Létünk szempontjából nagy jelentõsége van a víznek, mégis kevesen használják tudatosan a természet e legkülönlegesebb elemét. Pedig ha valami egyszerû, ez még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. A víz használata perdöntõ az életünk szempont­jából. Egészségünk érdekében naponta többször kell élnünk vele, hogy pótoljuk a szervezetünkbõl távozó mennyiséget. Alapvetõen fontos az emésztéshez, vérkeringéshez, oxigénfel­vételhez, a test hûtéséhez, az izmok összehúzódásához és a méregtelenítéshez. A nem megfelelõ minõségû és mennyiségû vízbevitel kiszáradást, a vér rögösödését, az érfalak károsodá­sát és bizonyos lelki zavarokat okozhat, hosszabb távon de­pressziós tüneteket is.

Testünk  50–65 százalék vizet tartalmaz. Az izmok 75 szá­zaléka, a csontok 20 százaléka víz. A szervezetben minden ve­gyi folyamat, elektromos jelenség vizes közegben megy végbe.

Biblia és egészség

Naponta fogyasszunk 8–10 pohár (1,5–2,5 liter) vizet, mert testünk normális mûködéséhez (amibe beletartozik a vérke­ringés, a salakanyagok távozása, a tápanyagok továbbítása, az emésztés) ennyi szükséges. Vizet nemcsak ivással, hanem a táplálékból is lehet nyerni. Étkezések elõtt fél órával, majd ét­kezések után másfél óra után igyunk, de soha ne étkezés köz­ben, mert felnõttek esetében ez zavarja az emésztés folyama­tát. Ha az agysejtek elegendõ vizet kapnak, akkor ez elõsegíti szellemi frissességünket, csökkenti az ingerlékenységet és a depresszió kialakulásának veszélyét.

Nem csak italként fontos a víz. A naponkénti hideg vagy langyos vizes zuhanyozás serkenti a vérkeringést, s ezzel javít­ja a test fizikai állapotát és a szellemi képességeket. Csökken­ti az idegességet, amely az immunrendszer gyengítése által be­tegséget okozhatna. A fürdõ tisztítja a bõrt, lehúzza a lázat.

„A tiszta víz egészségben és betegségben a menny egyik legérté­kesebb áldása. Megfelelõ használata elõmozdítja egészségünket. A víz az az ital, amelyet Isten nyújtott az állatok és emberek szom­júságának csillapítására. Igyunk belõle bõven, mert segíti a szer­vezet szükségleteinek ellátását és a betegségek legyõzését…

A víz a legjobb folyadék szöveteink megtisztítására. A bölcsen és ügyesen alkalmazott vízkezelés eszközül szolgálhat sok élet megmentésére. Hittel imádkozzunk a beteg ágyánál! A gondos kezelés mellett bátorítsuk arra, hogy fogadja el Isten ígéreteit!

A felüdítõ víz virágba borítja a pusztát, és életet ad az elve­szendõknek. Az isteni kegyelem jelképe, amelyet egyedül Krisz­tus adhat nekünk. Ez amaz élõ víz, amely megtisztítja, felüdíti és megeleveníti lelkünket. Keleten a vizet Isten ajándékának hívták.”

„A víz külsõ alkalmazása a vérkeringés szabályozásának egyik legkönnyebb és legcélravezetõbb módja. A hideg vagy hûvös für­dõ kitûnõ erõsítõ. A meleg és langyos fürdõk megnyugtatják az idegeket, és szabályozzák a vérkeringést… Testünkbõl a bõr póru­sain át távoznak a tisztátalanságok. A pórusok gyorsan elzáród­nak, ha nem tartjuk tisztán gyakori fürdéssel a bõrünket, és így a tisztátalanságok, amelyeknek el kellene távozniuk, fokozott ter­het jelentenek a többi kiválasztó szervnek.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 141. o.; Boldog élet, 106., 56–57. o.)

„A Bibliában a legkülönbözõbb, olykor egymással ellentétes tartalmak és jelentések kötõdnek a vízhez. Kifejezi a legna­gyobb öröm áradását (Zsolt 87,7; 98,7–8), de a legnagyobb fájdalom érzékeltetésére is alkalmas (Jób 3,24). Hasonló a Bá­rány hangjához, akinek »szava olyan, mint a sok vizek zúgása« (Jel 1,15). Kifejezi a Teremtõ utáni vágyat (Zsolt 42,2–3). Ki­fejezi Jézus ajándékát, amely megoltja az emberi lét feszítõ kérdéseinek, megoldatlanságainak nyomán támadt szomjúsá­got: »Valaki pedig abból a vízbõl iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz õbenne.«»Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élõ víznek fo­lyamai ömlenek annak belsejébõl.« (Jn 4,14; 7,38) A bûnbá­natot jelképezi (Jer sir 2,19), a békességet (Ésa 48,18). A bûn miatti csapásokat (Jel 8,7–11; 16,18–21), a megsemmisítõ ítéle­tet (1Móz 6–8. fej.). Az Úr hatalmát és nagyságát (Zsolt 93,4), Isten kegyelmét, a Szentlélek áldását (Zsolt 68,10). Az örökké­valóság nyugalmát (Ésa 11,9), melynek ára Krisztus megváltó áldozata, a kárhozat gyötrelme volt. Ennek elszenvedését ismét a víz, szomjúság, sár, örvény, áradat, iszap, feneketlen vizek, vi­zek árja kifejezésekkel érzékelteti az Írás.” (Szabó Attila–Takács Gábor: Természet és ember a Biblia és a költészet tükrében, 41. o.)

A megtisztulás, az Istennel való szövetségkötés, az újjászü­letés megpecsételése a víz általi keresztség (Jn 3,5).

 Mit jelképez a víz a Bibliában?                                                                                                      2Pt 3,5 • „…föld, mely vízbõl és víz által állt elõ az Isten szavára.” Jn 4,13–14 • „Jézus felelvén ezt mondta neki: Mindaz, aki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjazik. Valaki pedig ab­ból a vízbõl iszik, amelyet én adok neki, örök életre buz­gó víznek kútfeje lesz õbenne.”