát, ha D-vitaminnal együtt szedjük be.

Bár az eredményt sokan vitatják, érdemes konzultálni az orvosunkkal, mielőtt szedni kezdjük ezeket a készítményeket. A kalciumot egyébként vassal és magnéziummal sem tanácsos egy időben bevenni, mert gátolhatja azok felszívódását. Itt is ajánlatos két órát hagyni a köztük. 

 Antioxidánsok: C- és az E-vitamin, a karotinoidok, a koenzim Q10- a szabadgyökök hatását semlegesítő vegyületek, melyek azonban csak együtt hatékonyak! A C-vitamin az egyik leguniverzálisabb vitamin, amelynek legfontosabb funkciói az antioxidáns hatás és az immunrendszer megfelelő működésének támogatása, a kötő- és támasztószövetek optimális felépítésének elősegítése, a kollagéntermelés fokozása. Forrásai: citrusfélék, eper, kiwi, feketeribizli, brokkoli, petrezselyem, zöldpaprika.

Az utóbbi időben egyre többet hallhatunk az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Ilyen megfogalmazásokat olvashatunk róla: meghatározhatja meddig élünk, búcsú a káros sejtektől, a szervezet öntisztuló folyamata.

Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat.

Az autofágia jelentése önemésztés. A szó a görög auto (ön) és a phagein (enni) szavakból származik.

Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez.

Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.

Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig.

Az autofágia több különböző alfolyamatot foglal magában: a mitofágiát, a sérült mitokondriumok eltávolítását; a lipidek, lizoszómális organellák lebontását; a különféle sejtfehérjék és törmelék kitakarítását stb. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb neurodegeneratív rendellenesség, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, összefüggésben áll a hibásan elrendezett vagy patológiás fehérjék felhalmozódásával, így az autofágia károsodása is hozzájárulhat ezekhez a betegségekhez.

Az orvosok kiderítették, hogy az autofágia folyamatára hatással lehet az életmódunk, környezetünk, a táplálkozásunk, valamint külső és belső stresszorok is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékig kézbe vehetjük az irányítását megfelelő előrelátással. Az alábbiakban bemutatunk nyolc olyan módszert, amely segít az autofágia optimalizálásában és az általános egészség (de különösen az agyi egészség) fokozásában.

Ezek közül most az időszakos böjt előnyeire szeretném fölhívni a figyelmet.

1. Időszakos böjt. (12-16, 24, 48, 72 órás böjt)

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kalóriakorlátozás, valamint a táplálékbevitel időszakos elhagyása összefüggésben áll az autofágia emelkedésével a májban, a zsírban, az agyban és az izmokban, ez pedig kapcsolatban áll a hosszabb, egészségesebb élettartammal.

A folyamat egy 12-16 órás böjt során máris elindul, amikor nem viszünk be tápanyagot, csak a folyadékot (tiszta vizet) pótoljuk.

Például időnként beiktathatunk olyan napokat, amikor csak reggelit és ebédet fogyasztunk, így mondjuk déltán 2 órától másnap reggelig nem étkezünk, csak vizet iszunk. A napi két étkezés előnyeiről Ellen White is többször írt.

Az autofágia elősegítése is egy jó eszköz lehet mindenki számára, akinek fontos a saját egészsége, meg akarja őrizni fittségét, fiatalságát, vagy valamely egészségügyi kihívásától meg akar szabadulni.

2. Több antioxidánsban gazdag növény fogyasztása.A növényi alapú élelmiszerek nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, amelyek fogyasztása hozzájárul az oxidatív stressz csökkentéséhez. A másik oldalon viszont el kell kerülni az "ultra feldolgozott" növényi termékeket és olajokat (például napraforgóolaj, pálmaolaj, mogyoróolaj, sáfrányolaj, szójaolaj), illetve a telített zsírokat, a finomított cukrot és feldolgozott élelmiszereket. Ezek ugyanis ösztönzik a gyulladást, terhelhetik a mitokondriumokat, károsíthatják azok működését és szerepét az autofágiában.

3. Figyeljünk a vér és az oxigén áramlására.

A rendszeres aerob testmozgás (amikor a szervezet oxigént használ fel az izommunkához szükséges energia előállításához) javítja az oxigén és a tápanyagok szállítását a sejtekhez azáltal, hogy megnöveli a véráramlást a létfontosságú szerveinkhez. Emellett javítja a szervezet működése során termelődő hulladékok, lebomló gyulladásos anyagcseretemékek és egyéb melléktermékek szállítását is. Az oxigénellátás javítása pozitív hatással van az autofágiára, ami például hiperbár oxigénterápiával (HBOT) is elérhető. Hiperbár oxigén terápiás kezelés során 100% oxigént lélegzünk be magas nyomású keszonkamrában. A nyomásnövekedés hatására több oxigén oldódik a vérplazmában és a test megszokott oxigénszintje sokszorosára nő. Az oxigén így csökkent vérellátású szövetekbe is eljut.

4. Felkészülés a jobb alvásra.

Az alvás során az agyi  glimfatikus rendszer és az autofágia nagyon aktív. Szinergikusan dolgoznak, hogy javítsák az agy egészségét és működését. Emellett tiszteletben kell tartanunk az agy és test cirkadián ritmusát, mivel ez segít az alvás minőségének javításában. Ha lehetséges minden este ugyanabban az időben menjünk aludni, és minden reggel ugyanabban az időben ébredjünk. Reggel hagyjuk beáramlani a természetes fényt. Étkezzünk rendszeresen, és mozgassuk át magunkat minden nap hasonló időpontban.

5. A génmódosító szennyeződések elkerülése.

Az epigenetikus változások jelentős hatást gyakorolhatnak az autofágiára. Habár erre nincs igazán befolyásunk, mégis érdemes csökkentenünk az elektromágneses sugárzásnak, a vegyi, a szennyező anyagoknak és a toxinoknak való kitettséget, amelyek mindegyike negatívan hat a génjeinkre.6. Az AMPK útvonal megerősítése.Az adenozin-monofoszfát-aktivált protein kináz (AMPK) egy olyan enzim, amely kritikus a sejt bioenergetikájában. Amikor a tápanyagellátás kimerül, az AMPK aktiválódik az autofágia szabályozására, így a szervezet fenntarthatja a homeosztatikus egyensúlyt.  Vannak olyan természetes gyógyszerek is, amelyek szabályozhatják az AMPK-t, de hasznos lehet az időszakos böjt és az alacsony telített zsírtartalmú étrend is.

7. Ki a természetbe!Sokoldalúan bizonyított ma már, hogy a természettel való találkozás csökkenti az úgynevezett gyulladásközvetítő anyagokat, például a prosztaglandinokat és az interleukinokat, valamint megerősíti az autofágiát gerjesztő anyagok termelését. Mindez egyebn a rendszeres testmozgás eszköze is lehet, amely hatalmas szerepet játszik agyunk egészségében is!

8. A trauma kizárása. (amennyire lehetséges)Furcsán hangzik, de a sejtek is lehetnek traumatizáltak. Ha a testünk és minden sejtünk krónikus stressz alatt áll, az olyan változásokat hoz létre, amelyek negatívan befolyásolhatják az autofágiát. Ezért úgy kell élnünk, hogy a sejtjeink is „boldogok” legyenek! (L Valika)

1. Magas fehérjetartalom: A szója kiváló fehérjeforrás, amely hozzájárul az izomépítéshez és a szervezet működéséhez.

2. Koleszterinszint csökkentése: A szója természetes módon csökkenti a koleszterinszintet, ami előnyös a szív- és érrendszeri egészség szempontjából.

3. Izoflavonok: A szója izoflavonokat tartalmaz, amelyek antioxidáns hatással rendelkeznek és segíthetnek a hormonális egyensúly fenntartásában.

4. Csökkenti a csontritkulás kockázatát: A szója D-vitaminnal együtt hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez.

5. Vegetáriánus és vegán étrendhez ideális: A szója kiváló alternatíva a hús helyettesítésére, mivel gazdag fehérjében és más tápanyagokban.

6. Jó forrás a B-vitaminokból: A szója B-vitaminokat, például B6-vitamint és folsavat tartalmaz.

7. Emésztési egészség: A szója rostokban gazdag, ami előnyös az emésztés szempontjából.

Tehát a szója rendkívül sokoldalú és egészséges alapanyag, amelyet érdemes beépíteni az étrendünkbe! 

A szója sokféle ételben megtalálható, és különböző konyhákban használják. Ha a szója felhasználására gondolunk, talán először a szójaszósz jut eszünkbe, amely sok étel elengedhetetlen ízesítője. De a szója maga is egy magas fehérjetartalmú alapanyag, amelyet a húshagyók is szívesen használnak. Néhány finom szójából készült étel:

1. Szójapörkölt: A szójakocka és szójalap finom szójapörkölt alapja lehet. Kísérletezhetünk különböző fűszerekkel és zöldségekkel, hogy még ízesebb legyen.
2. Tofu: A tofu sokoldalú alapanyag. Lehet belőle szendvicskrém, de akár főételként is fogyaszthatjuk.
3. Szójaszósz: Nem csak ízesítésre, hanem szaftos ételek elkészítéséhez is használhatjuk.
4. Szójatej, illetve a belőle készült szójajoghurt fehérjében és vasban gazdag, azonban nem tartalmaz sem laktózt, sem pedig koleszterint.
5. Szójaliszt: A szójalisztet kenyér, péksütemények vagy palacsinták készítéséhez használhatjuk.

(com/search?q=szójás+ételek&form)

·  mint antioxidáns, védhet a káros szabadgyökök ellen;

·  egészségesen tarthatja az ereket;

·  erősebb maradhat a csontozat mellett a porc is;

·  hozzájárulhat az egészséges fogakhoz és fogínyhez;

·  rugalmasan tarthatja a bőrt;

·  fokozhatja a vas bélből való felszívódását;

·  felgyorsíthatja az anyagcserét;

·  csökkentheti a vér koleszterinszintjét;

·  hozzájárulhat az idegrendszer megfelelő működéséhez;

·  csökkentheti a fáradtság érzetet;

·  csökkentheti a  szív-és érrendszeri betegségek kockázatát;

·  csökkentheti a rák kockázatát;

·  megújítja a szervezet E-vitamin tartalékait;

·  hozzájárul a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez;

·  enyhít bizonyos allergiás tüneteket.

C-vitamint fogyasztása

 Mivel vízben oldódik, a szervezet nem képes raktározni. Ezért nagyon fontos a mindennapi bevitele a szervezetbe az étkezések alkalmával. A káros szokások, a sok stressz, fizikai munka végzése vagy betegségek esetén megnő a szervezet vitaminszükséglete, így ezekben az esetekben érdemes naponta többször is bevenni.

  C-vitamin hiánya

 A C-vitamin teljes hiánya skorbutot okoz. Nem megfelelő étrend és C-vitamin bevitel esetén elsősorban általános gyengeség és étvágytalanság jelentkezik, továbbá gyengül az ellenálló képességünk. Később kialakulhat fogínyvérzés, váratlanul eleredhet az orrunk, illetve az esetleges nyílt sebek, csonttörések is lassabban gyógyulnak.

A nélkülözhetetlen vitaminok közé tartozik az A-vitamin, a B-vitamin és a folsav, valamint a C-, D-, E- és K-vitamin.

Ásványi anyagok tekintetében jódra, vasra, rézre, káliumra és cinkre van szükségünk.

A gyümölcsök és zöldségek széles választékának fogyasztása fontos annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot kapjunk. Egyes zöldségek azonban különösen tápanyagdúsak!

 Milyen zöldségeket együnk, hogy ezek a tápanyagok bekerüljenek étrendünkbe?

 Gomba: B-vitamin, D-vitamin, kálium, szelén és réz

Brokkoli: A, B5, B9, C és K-vitamin, magnézium, nátrium és kén

Leveles zöldek: A, B9, C, E és K vitamin, kalcium, magnézium, mangán, kálium és savat

Sárgarépa: A, C, K-vitamint és káliumot, nátriumot

Édesburgonya: A, C- vitamint, nátrium és mangán

Kaliforniai paprika: A, C, E-vitamint, nátrium

Hüvelyesek: Bab, lencse, borsó: B6, B9-vitaminés magnézium, mangán, nátrium, cink, szelén, réz.

Spárga: B9, E, K-vitamin és kén

 Burgonya: C, B1, B6-vitamint és kálium, vas, magnézium.

"Egészségi állapotunk többnyire az életmódunktól függ. Sokan tévesen gondolják, hogy öröklött genetikai adottságok, jellegzetességek határozzák meg az élet minőségét és tartalmát.

Azonban az egészség két tényezőtől függ: attól, amit beviszünk a szervezetünkbe, és attól, amit a testünkkel teszünk. Vagyis az életmódunktól.

Életmódbeli döntéseinkkel megelőzhetjük azokat a betegségeket, amelyekre fogékonyak, hajlamosak vagyunk.

Egy amerikai tanulmány (Alameda megyében végezték) megállapította, hogy 7 életmódbeli tényező befolyásolja az emberek életidejét:

1.ha 7-8 órát alszunk,

2.ha nem eszünk étkezések között,

3.ha rendszeresen reggelizünk,

4.ha vigyázunk a testsúlyunkra,

5. ha rendszeresen mozgunk,

6.ha keveset, vagy egyáltalán nem iszunk alkoholt,

7.ha nem dohányzunk.

Mi a helyzet az életminőséggel idős korban?

A felsoroltak nyilvánvalóvá teszik a leghatékonyabb módszereket, amellyel meg lehet előzni az öregedés talán legrettegettebb komplikációját:a rokkantságot(munkaképtelenséget, cselekvésképtelenséget). Ha a hét egészségszokás minél több elemét követjük, annál inkább csökken a cselekvőképtelenség kockázata.

A rendszeres reggeli étkezés fontosságára szeretném felhívni figyelmeteket, melyet ez a tanulmány nagyon hangsúlyoz. Sokan meglepődnek, hogy a hosszú élet elérésére vonatkozó hét legfontosabb tényező között a reggelizés mennyire fontos.  

Miért nem reggeliznek sokan?

Általános indok, nincs rá idejük, vagy nem éhesek reggel. (Ha nem vacsorázunk, a hét végére igencsak megéhezünk egy jó reggelire.) A reggeli elhagyásának egy másik indoka: megment  a hízástól. Sokan úgy okoskodnak, ha kihagyják a reggelit, ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztanak a nap folyamán, ez pedig fogyást eredményez. Ez csupán mítosz. A kiadós reggeli elfogyasztása minden fogyókúrás program fontos része kell, hogy legyen!!

Dr. Charles Cupp azt feltételezte, hogy a súlygyarapodás oka az élelem bevitelének nem megfelelő időzítése. Túlsúlyos pácienseinek javasolta,hogy változtassák meg étkezési szokásaikat: az esti nehéz, tartalmas ételek helyett egyenek kiadós reggelit, mérsékelt ebédet, könnyű vacsorát. Utolsó étkezésüket ideális esetben délben kellett elfogyasztaniuk, de délután 3 óránál semmi esetre sem később. Nem kérte, hogy módosítsanak étrendjükön, hogy változtassák meg az elfogyasztott kalória mennyiségét. Minden páciens, aki aki követte az instrukciókat, fogyott.

 A reggeli elfogyasztása bőséges áldást nyújt, pozitív változásokat okoz: megemelkedik a vér hemoglobin szintje, csökken a vércukorszint, javul a pajzsmirigyfunkció. Fontos szerepe van a tanulás, az emlékezés, a fizikai jólét szempontjából felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt. Jobb közérzetet, nagyobb munkabírást eredményez. Csökkenti a szívroham kockázatát. A vérlemezkék, a szervezet véralvadást előidéző sejtjei reggeli előtt "tapadósabbak", ami megnöveli a vérrög keletkezésére való hajlamot a reggeli órákban. A legtöbb szívroham reggel 7 és dél között következik be. Nincs mellékhatása".      Dr. Neil Nedley: Döntő Bizonyíték c. könyve alapján S.Julika