A rendszeres testmozgás jótékony hatásai már senki számára nem ismeretlenek, mégis olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az egészséges életmód, azaz változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint a fizikai aktivitás az általános egészségünk talán legmeghatározóbb alappillérei.

Ha ezekre odafigyelünk, nagyobb eséllyel kerülhetjük el a szezonális vírusokat és az olyan krónikus betegségek kialakulását is, mint például az elhízás, vagy a napjaink egyik legjelentősebb egészségügyi problémájává vált civilizációs betegséget, a diabéteszt.

A rendszeres testmozgás csodákra képes

A rendszeres fizikai aktivitás, legyen szó egy rövid délutáni sétáról, kertészkedésről, biciklizésről, vagy éppen valamilyen nagyobb igénybevételt jelentő sportról, rengeteg egészségügyi probléma megelőzésében és kezelésében nyújt kiemelkedő fontos segítséget. Már fennálló diabétesz esetében például segít a vércukorszint, a koleszterinszint csökkentésében, és a szervezet anyagcsere állapotának normalizálásában, valamint javítja az izomsejtek inzulinérzékenységét, mindezeknek köszönhetően pedig nagy szerepet játszik az ideális testsúly elérésében és a szövődmények elkerülésében is.

A cukorbeteg „hipózás” elkerülése

Az általános jó fizikai állapotban lévő cukorbetegek kis odafigyeléssel, szinte bármilyen sportot űzhetnek, de fontos észben tartani, hogy az inzulin kezelés, valamint az inzulinelválasztó gyógyszerek szedése esetén a fizikai aktivitás kórosan alacsony, 3,9 mmol/l alá eső vércukorszintet, hipoglikémiát okozhat.

Ez nem egy önálló betegség, hanem a diabétesz egyik kellemetlen, és kezelés elmaradása esetén kifejezetten életveszélyes, ám megelőzhető „mellékhatása”, amikor is a vérben keringő cukor, például a szokásosnál több gyógyszer, kevesebb étkezés, a megszokottnál több vagy hosszabb fizikai igénybevétel, alkoholfogyasztás hatására nagyobb ütemben veszik fel a szövetek, mint ahogy azt a szervezet képes a keringésbe juttatni. Ez kellemetlen fizikai és érzelmi, egyebek közt remegéssel, izzadással, fáradság- és éhségérzettel, szapora szívveréssel, fejfájással, ingerültséggel, zavartsággal jár.

Ha rendszeresen sportolunk

A sportolás közbeni és az azt követő „hipózás” azonban szerencsére már egy kis tervezéssel kivédhető. Kezdés előtt fontos a vércukorszint mérése, hiszen a túl alacsony (5mmol/l vagy kevesebb) és a túl magas (13-14 mmol/l feletti) értékek sem megfelelőek. Előbbi esetében 15-20 gramm gyorsan felszívódó szénhidrát elfogyasztása, utóbbiéban egy kis várakozás segíthet a fizikai igénybevételhez ideális, 6-12 mmol/l érték elérésében. Intenzív edzés esetén, akár óránként plusz 20-50 gramm szénhidrát elfogyasztására is szükség lehet, az órákkal az edzés utáni, illetve az éjszaka folyamán bekövetkező hipoglikémiát pedig tudatos étkezéssel és sűrűbb mérésekkel lehet megelőzni.

Az Egészségügyi Világszervezet cukorbeteg felnőtteknek, az általános fizikai aktivitás (pl.: kutyasétáltatás, házimunkák) mellett, hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású kardiot edzést, vagy kétszer 30 percnyi izomerősítéssel kiegészített, 75 perc magas intenzitású mozgást javasol. A kardio edzés egyaránt lehet gyaloglás, kerékpározás, úszás, evezés vagy akár tánc, az erősítő edzéseknél pedig saját testsúly mellett, gumiszalagok, súlyzók és erősítő gépek is használhatóak.

Kezelési lehetőségek

Megfelelő életmód kialakításával a kettes típusú diabétesz legtöbb esetben megelőzhető. A legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető!

A fent említett cukorbetegség csak egy példa, Számtalan más anyagcsere, fertőzés által szerzett, vagy lázas betegség lefolyása és végkimenetele sokkal enyhébb lehet egy egészséges életmódot fojtató egyén számára.

(D Robi)

A szárított fűszerekkel ízesített ételek nagyon finomak, de gondolj bele, mennyivel menőbb lenne friss fűszernövényt szedni az ablakpárkányodból és azt használni főzéskor! Nemcsak az ételeid ízét, de a konyhádat is feldobhatod néhány cserép egészséges, sok-sok értékes tápanyagot tartalmazó fűszernövénnyel.

A friss petrezselyem, a koriander, a metélőhagyma és más gyógynövények nagy mennyiségű antioxidánst és más tápláló vegyületeket tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre, miközben ízesítik az ételeket. Ne gondold, hogy nehéz az otthoni kertészkedés: a legtöbb gyógynövény gyakorlatilag az év bármely szakában termeszthető és nagyon kevés törődés mellett is szépen nő. Mutatjuk, mivel érdemes kezdeni a termesztést!

BAZSALIKOM

A caprese saláta és a pesto fő alapanyaga, a bazsalikom egyszerűen termeszthető. Ha nagyobb mennyiségben terem, mint amennyit felhasználsz, lefagyasztva tárolhatod, hiszen jól megőrzi ízét és tápanyagait. A bazsalikom jó hatással van az anyagcserére, segíthet a koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásában, valamint erősítheti az immunrendszert.

OREGÁNÓ

A friss, borsos oregánólevelek nagyszerűen illenek a grillezett halakra, húsokra vagy a görög salátára. Próbáld ki és dobj egy ág oregánót a csirkecombokra és süsd meg így a húst! Az oregánó összetevője, amely leginkább jótékony hatású, a karvakrol, egy természetes fenol. Bizonyított, hogy a rendszeresen oregánóolajat fogyasztók koleszterinprofilja nagyobb mértékben javult, mint azoké, akik nem fogyasztották az olajat. Bár humán kísérleteket még nem végeztek, az állatkísérletek azt sugallják, hogy a karvakrol rákellenes hatású is.

PETREZSELYEM

A petrezselyem, a kelet-európaiak aromás kedvence és a mediterrán étrend alappillére, erős természetes vízhajtó. Hatékony vérnyomáscsökkentő (vagyis csökkentheti a vérnyomást azáltal, hogy eltávolítja a vizet a véráramból és kitágítja az ereket), és mivel gazdag K-vitaminban, segíti a véralvadást és a csontok regenerálódását.

ROZMARING

Ha sütöttél már bárányhúst, pulykát vagy gyökérzöldséget, készítettél egy klasszikus gin-tonik koktélt, akkor ismered ezt az erős, fás, örökzöld fűszernövényt. Sokoldalúan felhasználható, ezért érdemes otthon termeszteni. A rozmaring legfontosabb bioaktív anyaga a rozmarinsav, amely a bazsalikomban, a zsályában, a kakukkfűben és a borsmentában is megtalálható. Az illatos rozmaringot évszázadok óta használják spirituális és gyógyászati célokra: nagy mennyiségben tartalmaz A-, C- és B-6-vitamiokat, ásványi anyagokat, például vasat és kalciumot. Gyulladáscsökkentő, jótékony hatással van az immunrendszerre és a keringésre. Aromájáról kimutatták, hogy serkenti az agyműködést, és javítja a hangulatot. 

KAKUKKFŰ

Nagyanyáink még használták a kakukkfűolajat kisebb sérülésekre, ugyanis több száz éve ismert gombaölő és antibakteriális tulajdonsága. A téli időszakban érdemes kakukkfüves vízzel gargalizálni, vagy szirupként fogyasztani, ha megfáztál, fáj a torkod és köhögsz. A kakukkfű sertés- és csirkehúshoz, párolt zöldségekhez illik legjobban, de kiváló tojásos ételek, tészták vagy burgonya és tenger gyümölcsei ízesítésére is. A kakukkfű mentás, enyhén citromos íze a sóhoz hasonlóan kiemeli az ételek ízét, ezért érdemes kakukkfűvel helyettesíteni a sót a főzés során. A kakukkfű jelentősen csökkentheti a vérnyomást, növelheti a HDL (jó) koleszterinszintet, miközben csökkenti az LDL (rossz) koleszterin és a trigliceridek szintjét. Végül, mint a legtöbb gyógynövény, a kakukkfű is gazdag C-, A-, B-6-vitaminokban, kalciumban, vasban, magnéziumban és mangánban, amelyek támogatják az egészséges immunrendszert.

(H Józsi)

Ánizsmag

Kőmény mag
A köménymagnak többek között nagyszerű gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló, görcsoldó, emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is. Tehetjük az ételeinkbe egészben, de őrölve is felhasználhatjuk (ha például nem szívesen harapnánk rá a magokra).A kömény az egyik legjobb olyan fűszernövény, amelyet az emésztés javítására használhatunk. Az "egyszerű" hasfájástól kezdve, a hasmenésen keresztül, a fokozott gázképződésen át a hányingerig és a várandós kismamák reggeli rosszullétéig használható.A köményben található vas a vérszegénység kezelésében is segíthet. Csökkenti a vér koleszterin szintjét. A kömény az agyműködést és a memoriát is serkenti, emellett a benne található vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok hatékonyan küzdenek az öregedéssel együtt járó degeneráció ellen, és nagyszerűen fokozzák a vérkeringést. Ráadásul egy olyan vegyületet is tartalmaz, amely segíti, hogy könnyebben elaludjunk és kipihentebben ébredjünk.

 Szerfüszeg

Ízületi fájdalmakra például kiváló a szegfűszegolaj, mivel egy olyan, eugenol nevű anyagot tartalmaz, amely fájdalomcsillapító hatásáról ismert, különös tekintettel az ízületi bántalmakra, a köszvényre. A tiszta szegfűszegolaj nagyon tömény, ezért használat előtt minden esetben vivőolajjal kell hígítani, például barackmag- vagy édesmandula-olajjal.Hígítva az ajakherpesz kezelésére is használhatjuk a szegfűszeg olaját, különösen a fájdalom enyhítésére. A szegfűszeg legfontosabb hatóanyaga az antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatású eugenol. Fogyasztásuk védelmet nyújthat például a szív- és érrendszer megbetegedései, a vírusos és baktériumos fertőzések, a máj károsodása és a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen is.

Érzéstelenítő és fájdalomcsillapító. Az eugenololaj természetes érzéstelenítő hatását sokszor használják ki fogfájásnál vagy a különféle fogászati beavatkozások után fellépő fájdalom csillapítására. A szegfűszeg e hatóanyaga sok fogkrém, szájöblítő és torokspré összetevői között szerepel, mert kíméletesen és hatékonyan csökkenti az enyhébb gyulladásokat, az érzékeny ínnyel együttjáró fájdalomérzetet. Antibakteriális tulajdonsága miatt megelőzésre is javasolt a fertőzések ellen. Helyileg alkalmazva izomgörcsök enyhíthetők vele.

Emésztésjavító. Puffadás, hasmenés, hányinger, gyomor- és bélgörcsök esetén érdemes rendszeresen szegfűszeget fogyasztani. Hatóanyagai normalizálják az emésztési folyamatokat, védik a gyomrot, elpusztítják a bélparazitákat. Hányingercsökkentő hatása a terhesség idején fellépő reggeli rosszullétek ellen is hat.

Vöröshagyma
Híres baktériumölő, megfázás és fertőzések megelőzésére is használják. A hagyma tartalmaz A-, B-,C- és E-vitamint, valamit folsav, nátrium, kálium, vas tartalma is magas, de más ásványi anyagokban is bővelkedik. A hagymában egy igen erős antioxidáns is fellelhető, a kvercetin nevű flavonoid, ami bizonyítottan rákmegelőző hatással bír. A hagyma gyógyító hatással bír, vizelethajtó, étvágygerjesztő, megfázás és köhögés ellen is bevethető. A régiek nátha idején gyakran kortyoltak hagymateát, amit nem az íze, hanem jótékony hatása miatt fogyasztottak, a hagymatea ugyanis 3-5 nap alatt képes enyhíteni, szervezettől függően száműzni a köhögést, megfázást.

A hagymatea egyszerűen készül, 1 fej vöröshagymát héjastól (mossuk meg főzés előtt) fél liter vízben kezdjünk el főzni. Körülbelül 30 percig főzzük, az elpárolgott vizet pótoljuk, és készen is van a gyógyital. Mézzel gazdagíthatjuk a teát, de csak langyos állapotában, nem lesz tőle sokkal finomabb, de így a méz jótékony tulajdonságai is a szervezetünkbe jutnak.

 Menta
A menta gyógyászati felhasználása igen sokrétű - görcsoldó és antibakteriális hatású gyógynövény, amely emésztési zavarokban, puffadás esetén, valamint az epehólyag és az epevezeték gyulladásos betegségeinek kezelésére is alkalmazható. Külsőleg illóolaja meghűléses betegségek, köhögés esetén jótékony hatású. Fontos, hogy kisgyermekeknél viszont kerüljük a mentoltartalmú készítményeket - például orrcseppet, orrkenőcsöt vagy illóolajos inhalálást -,  mert a mentol a rá érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki.

Lestyán

A zöld lestyánlevél kiváló ízt ad a leveseknek, salátáknak, jól harmonizál a zöldborsóval, de mint minden zöldfűszert, csak a főzés végén adjuk az ételhez.

A szárított lestyánlevél is kiváló.

 Citromfű

Nappal nyugtat, oldja a feszültséget

 Fokhagyma

A bélrendszer a táplálék lebontása és felszívása mellett  a szervezet legnagyobb nyirokszervének is tekinthető. Az emberi szervezet a vékonybél nyálkahártyáján keresztül nagy felületen érintkezik a környezetből származó antigénekkel, mikroorganizmusokkal, tehát szükségszerűek az immunológiai védelmi rendszerek a tápcsatornában.

A szervezet összes immunglobulint termelő sejtjének 70-80%-a a bél nyálkahártyáján helyezkedik el.

Az immunglobulinok (ellenanyagok) a vérben keringő létfontosságú fehérjék, amelyek sokféle feladatot látnak el. Jelentős mértékben befolyásolják immunrendszerünk egyensúlyát.

Az emberi vérben a domináns ellenanyagtípus a "G" immunglobulin (IgG). A legfontosabb feladatai a szervezetbe bekerülő vírusok és baktériumok, a bakteriális anyagcsere termékek (toxinok), valamint a gyulladás során vagy a sejtek elpusztításakor keletkező anyagok semlegesítése és eltávolítása.

Külön figyelmet érdemel az emberi szervezettel együtt élő, betegséget általában nem okozó mikroorganizmusok együttese, a normál flóra vagy mikrobiom, ezen belül a hasznos flóra hatásai.

Az emberi test felületén és a szervezeten belül mintegy 4-500 mikróba fajt lehet felfedezni, melyek egymással harmonikus kapcsolatot próbálnak kiépíteni.

Különösen a vastagbélben több száz milliárd élősejt található.

A felnőtt ember szervezetében élő bélbaktériumok  súlya hozzávetőlegesen másfél kilogramm, számuk tízszer több mint a testet alkotó sejtek száma.

A bélflóra nagy szerepet kap a bélrendszeri immunitás fenntartásában és az allergiás folyamatok visszaszorításában.

Ezen felül a bél kommunikál az idegrendszerrel (bél-agy tengely).

A kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárulhat az agyműködés normalizálásához, számos  idegrendszeri  panasz orvoslásához.

Mi károsíthatja a bélflórát?

Antibiotikumok

Betegség

Stressz

Helytelen étrend

Mindezek előidézhetik a szivárgó bél szindrómát.

Képzeljük el beleinket, mint egy sűrű szövésű rugalmas hálót. Ha  a bélrendszerrel gond van, az is áthatolhat a bél falán, aminek nem kellene, ez pedig például gyulladáshoz vezethet.

A szivárgó bél három fő oka:

•        a baktériumflóra egyensúlyának felborulása,

•        az egészségtelen étrend,

•        a túlságosan sok méreganyag.

A baktériumflóra egyensúlyának felborulása, a káros baktériumok elszaporodása az immunrendszer működésének romlásával jár.

Hogyan gyógyítsuk és védjük a bélrendszert és a bélflórát?

•       Prebiotikumok(frukto-oligoszacharidok, azaz élelmi rostok) fogyasztása, melyek táptalajul szolgálnak a hasznos bélbaktériumoknak: csicsóka, almarost, zabrost, útifű maghéj, őrölt lenmag, olajos magliszt…

•       Probiotikumok – jótékony baktériumok bevitele (minél több fajta, de főleg Lactobacillus Acidophilus, Bifidobacterium Bifidus, savanyú káposzta, erjesztett zöldségek)

•       Pihentető alvás – éjfél előtt!

•       Stressz tényezők csökkentése

•       Teljes értékű növényi étrend (rostdús táplálkozás, hüvelyesek áztatása, csíráztatása)

•       Reggel éhgyomorra vízfogyasztás, napközben étkezések előtt fél órával (átmossa a bélrendszert, valamint víz szükséges a gyomorsav termeléshez)

•       Magnéziumban dús ételek fogyasztása (emésztést segítő enzimek aktiválása, gyomorsav szabályozása),

•       Gyógyító, regeneráló hatású növények - aloe vera (nyálkásít)

•       Teljes értékű növényi étrend (rostdús táplálkozás, hüvelyesek áztatása, csíráztatása)

•       Étrendi szokások milyensége fontos tényező:

    -különféle táplálékok egymással való párosítása,(ne fogyasszunk egyszerre sokféle ételt)

    -az egyszerre elfogyasztott étel mennyisége, (kerüljük a többlettáplálék bevitelét és

      a túlzott kalóriafogyasztást. Kevesebb energia marad a test védekező mechanizmusait működtetni.

    -az étkezések gyakorisága (ne nassoljunk!)

    -az ételkészítés módja (a legegyszerűbben, természetes alapanyagból)

     Főként az esti órákban elfogyasztott nagy mennyiségű fehérje és energia dús ételek túlságosan lekötik

     a bélrendszer immunsejtjeit.

   Az éjszakai pihenésre készülő belső szervek működése lassul (hosszabb tranzitidő, rothadás indulhat be,

   a szervezet  éjszakai regenerációja csökken).

(Valika)

1. Általános egészségi állapota igen POZITÍV IRÁNYBA LÉP ELŐRE, s ez felmérhetetlen érték, hiszen segít a testének, hogy gondoskodjon saját magáról.
2. Megtapasztalhatja, hogy megnő az energiaszintje, kevésbé fárad és jobb lesz a közérzete.
   SPORTOLÓKNAK érezhetően megnő a teljesítő- és állóképességük, elmúlik az izomláz.
3. Amikor a savak kioldódnak és eltávoznak a zsírszövetből az feleslegessé válik, és a szervezet elkezdi elégetni. Ha valaki tartja magát ahhoz, hogy megiszik naponta legalább 3-4 litert vizet, akkor akár egy-két hónap alatt leadhat akár 5-10 kg-ot - véglegesen.
4. Elképzelhető, hogy méregtelenítési tüneteket tapasztal majd, mint például hasmenés, influenzához hasonló érzetek, vagy fáradtság. Ez jó, annak a jele, hogy a teste kiüríti az elraktározódott méreganyagokat a szervezetéből.
5. Talán észreveszi majd, hogy kevésbé éhes, így nem eszik majd olyan gyakran, ahogy szokott. Valószínűleg nincs is annyira szüksége, amennyit egyébként enni szokott. Éhségérzeteink egy része valójában a test víz utáni sóvárgása. Ezt egy egyszerű teszt segítségével eldöntheti. Legközelebb, amikor úgy érzi, muszáj ennie, igyon meg egy liter SuperGreens-t. Az éhségérzet valószínűleg eltűnik.
6. A túlságosan sovány testben az anyagcsere folyamatok felpezsdülnek, az oxigén- és tápanyagellátás beindul, a kúra második hónapján testsúlygyarapodás várható.
7. Egyre több zöld ételre vágyik majd, mint pl. salátákra, zöldségekre.
8. Jobban és mélyebben tud aludni.
9. Észreveheti majd, hogy a bőre is pozitív változáson megy majd keresztül.
10. Lehet, hogy tisztulni kezd a gondolkodása, és megszűnnek a ködös pillanatok, amelyeket néhanapján sokan tapasztalunk. Ahogy gondolkodásunk tisztábbá válik, javul a stresszhelyzetek kezelésére való képességünk.
11. Ha valamilyen konkrét betegségben szenved, ne csodálkozzon, ha tünetei enyhülnek, esetleg el is múlnak!

Lúgosító zöldségek, lúgosító gyümölcsök, lúgosító italok (SuperGreens), lúgosító magvak, gabonák, lúgosító zsírsavak, olajok és egyéb lúgosító ételek.

Lúgosító zöldségek: aszparágusz, articsóka, fejes káposzta, fejes saláta, hagyma, karfiol, retek, répa, borsó, cukkini, vörös káposzta, póréhagyma, vízitorma, spenót, fehérrépa, metélőhagyma, zöldbab, cékla, fokhagyma, zeller, kamutfű, brokkoli, leveles kel, kelbimbó, paradicsom

Lúgosító gyümölcsök: citrom, lime, avokádó, grapefruit, görögdinnye, rebarbara

Lúgosító italok: zöld italok (pl. SuperGreens, Green Magma), friss zöldség turmixok, tisztított víz, limonádé (tisztított víz + citrom vagy lime), zöldség leves, szója tej (nem édesített), mandulatej, bizonyos lúgosító teák

Lúgosító magok, gabonák: mandula, sütőtök, napraforgómag, szezámmag, len, lencse, köménymag

Lúgosító zsírsavak, olajok: lenmagolaj, kendermag olaj, avokádó, olívaolaj, borágó, kókusz olaj

Egyéb lúgosító ételek: csírák, humusz

Savasító ételek és italok

Savasító húsok: disznóhús, bárány, marhahús, pulyka, csirke, kagylók, tenger gyümölcsei (kivétel az olajos halak, pl. lazac)

Savasító tejtermékek: tej, tojás, sajt, vaj, joghurt, fagylalt, jégkrém

Savasító italok: szénsavas üdítők, kávé, tea, sör, rövid italok, édes gyümölcslevek, tejturmixok, tej, fekete tea

Savasító zsírok: telített zsírok, margarin, kukorica olaj, napraforgó olaj, hidrogénezett olajok

Savasító gyümölcsök: mindegyik, kivéve, amik a lúgosító gyümölcsök között vannak felsorolva

Savasító magvak, gabonák: földimogyoró, pisztácia, kenudió

Hagyományos savasító ételek: édességek, csokoládé, „mikrózott” ételek, konzervek, habart levesek, instant ételek, gyorsétteremi ételek, magas feldolgozottságú ételek

Egyéb savasító ételek: ecet, normál tészta, fehérkenyér, keksz, méz, szójaszósz, mesterséges édesítők, ketchup, majonéz

Az ideális táplálkozásnak 80%-ban kellene lúgosító ételeket és italokat tartalmaznia, és csak maximum 20%-ban savasító ételeket és italokat. Sajnos hazánkban ez az arány fordítva van jelen, az emberek többsége 80-90%-ban savasító ételeket fogyaszt.

A sejtbiológiai kutatások eredményeként mára nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi szervezet alapvető problémája az elsavasodás, emiatt működnek rosszul egyes szerveink, alakulnak ki betegségek, telepszenek meg kórokozók és az elhízásnak is ez az elsődleges oka.

Szemben a gyógyszeripar (-lobbi?) által nyújtott megoldásokkal (ami szinte kivétel nélkül a tüneteket igyekszik [illetve tudja] kezelni), a valódi és tartós megoldás a kóros állapot OKÁNAK a megszüntetése, azaz a SAVTALANÍTÁS (másnéven lúgosítás). Ha megszabadítja szervezetét a savas méreganyagoktól, egészsége magától helyreáll, tünetei megszűnnek, mindenféle vitaminok és drága csodaszerek nélkül is érezhetően energikusabb, kiegyensúlyozottabb és ellenállóbb lesz, fizikai és mentális értelemben is.

Ez tulajdonképpen egy roppant egyszerű dolog, és a gyakorlat azt igazolja, hogy működik. A rövid egy év alatt, amióta lúgosító termékeink elérhetők Magyarországon, nagyon sok TÚLSÚLYOS, ALLERGIÁS, CUKORBETEG, MAGAS VÉRNYOMÁSOS, MIGRÉNES és BŐR-problémákkal küzdő betegnek csökkent illetve múlt el teljesen betegsége segítségükkel.

Étkezési tanácsok

Fogyasszunk minél kevesebb savas és minél több bázikus – lúgos – ételt!

• Savképzõ ételek: az összes húsféle, halak, állati zsír, vaj, margarin, finomított olaj, diófélék, hüvelyesek, sajt, tojás, fehérlisztbõl készült ételek, fehér cukor, ecet, édességek.

• Lúgképzõ ételek: gyümölcsök, gyümölcslevek, zöld levelek, zöldséglevek, egyes gyógyteák, gyökérfélék, nyers zöldségek, burgonya, csicsóka, uborka, tök, hagyma, fokhagyma, fûszernövények, búzakorpa, búzacsíra, teljes kiõrlésû gabonából készült termékek, gesztenye, datolya, füge, szójatermékek.

Nagyon fontos az elfogyasztott táplálék minõsége, elõállításának természetes vagy mesterséges módja, valamint kémhatása. A kísérletek egyértelmûen kimutatták, hogy minél mesterségesebb egy táplálék, annál jobban elõsegíti a rákkeltõ anyagok beépülését a szervezetbe. Ezért veszélyesek a margarinok, a koffeinmentes kávék és az édesítõszerek. Utóbbiak egy része például aszpartamból készül, amiben 10% faszesz van. Ezt a szervezet különféle karcinogén, azaz rákkeltõ anyagokká alakítja.

A szervezet számára a sav-bázis egyensúly fenntartása életbe vágó feladat. Érzékeny szabályozó rendszer őrködik afelett, hogy testünk belső környezete megmaradjon az enyhén lúgos kémhatású helyzetben (pH=7,4). A táplálkozásunkban jelenlévő savképző és bázisképző élelmiszerek aránya és mennyisége befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt. A szabályozásban szerepet játszik a légzés, a vesék kiválasztó működése, és olyan anyagok, melyek tompítani tudják akár a savas, akár a lúgos irányba való elmozdulást. A szervezetnek arra is lehetősége van, hogy elraktározza a sav-bázis egyensúlyt befolyásoló anyagcseretermékeket. Ha túlterheljük a szervezetünket túlzott mennyiségű savképző étel fogyasztásával (ez főként a hús és egyéb állati eredetű ételek), akkor "túl sok savas anyag rakódik le, és ezáltal a ma meglehetősen elterjedt anyagcsere-betegségek jelennek meg: a köszvény, a zsírvérűség, az elhízás és a cukorbetegség." (Dr. Volker zur Linden)

A mai táplálkozási szokások irdatlan mennyiségű savképző ételt tartalmaznak. A bázikus többletet tartalmazó ételek az egészség fenntartásában játszanak szerepet. A savas többletet tartalmazó ételek savas irányba tolják el a pH-t, ezáltal számos betegség okozói.

Amennyiben az ember több savtöbbletet tartalmazó ételt fogyaszt huzamosabb ideig, a savak közömbösítése már komoly problémává válik a szervezet számára. Valószínűleg a fent említett szabályozó rendszerek egyike sem lesz képes eltüntetni a túlzott savmennyiséget. Ekkor következik be a túlsavasodás: az acidózis. Enyhébb acidózis jelei: fejfájás, gyengeség, fáradékonyság, bőrviszketés, nyugtalanság, álmatlanság, csökkent összpontosító- és gondolkodó képesség, izomrángások, lepedékes nyelv. (Dr. Oláh A.)

Az elsavasodás nagyon súlyos következménye a mészhiány. A felesleges savak közömbösítésére a fogakból, csontokból, szövetekből ásványi anyagokat von ki a szervezet. A következmény: csontritkulás, csonttörés, csontfájdalmak, fogromlás, sőt ideggyulladás és idegfájdalmak. A fertőző és gyulladásos betegségek is gyakoribbá válnak. (Dr. Günter)

Nem is olyan régen az orvostudomány még úgy vélekedett, hogy a fölös fehérjemennyiség a vesén keresztül kiürül. Mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A fölösleges fehérje elraktározódik a testsejtekben, ezzel hatalmas károkat okozva a szövetekben. Az acidózis legfőbb okozója a szervezetben felhalmozódott fölös fehérje. A fehérje építőkövei az aminosavak. "Ha túl sok aminosav van jelen a testben, felborul a test sav-bázis egyensúlya, ez pedig rettenetes következményekkel járhat. " (Dr. Bieler)

A pH érték adja meg az anyagok kémhatását.
A 0 pH értékű nagyon savas, a 14 pH értékű nagyon lúgos.
A víz pH értéke 7, azaz semleges. (pl: a sör Ph-ja 4,5) A vér 7,35 és 7,45 közt ingadozik.
Azt, hogy az étel sav- vagy bázisképző, valójában az határozza meg, hogy mi történik vele az emésztés során.
A bázisképző ételek ( friss gyümölcsök, saláták ...) az élethez nélkülözhetetlenek, hozzájárulnak a regenerálódáshoz.
Segítik a lebontó folyamatokat és az elhalt sejtek vagy más felesleges anyagok eltávolítását.

 A sav-bázis-egyensúly és a testfolyadékok
Az interszticiális tér pH-ja a vér pH-jával gyakorlatilag megegyezik. Ugyanakkor komoly eltérések lehetnek egyes testfolyadékok esetében, pl. az emésztőrendszer mirigyváladékainak savasságában. Néhány példát az 1. táblázatban mutatunk:
Egészségesekben a vér pH-jától nagymértékben különböző pH-jú testfolyadékok elválasztása, pl. étkezés során csak átmeneti és kismértékű változást okoz a vérben, ami hamar kompenzálódik. Fokozott emésztőnedvvesztés azonban (hányás, hasmenés) súlyos elektrolit- és sav-bázis-eltolódást okozhat. A szervezet inzulinegyensúlya és a tápanyagbevitel is szerepet játszik ezekben a folyamatokban, diabétesz esetén vagy éhezéskor a fokozott zsírégetés következtében ketoacidózis alakulhat ki. Erős izommunka kapcsán vagy patológiás folyamatok következtében a laktát is felszaporodhat. Ha a szervezet nem képes a laktátot tovább oxidálni, akkor szintén acidózis (laktacidózis) jön létre.

 A tápanyagok a sav-bázis-egyensúly szempontjából
Az átlagos nyugati típusú diétával naponta kb. 150 mmol-nyi illékony és nem illékony savat viszünk be a szervezetbe. A tápanyag-molekulák kémiai természetük szerint lehetnek savas, lúgos vagy semleges kémhatásúak, illetve disszociációjukat a közeg pH-ja is meghatározza. Egyáltalán nem biztos, hogy a kémiailag savas karakterű vegyületek az anyagcsere folyamán szükségszerűen acidózist okoznak. A citromsav pl. normális metabolizmusnál nem képez savmaradékot. A tápanyagok osztályozásában egyfajta irányzat volt a tápanyagok elhamvasztása és a hamu feloldása után a pH mérésével jellemezni azokat. Az alábbi táblázat néhány étel hamvasztás utáni tulajdonságát mutatja:
Minden bizonnyal helyesebb a táplálékok osztályozása aszerint, hogy a szervezetben a lebomlásuk során savakat vagy lúgokat képeznek-e. A lúgos karakterű csoportba azok a táplálékok tartoznak, melyek gazdagok káliumban, nátriumban, magnéziumban, kalciumban, ezek az ásványi anyagok vízzel lúgot képeznek. Ilyen a legtöbb gyümölcs és zöldségféle. A nagy mennyiségű klórt, foszfort és ként tartalmazó tápanyagok savas vegyületeket alkotnak. Ebbe a kategóriába a húsfélék (négylábú, szárnyas, hal), hüvelyesek, gabonafélék tartoznak, továbbá olyan gyümölcsök vagy zöldségek, melyek oxálsavat, benzoesavat vagy egyéb olyan szerves savakat tartalmaznak, amik az anyagcsere-folyamatokban nem bomlanak le teljes mennyiségben (3. táblázat)
A szerves savak metabolizációjában nagy az individuális különbség, mint ahogyan az életmódbeli szokásokban is. A dohányzás és az alkoholfogyasztás az acidózis kialakulásának kedvez. A fizikai munka inkább alkalózist eredményez, ha van elegendő inzulin és a képződő laktát be tud lépni az oxidatív anyagcsere-folyamatokba. A szervezet nyomelem- és vitaminellátottsága is döntő a sav-bázis-egyensúly alakulásában. A nyomelemek és vitaminok nélkülözhetetlenek az intracelluláris enzimek aktivációjához, normális működéséhez.
A szervezet metabolikus képessége örökletes tényezők által is meghatározott. Az eszkimók nagy mennyiségű zsírt fogyasztanak, mégsem szenvednek ketoacidózistól.