Sok receptre kapható vagy bárhol beszerezhető gyógyszer is képes elnyomni a homloklebeny működését. A szerekhez mellékelt betegtájékoztatót olvasva vagy a hatásmechanizmusukat vizsgálva rájövünk, hogy közülük nem egy a központi idegrendszerre gyakorol befolyást, s a központi idegrendszer egyik legáltalánosabban érintett területe a homloklebeny. Sok gyógyszerfogyasztó embernek nincs is igazán szüksége ezekre a szerekre, miközben mellékhatásaik sokszor talán a jellemet és a személyiséget károsítják. Ezért gondosan mérlegelni kell a jótékony hatásokat a kockázatokkal összevetve, mielőtt elhatároznánk, hogy gyógyszert veszünk be. A következő felsorolásban közzétesszük azoknak a gyógyszercsoportoknak a listáját, melyek rendszerint hatnak az értelemre.

asztma gyógyszerek - béta-agonisták
vérnyomás csökkentő gyógyszerek - béta-blokkolók, kálcium csatorna blokkolók, központilag ható ágensek (Clonidine, Methyldopa stb.)
élénkítő szerek és altató tabletták
benzodiazepinek, antidepresszánsok (Megjegyzés: triciklikus antidepresszánsokat is használnak fejfájásra, álmatlanságra stb.)
fekély elleni szerek, H2 blokkolók (Tagamet, Zantac). Gyulladás elleni szerek (NSAIDS = nem szteroid gyulladáscsökkentők)
fájdalomcsillapítók, narkotiumok, megfázásra és allergiára való szerek
Antihisztaminok (álmatlanságra is használják őket)
Pangáscsökkentők (főleg gyermekeknél, mint például az Actifedben lévő pseudoephedrin)
Ha jelenleg is szedjük valamelyiket e szerek közül, ne hagyjuk azonnal abba. Beszéljünk orvosunkkal! Végül is nem könnyű dönteni. A magas vérnyomás esete jól szemlélteti ezt. Gyógyszerei közül néhány gyengíti a homloklebeny működését. Ha azonban nem kezeljük megfelelő módon a magas vérnyomást, akár agyvérzés is lehet a következménye, ami sokkal nagyobb homloklebeny-károsodást okoz. Éppen ezért sok orvos életmód-terápiát javasol a vérnyomás-szabályozás optimális eszközeként. Az "Egy nemzet nyomás alatt" c. fejezet ezeket a gyógyeljárásokat mutatja be. Ebben a fejezetben további információt nyújtunk a vérnyomás-szabályozás fontosságáról, a homloklebeny maximális működése érdekében. Az orvosi gyakorlat fő irányvonala ma az, hogy segítsen az embereknek megszabadulni a drogoktól, nem pedig az, hogy programjába új gyógyszereket illesszen. Az idősebb amerikaiakon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek az emberek a normálisnál jobban ki vannak téve megromlott, károsodott mentális funkcióknak, a gyógyszerek mellékhatásának és a magas vérnyomásból származó káros hatásoknak. Az Egészségügyi és Megelőzési Központok kimutatták, hogy a 65 éves vagy ennél idősebb amerikaiaknak szemben a fiatalabbakkal, kétszer nagyobb az esélyük a kedvezőtlen, ártalmas gyógyszerhatásokra. Továbbá rávilágított arra a tényre, hogy a magas vérnyomás kezelésére felírt gyógyszerek gyakran okoznak ártalmas mellékhatásokat ennél a népességcsoportnál. Ebből a perspektívából kiindulva a CDC azt állította: "A káros mellékhatások megelőzésének egyik fontos stratégiája az idősebbek között, hogy korlátozzuk az alkalmazott szerek számát". Persze a gyógyszer-mellékhatások és a belőlük fakadó betegségek életmód-változtatással történő kezelése miatti aggodalmak már jóval e CDC-vélemény előtt is léteztek. Az egyik igen érdekes, történelmi jelentőségű gondolatsort Ellen White írta.

"Életmód a gyógyszeres kezelés ellenében: Sokan élnek úgy, hogy áthágják az egészség törvényeit és nem tudják, hogy evési és ivási, valamint munkaszokásaik összhangban vannak egészségükkel. Nincsenek tudatában állapotuknak, míg fel nem üti fejét valamilyen betegség. Életmód változtatás helyett azonban általánosságban gyógyszereket használnak: a májra, a szívre és az agyra tabletták gyakorolnak hatást és e szervek gyakran betegség alatt nyögnek."

A társasági összejöveteleken fogyasztott italok gyakran kölcsönhatásba kerülnek az orvosi rendelvényre felírt szerekkel. Az alkohol jelentős mértékben fokozza a gyógyszerek kedvezőtlen hatásait, az értelem tisztaságára gyakorolt hatásokat is beleértve. Több mint száz, az utóbbi időben kórházi kezelésben részesült

egyénnel folytatott vizsgálat során - akik a lakosság szinte minden rétegét képviselték (férfiakat, nőket, 14 évestől 88 évesig) - kiderült, hogy 10 százalékuknál az alkohol és a gyógyszerek között kölcsönhatás lépett fel, amikor a kórházat elhagyták