A fokhagyma az a növényünk mely nagyon egészséges és
nagyon átható az illata. Mondhatjuk úgy is, hogy nagyon büdös.
Az illata jó a konyhában és borzalmas a szobában. Százszor is
meggondoljuk bedörzsöljük-e vele a pirítósunkat. Pedig a
fokhagyma gyógyhatás a csak nyersen fogyasztva érvényesül.

 Mitől hasznos és mitől büdös?

• A fokhagyma kiváló gombaölő tulajdonsággal rendelkezik. A népi gyógyászatban női bajokat is kezeltek vele.
• A baktérium ölő hatása elgondolkodtató, ugyanis a Koch-féle baktériumot (a TBC kórokozóját) 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Ez azt jelenti, ha 1 fürdőkádnyi vízbe 1 dl hagymalét öntünk, elértük ezt az arányt.
• Régebben kivonatát kenőcshöz adva az ótvar (bakteriális bőrfertőzés) kezelésére használták.
• A fenti tulajdonságai miatt mindig is használták a hús és húsételek tartósításában. Gondoljunk csak a kolbászra!
• Tágítja az ereket, véralvadás és vérnyomáscsökkentő hatással rendelkezik.
• Tisztítja a bélrendszer, és féreghajtó hatása is ismert évezredek óta.
• Gyökfogó hatása miatt serkenti az immunrendszert.
• Rendezi a koleszterinszintet. (Bár, már ki tudja mi igaz a koleszterin történetből.)
• Emésztést segítő hatása miatt adjuk bab és káposzta ételekhez.
• Átható szaga kéntartalmának köszönhető. Ha a fokhagymát összetörjük, és mézzel összekeverve lenyeljük, elkerülhetjük a kellemetlen szagokat.

A fokhagyma nevelése:

• Kiskertben tavasszal dugványozhatjuk a piacon vásárolt fokhagymagerezdeket, pár hét múlva a földből kihúzva, mikor levele szép zöld és a hagyma láthatóan fejlődében van, pl. pástétomos, vajas kenyérrel ehetjük.
• Ha nem esszük meg az összes zöldhagymát, hagyjuk a földben, és mikor szára megdől, de még nem szárad el, kiszedjük, néhány napig szárítjuk, majd száraz helyen elraktározzuk.