A legfontosabb indok az, hogy a gyümölcsökkel, magvakkal kiegészített gabonamüzli ideális "üzemanyag", a legtisztább energiaforrás, a legtökéletesebb "stimulálószer", amelynek csak előnyei vannak, káros hatásuk egyáltalán nincs.
A müzlihez a BIO gabonafélék széles választéka használható fel.

A müzlik mellett szól az is, hogy szemet gyönyörködtető reggeli fogások készíthető belőlük.
Van aki első látásra "bele szeret" a müzlibe, van aki hosszabb kóstolgatás és fontolgatás után köt ki egyik vagy másik fajtája mellett.
Legyünk türelmesek önmagunkhoz is, a müzlihez is!

Bármely gabonamagból főzhetünk kását.
Teljes magvakat a KÖLES és a HAJDINA kivételével egy éjszakára beáztatjuk, majd addig főzzük, amíg a magvak szét nem nyílnak, meg nem puhulnak.
A kását tetszés szerint ízesíthetjük aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, fahéjjal, mézzel.

Hasznos tápanyagul szolgálnak a müzlihez adott különféle magvak: len,szezám, napraforgó, tökmag, mogyoró, dió, mandula, mák.

A főzött gabonafélék a legkiegyensúlyozottabb táplálékot képviselik

A ZAB a gabonák közül a leggazdagabb fehérjében és olajban.
Különösen télen hasznos táplálék, miután melegítő hatású.
Könnyen emészthető, nem fekszi meg a gyomrot. Nagy zsírtartalma van.
Azok számára előnyös akik sok húst ettek.
Nagyon jó hatású gyenge pajzsmirigy működésre, serkenti azt.
Erősíti az idegeket, kedvezően befolyásolja az alacsony vérnyomást. Nagy energiatartalmú.
A ZAB védi a gyomorfalat.

Az ÁRPA gyógyító hatását már régóta ismerik. Kiváló gyomorrontás és idegesség ellen is.
Különleges tulajdonsága, hogy hűsítő hatást fejt ki a szervezetre, ezért nyáron, nagy melegben kiváltképp ajánlható a fogyasztása.
Jó hatású a hörghurutban, asztmában szenvedőkre. Erősíti a máj energiáját.
Kitűnő reggeli kása (és kenyér) készíthető belőle.
Az ÁRPÁT a szervezet állati eredetű fehérjék maradványaitól való megtisztításra, lázcsillapításra, gyomorrontásra, bőrkiütések megszüntetésére is használják. masszázs, gyógymasszázs

A BÚZA fokozza az erőt és a kitartást.
Könnyen emészthető. A legértékesebb a tönkölybúza.
A teljes BÚZA növekedés ösztönző hatású, gyerekeknek kiváló táplálék.
(Daganatos betegeknek nem ajánlott.)

A ROZS tápértéke a búzáéhoz hasonló.
Fogyasztásával a vénák falai rugalmasabbá válnak.
(Akinek visszere, aranyere van, vagy trombózisra hajlamos, annyit fogyasszon, amennyit csak lehet).
Izomerőnket is fejleszti (a búzához hasonlóan), sok energiát kapunk tőle.
Segít a testi kitartásban, ha megerőltető a munkánk.

A KUKORICA a legédesebb gabonaféle.
Szervezetünk hamar energiává alakítja, kiváló vérképző, segíti a szívműködést.
Nehéz megfőzni egészben, inkább a darát főzzük.

A KÖLES lúgos hatású, azoknak használ, akiknek savas a vére (sok húst esznek, köszvényesek..)
Főképp nyirkos hidegben főzzünk kölest, mert nagyon sok meleget termel a szervezetben.
Vese- és hólyaggyulladás esetén is jótékony hatású.
Rendszeres fogyasztásával bőrünk, hajunk, körmünk szép lesz.
Erősíti a fogainkat, csontunkat is.
A KÖLES a szervezet lúgosítását elősegíti, erősíti, rugalmatlanja a bőrt, az erek falát, kötőszöveteket.

A HAJDINAkását is nyirkos, hideg időben fogyasszuk.
Elősegíti a vérképzést, vérszegényeknek javasolják, valamint azoknak, akik a veseműködésükre panaszkodnak.
Tulajdonképpen nem gabona.
Nem is alkalmas mindennapi fogyasztásra, mert tápanyagaiban eléggé kiegyensúlyozatlan.
Nem kell áztatni. Búzával keverve elsősorban tésztafélék készítésére alkalmas.
Kifőzve nagyon jó töltött káposzta készíthető belőle, mert jól tapad, és a vele kevert zöldségfélék nem esnek szét.

Tudta, hogy a BARNARÍZS a gabonafélék királya?
A legkiegyensúlyozottabb táplálék.
Emésztőszervi betegségekben szenvedők diétájában nélkülözhetetlen.
Jótékony hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre és különböző allergiás megbetegedések gyógyítására is használják.

A MÁK magnéziumban gazdag, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist.
A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja.
Fokozza a szervezet védekezőmechanizmusát, jótékony hatású a sebek gyógyulásában, növeli a szellemi teljesítőképességet.
Csontozatunk első számú gyógyszere.

 A napsugarak hatása szervezetünkre
Ha túl sokáig vagyunk kitéve a napfénynek, ez a bőr elöregedését idézheti elő, ezenkívül korai ráncosodást és bőrrákot okozhat. Megfelelő mennyiségben azonban a napsugarak az egészségünket szolgálhatják.
Melyek a napfénnyel kapcsolatos jó dolgok?
Sok ilyen létezik.
Kezdjük azzal, hogy a napfény elpusztítja a csírákat. Ezért olyan fontos a napra és a levegőre kitenni az ágyneműt, a paplanokat és az összes olyan ruhaneműt, amelyeket nem moshatunk ki rendszeresen és nem is sterilizálhatunk az automata szárítóban.
Megfelelő mennyiségű napfény egészséges pírt ad a bőrnek és lággyá, rugalmassá teszi. A mérsékelten lebarnult bőr ellenállóbb a fertőzésekkel és a felégésekkel szemben.
A nap a legtöbb ember esetében javít a hangulaton és jó közérzetet teremt. Csak ne maradjunk kinn túl sokáig és ne égjünk le! Ha aktív mozgással ötvözzük, a napfény fontos tényező akut és krónikus depressziók kezelésében. Emlékezzünk csak arra, milyen nyomasztó hangulat telepszik ránk a téli, hideg, borongós napokon, s hogyan próbálunk magunkba szívni minden egyes napsugarat.
De még ennél is jóval fontosabb, hogy a szervezet a napfény bőrre gyakorolt hatása révén tudja előállítani a D-vitamint. A D-vitamin teszi képessé a szervezetet arra, hogy a belekből kalciumot szívjon fel és egészséges csontok építésére használja. Segít megelőzni a gyermek- és felnőttkori angolkórt, de segít az osteoporosis megelőzésében is.
A napfény erősíti az immunrendszert, csillapítja a megduzzadt arthritises ízületek okozta fájdalmakat, enyhíti a változás kora utáni tüneteket.
Néhány tanulmány szerint a napfény a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszik.
És melyek a rosszak?
A napfény a fő kockázati tényező a bőrrák kialakulásánál, főleg világos bőrű emberek esetében. Ha túl sok napfénynek vannak kitéve, ez náluk különösen káros kihatású lehet.
Azt is tudnunk kell, hogy a bőr leégése mindenki esetében káros. Minden leégés az egészséges, élő szövetet pusztítja el. Az ismételt leégések visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, sőt a bőrrák veszélyének tehetik ki az embert.
Az ismételt leégések és a bőr újra meg újra kiújuló mély cserzett volta fokozatosan elpusztítja rugalmasságát, zsírmirigyeit, és ráncokat, korai öregedést idéz elő.
A legújabb kutatások szerint a magas zsírtartalmú étrend túl sok napozással párosulva elősegítheti a bőrrákfélék kialakulását.
Mennyi ideig lehetünk a napon?
A mérsékelt lebarnulás védelmi szerepet tölt be – olyan, mintha napszemüveget tennénk a bőrünkre. De meg kell ismernünk saját tűrőképességünket. Világos bőrű és vörös hajú embereknek talán csak öt percig szabadna napfürdőzniük. A sötétebb bőrűek kezdhetik napi 10-15 perccel. A legtöbb ember esetében körülbelül 30 perc a maximum, ameddig kiteheti magát a nap sugárzásának.
Soha, de soha ne égjünk le! Viseljünk védelmül szolgáló ruházatot, szemvédőt, használjunk naptejet, napolajat. Legyünk különösen óvatosak a hó és víz közelében és a felhős napokon!
Ha kirándulni megyünk, vakációra készülünk, készítsük elő bőrünket úgy, hogy az indulás előtti napokon már fokozatosan kitesszük a nap hatásának az enyhe rózsaszínesedés mértékéig.
Ha arcunkat, kezünket naponta néhány percnyi napfény éri, ez már előállítja a részünkre szükséges valamennyi D-vitamint.
Nyissuk ki az ablakot minden reggel, engedjük be a napfényt! Megjavítja egészségünket és jó kedvre derít.
Évezredek óta az élet közvetítőjének tartják a napfényt. Ma már tudjuk, hogy lehet gyógyító, de lehet pusztító hatású is, attól függően, hogyan használjuk.

  A fiatalság forrása
A fiatalság mesés, legendás forrása az ókori kalandorokat egy életen át tartó kutatásra, keresésre ösztönözte, s idővel a beteljesíthetetlen álom jelképévé vált. A tudomány ma legalább részben képes ezt az álmot mindannyiunk számára elérhető közelségbe hozni.
Mit jelent ez?
Amikor a titkos forrás után kutattak, amely örök fiatalsággal ajándékoz meg, emberek tömegei haldokoltak fertőző betegségek miatt felnőtté válásuk korai szakaszában. Ma ezektől nem kell tartanunk, s bár igaz, hogy napjainkban sokakat a degeneratív betegségek fosztanak meg erejüktől és tesznek idő előtt munkaképtelenné, azonban ezek elkerülhetők a rendszeres, serény fizikai aktivitás útján, miközben nagyobb vitalitás, jobb egészség, hosszabb élet lehet osztályrészünk.
Mozgással igazán elérhető mindez?
Vessünk egy pillantást a tényekre. A „használd, különben elveszted" törvényszerűsége nemcsak a csontokra és az izmokra vonatkozik, hanem a szívre, tüdőre, agyra, véredényekre, ízületekre és a test összes többi részére egyaránt. Az ülő foglalkozású életmód közvetlen út a korai halálhoz. Az aktivitás hiánya szó szerint megöl minket. A jó genetikai örökség néhány embernek segít abban, hogy hihetetlen helyzeteket és állapotokat éljenek túl, de ez kevesek adottsága.
A ma gondja nem csupán a „csak hosszabb ideig élni" képlet: a meghosszabbodott életidő mellett vágyakozunk az erő, a jó egészség, a hasznavehetőség és az élet minőségének javítása után.
Hogyan segít a mozgás abban, hogy tovább és jobban éljünk?
• A mozgás segít, hogy jól érezzük magunkat: a testgyakorlásból jó közérzet és életöröm származik. Azonkívül a hormonok, amelyek a mozgás kiváltotta jó közérzetet előidézik, az egészségre is kedvezően hatnak. A testgyakorlás a szívet is erősíti. Ez pedig igencsak fontos egy olyan kultúrában, amelyben minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A testgyakorlás csökkenti a vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot, s védi a szívet és a véredényeket.
• A testgyakorlás csökkenti a vérben az LDL-koleszterinszintet, emellett gyakran megemeli a HDL-koleszterinszintet, ami ugyancsak csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. (Az LDL a koleszterin káros, a HDL pedig a hasznos válfaja.)
• A kalcium és más fontos ásványi anyagok visszatartásával a mozgás erősítőleg hat a csontokra. Az ülőmunkát végző emberek, akik már túl vannak negyvenedik életévükön, egyre több kalciumot és csontanyagot veszítenek.
• A mozgás feloldja, megszünteti a depressziót. A szabadban végzett testgyakorlás az egyik legértékesebb eszköz, hogy segítségével harcba szálljunk e szinte mindennapos, munkaképtelenné tevő betegség ellen.
• Az aggodalmaskodástól, idegeskedéstől is megszabadít a mozgás. Napjaink rohanó, kapkodó, nyomás alatt élő társadalmában a fizikai tevékenység az egyik leghatékonyabb ellenszer a stressz ellen.
• A testgyakorlás életünk minden területén megnöveli az erőt és a hatékonyságot.
• A mozgás a kívánatos testsúlyt is segít fenntartani, továbbá izmokat fejleszt és zsírokat éget el. A mérsékelt testgyakorlás a vércukorszint ideiglenes megemelésével tompítólag hat az étvágyra is.
• A testgyakorlás javítja a keringést, tisztábbá teszi a gondolkodást, pihentetőbbé az alvást, és felgyorsítja a károsodott területek gyógyulását.
Miféle mozgásról van szó? Nem mindenki tud kocogni, és nem mindenki tudja lefutni a maratoni távot.
A felsorolt jótékony hatások mindegyike egyszerű gyaloglás útján is elnyerhető. A gyaloglás ideális testgyakorlás. Egyáltalán nem kerül pénzbe, ugyanakkor biztonságos, és szinte mindenki végezheti. És még szórakoztató is! Megválaszthatjuk a sebességet, megállhatunk, amikor csak akarunk. Ahogyan edzettségünk javul, fokozatosan növelhetjük a sebességet és az időt.
További jó testgyakorlásnak tekinthető az úszás, kerékpározás, kertészkedés, udvari munka. A keményebbek részére ajánlható a kocogás, a  lépcsőmászás, az ugrókötél és a síelés.
Rossz időben kipróbálhatjuk a szobakerékpárt, a gumiasztalt, az evezőgépeket, vagy egyszerűen kocogjunk egy helyben. Ha aerobicozunk, a hatékonyság érdekében a mozgás legyen igen eleven, és legalább 15-20 percen át tartson. A legtöbb ember fokozatosan el tudja érni ezt a célt.
Egy naponként 30-40 perces aktív testgyakorló program igen jótékony hatású. Súlyunk ellenőrzése és uralása érdekében növeljük meg az időt egy órányira. Ezt az egy órát esetleg két vagy három szakaszra is oszthatjuk.
Igaz, hogy a hatékonyság érdekében el kell érni bizonyos pulzusszámot?
Különböző testgyakorlási módok léteznek, különböző célok elérésére. A pulzusszám megnövelése mozgás közben különösen fontos, ha a cél a szív megerősítése. A súlyzóval végzett testgyakorlás is igen értékes a maga mivoltában. De ne felejtsük el, hogy még az olyan mérsékelt aktivitás is, mint amilyen a tempós gyaloglás, javítja a jó közérzetet, növeli az erőt és a hatékonyságot, s akár 30 százalékkal csökkenti a szívroham kockázatát. Minden lépés számít!
De a mozgás olyan fárasztó és unalmas!
Mindannyian sok fárasztó és unalmas dolgot teszünk nap mint nap: ilyen a takarítás, autómosás, fűnyírás, mosogatás, munkába járás, vagy akár a fogmosás. De elvégezzük ezeket, mert szeretjük a munka jutalmát: vonzó otthon, tiszta autó, rendszeres fizetés, szép fogak. Bizonyos idő után ezek a tevékenységek rutinossá, a mindennapi élet elfogadott részévé válnak. Tekintsünk ugyanígy a testgyakorlásra is, mely ráadásul egész életünkre jótékony hatással van. Előbb-utóbb még jó ízére is ráérezhetünk, s akkor nem lesz többé unalmas számunkra.

„Beteg épület"-szindróma
Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk.
A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok?
Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik.
Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből.
További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovarirtó szerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünetegyüttest a „beteg épület"-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
• Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
• Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
• Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
• Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
• Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
• Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja. Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez.
Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít.
Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot.
Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük" oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását.
Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek" sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.

„Tiszta levegõ, napsütés, mértékletesség, pihenés, mozgás, megfele­lõ étrend, víz, bizalom az isteni gondviselésben – ezek az igazi or­vosságok. Mindenkinek ismernie kellene a természet patikáját és a használati módokat.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 79. o.)

Az egészségünket befolyásoló nyolc alapelv megismerése elemi szükségletünk. Ezek megsértése elkerülhetetlenül nö­veli a betegség, a gyengeség, a korai halál kockázatát. Követé­sük viszont többet tesz az egészségünk megõrzéséért, mint a gyógyszerek és a világ legjobban felszerelt kórházai. Betegsé­geink 90-95 százaléka e nyolc alapelv következetes gyakorlá­sával meggyógyítható, és egészségünk fenntartható.

Hogyan gyógyít a napfény? Milyen hatással van lelkivilá­gunkra a „világ világossága”?

Zsolt 136,7–8 • „Aki teremtette… a napot, hogy uralkod­jék nappal, mert örökkévaló az õ kegyelme.”Zsolt 84,12 • „Nap és pajzs az Úristen, kegyelmet és di­csõséget ád… Nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatla­nul élnek.”

Biblia és egészség

Jn 8,12 • „Én vagyok a világ világossága… Aki engem kö­vet, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek vi­lágossága.” 2Kor 4,6 • „Isten, aki szólt: sötétségbõl világosság ra­gyogjon, õ gyújtott világosságot a szívünkben, Isten is­meretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása vé­gett.”

A napfény áldásai közismertek: segíti a bõrfelületen a D-vita-min képzõdését – ami nélkülözhetetlen a csontrendszerünk egészséges fejlõdéséhez –, csökkenti a koleszterinszintet, megelõzi a csontlágyulást, baktériumölõ hatása van, fertõtle­nít, jólesõ melege javítja a vérkeringést, salaktalanítja a szerve­zetet, számos bõrbetegség gyógyszere, enyhíti az izomfe­szültséget, kedvezõ hatást gyakorol az idegrendszerünkre, ja­vítja a hangulatunkat, segít optimális koncentrációban tartani azokat a gázokat, amelyeket belélegzünk, ionizálja (elektro­mos töltéssel látja el) a levegõt, ami igen fontos az életmûkö­déseink szempontjából.

A napfény áldásai a szív- és érrendszerben a testgyakorlás­hoz hasonlíthatók: csökkenti az érverés szaporaságát a szív nyugalmi állapotában, javítja a szívmûködés hatékonyságát. A napfény aktivizálja az immunrendszert. Növeli az ellenanyag­termelést, a fehérvérsejtek számát, normalizálja a vércukor­szintet, csökkenti a tejsav mennyiségét a vérben a testgyakor­lást követõen. Viszont megnöveli az energiát, erõt, tûrõképes­séget, a stressztoleranciát és a vér oxigénfelvevõ képességét. A napfény serkenti a pajzsmirigyet, hogy növelje a hormonter­melést, ami viszont fokozza a szervezet alapanyagcseréjét, amely ráadásul több kalóriát éget el. Segíti a glükóz felszívó­dását a sejtekbe, arra sarkallja a szervezetet, hogy tárolásra al-kalmas glikogénné alakítsa át. A test napi D-vitamin-szükség-lete 400 egység: ha arcunkat 15 percig éri a napfény, máris töb­bet nyerünk a napi szükségletnél.

A napfény jótékony hatást gyakorol szemünkre és látásunk­ra, mesterséges fényforrások nem pótolhatják. Átszövi a kö­rülöttünk lévõ teret, világossága, melege nyugtató, bátorító, gyönyörködtetõ. A napkelte és napnyugta látványa lelki él­mény az ember számára. Mindent összevetve a nap és fénye életünk alapvetõ feltétele. „Valóban édes a világosság, és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.” (Préd 11,7)

„H. Gordon Ainsleigh számos orvosi dokumentációval tá­masztja alá, hogy a rendszeres napozás komoly mértékben csökkenti bizonyos rákbetegségek halálozási arányát. Más kutatókhoz hasonlóan Ainsleigh is megfigyelte, hogy a napo­zás és a rák megelõzése közötti kapcsolat a D-vitaminnak kö­szönhetõ. A D-vitamin és a vele rokon vegyületek ugyanis el­fojtják bizonyos rákos sejtek fejlõdését például a leukémia és nyirokcsomó-daganat vagy a mell- és vastagbélrák esetében. Azt is kiszámította, hogy a gyakori, rendszeres napozás sta­tisztikailag 2000 halálos kimenetelû rákos megbetegedéstokoz ugyan évente az Egyesült Államokban, de évi 138 ezer más jellegû halálos rákbetegséget elõz meg, sõt még további 30 ezret megelõzne, ha az amerikaiak rendszeresen és mérték­tartó módon napoznának. Ainsleigh a »napfóbiát« (napozás­tól való félelem) teszi felelõssé azért, hogy 1991–1992 között a mellrák elõfordulása mintegy 17 százalékkal növekedett. A napfóbia kialakulása persze az igen tisztelt szaktekintélyek mintegy évtizedes, mindent átható napellenes tanácsadásának köszönhetõ leginkább, akik közkedveltté tették a napozókré­meket, mint amelyek igen hatásosak a napsugárzás elleni véde­lemben. A napozókrémek azonban nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a napozók a kelleténél nagyobb dózisban részesüljenek a napfénybõl. Ami a napsugárzást és a rákbeteg­ségeket illeti, két dolog egészen világos. Elõször is a túlzott,

Biblia és egészség

mértéken felüli napozás megnövelheti a bõrrák rizikófaktorát. Másrészt a napozás elkerülése nem a legjobb alternatíva, mivel a napozás és a D-vitamin (ami a napfény hatására termelõdik a szervezetben) komoly szerepet játszhat a rákbetegség meg­elõzésében, valamint az egészséges csontozat kifejlõdésében és fenntartásában.” (Dr. Neil Nedley: Döntõ bizonyíték, 482. o.)

„Ha azt akarjuk, hogy otthonunk az egészség és boldogság lak­helye legyen, akkor be kell engednünk az életadó elemeket, ame­lyek a menny ajándékai. Távolítsátok el a nehéz függönyöket, húzzátok fel a redõnyöket, nyissátok ki az ablakokat! A napfény kifakíthatja a függönyöket és szõnyegeket, elhomályosíthatja a képkereteket, de egészséges színt varázsol a gyermekek arcára. Akik idõseket ápolnak, gondoljanak arra, hogy nekik különösen szükségük van meleg, kényelmes szobára. Az évek elõrehaladásá­val életerejük hanyatlik, és kevésbé tudnak ellenállni az egészség­telen hatásoknak. Ezért az idõseknek még nagyobb szükségük van bõséges napfényre és tiszta, friss levegõre.”

„Amikor Isten a mi világunkat teremtette, és sötétség volt amélység színén, így szólt: »Legyen világosság! És lett világosság.És látta Isten, hogy jó a világosság.« Vajon zárjuk be otthonunkat és rekesszük ki a világosságot, amelyet Isten jónak mondott? A testmozgás, a levegõ és a napfény olyan áldások, amelyeket a menny ingyen kínál mindenkinek – életet és erõt adnak.” (Ellen

G. White: Boldog élet, 56–57. o.; Az én életem ma, 140. o.)

Minden egészséges ember szereti a világosságot. Minden sejtünk szomjazza a gyógyító, éltetõ fényt. De Teremtõnk nemcsak a testünkbe, a szívünkbe is beoltotta ezt a vágyat. A lelkünk is sóvárog utána. Lelki fény az, ha szeretnek, és ha szerethetünk. Ha elfogadnak minket, és mi is elfogadunk má­sokat. Ha hisznek bennünk, bátorítanak, értékesnek tartanak. Ha van hitünk, ha másokat erõsíthetünk, és ha mi is értékes­nek látunk másokat.

„Isten világosság, és nincsen benne semmi sötétség.” (1Jn 1,5) Az Õ jellemében nincs semmi hiány, zavar, sötét folt, rej-tett homály. Amint olvassuk a teremtés könyvében, hogy „jó a világosság”, úgy az Alkotóról is elmondhatjuk, hogy lényé­nek legfõbb jellemzõje a jóság. Nincs benne semmi rossz szándék irányunkban, világossá teszi magát elõttünk, azaz ki­nyilvánítja, hogy szeret, mert „Isten szeretet” (1Jn 4,8).

Az oxigén a legelemibb létszükségletünk. Minden tevékenysé­günk energiát igényel, amit a szervezet úgy állít elõ, hogy a rendelkezésére álló „üzemanyagot” a sejtekben elégeti. A fû­tõanyag a magunkhoz vett táplálékból származik, amit az oxi­gén segítségével égetünk el.

Újszülöttként az ember helyesen lélegzik (közép- és hasi légzéssel), a késõbbiekben ez a képességünk alapvetõen meg­romlik. Az életmódunk, öltözködésünk, tartásunk, a bennün­ket érõ stresszhatások mind befolyásolják, eltorzíthatják a légzésünket.

Általában felületesen lélegzünk. A rossz testtartás, a hajlott hát csaknem lehetetlenné teszik az egészséges, mély légzést. Tüdõnk kapacitásának csak kis százalékát használjuk. Amikor helytelenül ülünk, a bordák benyomódnak a hasfalba, gátolva

Biblia és egészség

az ott elhelyezkedõ szervek vérellátását. Ez az egész emészté­si folyamatot negatív irányba befolyásolja. A hiányos oxigén­ellátás pedig fáradtságérzetet, betegségekre való hajlamot, vér­szegénységet, depressziót, sõt szenilitást okozhat. Minden szervünk, sõt minden sejtünk alapvetõ szükséglete az oxigén.

A vérkeringésre gyakorolt hatását magunk is megfigyelhet­jük, ha a gyakorlatok közben ujjainkat a pulzusunkra helyez­zük. A belégzés alatt a vérnyomás csökken, a pulzus gyorsul, míg a kilégzés alatt a vérnyomás nõ, a pulzusszám lassul. Az idegrendszer mûködését is befolyásolja. A mély légzés belég­zés fázisában a szimpatikus idegrendszer mûködik erõtelje­sebben. (A vészhelyzetben ez mozgósítja a szervezet erõit. Megfigyelhetjük, hogy ha veszélybe kerülünk, hirtelen belé­legzünk, és visszatartjuk a levegõt. Ezt ilyenkor ösztönösen végzi a szervezetünk.) A kilégzéskor a paraszimpatikus ideg­rendszer erõteljesebb (a szervezet regenerálásáért, megújításá­ért felelõs, segíti annak erõgyûjtését). A rendszeresen végzett légzésgyakorlatok erõsítik az idegrendszert, ellenállóbbá te­szik a nehézségek elviselésére. Idegerõsítõ légzés az a gyakorlat, amikor a visszatartott légzésfázisban enyhén, majd erõtelje­sebben megfeszítjük izmainkat. A hasi légzés folyamatosan masszírozza az emésztõszerveket, segítve a pangó béltartalom haladását, hatékonyabbá téve a vese és a mirigyek mûködését. A májban lévõ vér ki-be pumpálásával fokozza a salakanyagok eltávozását, elõsegíti a méregtelenítést. A jobb oxigénellátás által kedvezõen befolyásolja az életfolyamatokat. A szerveze­tünkben rendezi a sav-bázis egyensúlyt.

Naponta háromszor, étkezés elõtt gyakoroljuk a teljes lég­zést! Minden alkalommal tízszer végezzük! Szokjunk hozzá: ha szabad levegõre lépünk ki, vagy ha a természetbe kirándu­lunk, azonnal végezzünk néhány mély légzést! Tanuljuk meg szeretni a teljes légzést, élvezni a levegõ ízét és tüdõnkbe áramlását! Kezdetben néhányszor végezzük, késõbb többször is lehet. Amíg azonban nem szokott hozzá a szervezetünk, le-gyünk mértékletesek a gyakorlásával! A mély légzést – a hasi légzéssel ellentétben – természetesen nem lehet mindig alkal­maznunk, de rendszeres gyakorlásával a szokásos légzésünk is mélyebbé, erõteljesebbé és egyben nyugodtabbá válik. E lég­zés gyógyító erejét már régen felfedezték. Hatása a test min-den sejtjéig kiterjed; javítja, megújítja az ember egész szerve­zetét. Érdemes megtanulni és rendszeresen gyakorolni!

„Nagyobb mértékben függünk a belélegzett levegõtõl, mint az elfogyasztott ételtõl. Férfiak és nõk, fiatalok és öregek, akik egész­séget kívánnak és tevékeny életre vágynak, gondoljanak arra, hogy ezeket nem nyerhetik el jó vérkeringés nélkül. Bármi legyen a foglalkozásunk, szánjuk rá magunkat, hogy a lehetõ legtöbbtestmozgást végezzük a friss levegõn! Érezzük vallási kötelessé­günknek, hogy legyõzzük egészségünk akadályait: ne engedjük, hogy a zárt, rossz levegõjû helyiségek megfosszanak bennünket a szabad levegõn való mozgástól.

A levegõ a menny értékes kegyelmi ajándéka, amelyet minden­ki elnyerhet: megelevenítõ befolyásával mindenkinek áldásáraszolgál. Üdvözöld örömmel, szeresd, és értékes idegnyugtatónak bizonyul számodra!… A tiszta, friss levegõ hatására vérünk egészségesen kering szervezetünkben. Felfrissíti testünket, erõssé és egészségessé teszi szervezetünket, befolyása erõsen érezhetõvé válik elménkben, nyugodtságot és derültséget ad. Fokozza az ét­vágyat, tökéletessé teszi az ételek megemésztését, és egészséges, édes álmot eredményez.”

„Mindenekelõtt arra kell törekednünk, hogy állás és ülés köz­ben testtartásunk helyes legyen. Isten az embert egyenesnek teremtette… Arra van szükségünk, hogy kedvesség, méltóság, ön­uralom, akaraterõ és önbizalom jellemezzen bennünket, s ezeket a tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja az egyenes test­tartás… A helyes testtartás után a legfontosabb a légzés mûvé­szete. Az egyenes testtartásnak köszönhetõen helyesebben is léleg­zünk, mint a rossz tartásúak… A mély légzés egészségben tartja a légzõszerveinket, s ezek biztosítják a vér megfelelõ áramlását…

Biblia és egészség

Ily módon nemcsak a szervezet frissül fel, hanem szellemileg is kiegyensúlyozottak maradunk.”

„A helyes légzés nyugtatja az idegeket, javítja az étvágyat, az emésztést, és pihentetõ alvást eredményez. A tüdõ mûködéséhez a lehetõ legnagyobb teret kell biztosítani. Térfogata nõ, ha akadály­talanul mûködhet – és csökken, ha összenyomódik. Ezért károso­dik a tüdeje a görnyedten dolgozó embernek. Ez különösen az ülõmunkát végzõknél fordul elõ. Ilyen testtartásban lehetetlen mélyeket lélegezni. A felületes lélegzés csakhamar szokássá válik, és a tüdõ elveszíti tágulási képességét. Hasonló hatást vált ki a szo­ros ruha is. Ilyenkor nincs elég hely a mellkas alsóbb részében, és a has izomzata nem tudja teljes mértékben elvégezni feladatát: alégzés segítését. Ezért a tüdõ csak korlátozottan tud mûködni. Így nem elegendõ az oxigénellátás, a vér keringése lassú, visszamarad­nak az elhasznált, mérgezõ anyagok, amelyeknek a kilégzéssel kel­lene a tüdõbõl eltávozniuk. Nemcsak a tüdõ, de a gyomor, a máj és az agy is károsodik. A bõr fakó lesz, az emésztés pedig renyhe, a szívmûködés lelassul, az agy eltompul, a gondolatok összezava­rodnak, lehangoltság telepszik a lélekre – az egész szervezet le­gyengül és sorvad, és különösen hajlamos lesz a betegségre.

A tüdõ folyamatosan távolítja el a szennyezõ anyagokat, és ál­landóan friss levegõt igényel. A szennyezett levegõ nem szolgáltat elég oxigént, s a vér felfrissülés nélkül jut az agyba és a többi szerv­be. Ezért van szükség alapos szellõztetésre. Zárt, rosszul szellõzte­tett lakásban, ahol a levegõ elhasznált, szennyezett, az egész szer­vezet legyengül, különösen érzékennyé válik a hidegre, és nagyon könnyen megbetegszik. A zárt szobalevegõ tesz sok nõt sápadttá ésgyengévé. Újra és újra belélegzik ugyanazt a levegõt, míg az meg­telik a tüdõn és a pórusokon át eltávozott mérgezõ anyagokkal, és a szennyezõdések ily módon visszakerülnek a vérbe.”

„Fia odaáldozásának tökéletes ajándéka által Isten kegyelmi légkörrel vette körül az egész világot, amely épp olyan valóságos, mint a Földünket körülvevõ levegõréteg. Akik ezt az életadó le­vegõt lélegzik be – a saját szabad választásuk alapján –, azok mind élni fognak és érett emberré növekednek fel Krisztus Jézus­ban.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 139. o.; Elõtted az élet, 198. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 189–190. o.; Krisztushoz vezetõ lépések, 59. o.)

Létünk szempontjából nagy jelentõsége van a víznek, mégis kevesen használják tudatosan a természet e legkülönlegesebb elemét. Pedig ha valami egyszerû, ez még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. A víz használata perdöntõ az életünk szempont­jából. Egészségünk érdekében naponta többször kell élnünk vele, hogy pótoljuk a szervezetünkbõl távozó mennyiséget. Alapvetõen fontos az emésztéshez, vérkeringéshez, oxigénfel­vételhez, a test hûtéséhez, az izmok összehúzódásához és a méregtelenítéshez. A nem megfelelõ minõségû és mennyiségû vízbevitel kiszáradást, a vér rögösödését, az érfalak károsodá­sát és bizonyos lelki zavarokat okozhat, hosszabb távon de­pressziós tüneteket is.

Testünk  50–65 százalék vizet tartalmaz. Az izmok 75 szá­zaléka, a csontok 20 százaléka víz. A szervezetben minden ve­gyi folyamat, elektromos jelenség vizes közegben megy végbe.

Biblia és egészség

Naponta fogyasszunk 8–10 pohár (1,5–2,5 liter) vizet, mert testünk normális mûködéséhez (amibe beletartozik a vérke­ringés, a salakanyagok távozása, a tápanyagok továbbítása, az emésztés) ennyi szükséges. Vizet nemcsak ivással, hanem a táplálékból is lehet nyerni. Étkezések elõtt fél órával, majd ét­kezések után másfél óra után igyunk, de soha ne étkezés köz­ben, mert felnõttek esetében ez zavarja az emésztés folyama­tát. Ha az agysejtek elegendõ vizet kapnak, akkor ez elõsegíti szellemi frissességünket, csökkenti az ingerlékenységet és a depresszió kialakulásának veszélyét.

Nem csak italként fontos a víz. A naponkénti hideg vagy langyos vizes zuhanyozás serkenti a vérkeringést, s ezzel javít­ja a test fizikai állapotát és a szellemi képességeket. Csökken­ti az idegességet, amely az immunrendszer gyengítése által be­tegséget okozhatna. A fürdõ tisztítja a bõrt, lehúzza a lázat.

„A tiszta víz egészségben és betegségben a menny egyik legérté­kesebb áldása. Megfelelõ használata elõmozdítja egészségünket. A víz az az ital, amelyet Isten nyújtott az állatok és emberek szom­júságának csillapítására. Igyunk belõle bõven, mert segíti a szer­vezet szükségleteinek ellátását és a betegségek legyõzését…

A víz a legjobb folyadék szöveteink megtisztítására. A bölcsen és ügyesen alkalmazott vízkezelés eszközül szolgálhat sok élet megmentésére. Hittel imádkozzunk a beteg ágyánál! A gondos kezelés mellett bátorítsuk arra, hogy fogadja el Isten ígéreteit!

A felüdítõ víz virágba borítja a pusztát, és életet ad az elve­szendõknek. Az isteni kegyelem jelképe, amelyet egyedül Krisz­tus adhat nekünk. Ez amaz élõ víz, amely megtisztítja, felüdíti és megeleveníti lelkünket. Keleten a vizet Isten ajándékának hívták.”

„A víz külsõ alkalmazása a vérkeringés szabályozásának egyik legkönnyebb és legcélravezetõbb módja. A hideg vagy hûvös für­dõ kitûnõ erõsítõ. A meleg és langyos fürdõk megnyugtatják az idegeket, és szabályozzák a vérkeringést… Testünkbõl a bõr póru­sain át távoznak a tisztátalanságok. A pórusok gyorsan elzáród­nak, ha nem tartjuk tisztán gyakori fürdéssel a bõrünket, és így a tisztátalanságok, amelyeknek el kellene távozniuk, fokozott ter­het jelentenek a többi kiválasztó szervnek.” (Ellen G. White: Az én életem ma, 141. o.; Boldog élet, 106., 56–57. o.)

„A Bibliában a legkülönbözõbb, olykor egymással ellentétes tartalmak és jelentések kötõdnek a vízhez. Kifejezi a legna­gyobb öröm áradását (Zsolt 87,7; 98,7–8), de a legnagyobb fájdalom érzékeltetésére is alkalmas (Jób 3,24). Hasonló a Bá­rány hangjához, akinek »szava olyan, mint a sok vizek zúgása« (Jel 1,15). Kifejezi a Teremtõ utáni vágyat (Zsolt 42,2–3). Ki­fejezi Jézus ajándékát, amely megoltja az emberi lét feszítõ kérdéseinek, megoldatlanságainak nyomán támadt szomjúsá­got: »Valaki pedig abból a vízbõl iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz õbenne.«»Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élõ víznek fo­lyamai ömlenek annak belsejébõl.« (Jn 4,14; 7,38) A bûnbá­natot jelképezi (Jer sir 2,19), a békességet (Ésa 48,18). A bûn miatti csapásokat (Jel 8,7–11; 16,18–21), a megsemmisítõ ítéle­tet (1Móz 6–8. fej.). Az Úr hatalmát és nagyságát (Zsolt 93,4), Isten kegyelmét, a Szentlélek áldását (Zsolt 68,10). Az örökké­valóság nyugalmát (Ésa 11,9), melynek ára Krisztus megváltó áldozata, a kárhozat gyötrelme volt. Ennek elszenvedését ismét a víz, szomjúság, sár, örvény, áradat, iszap, feneketlen vizek, vi­zek árja kifejezésekkel érzékelteti az Írás.” (Szabó Attila–Takács Gábor: Természet és ember a Biblia és a költészet tükrében, 41. o.)

A megtisztulás, az Istennel való szövetségkötés, az újjászü­letés megpecsételése a víz általi keresztség (Jn 3,5).

 Mit jelképez a víz a Bibliában?                                                                                                      2Pt 3,5 • „…föld, mely vízbõl és víz által állt elõ az Isten szavára.” Jn 4,13–14 • „Jézus felelvén ezt mondta neki: Mindaz, aki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjazik. Valaki pedig ab­ból a vízbõl iszik, amelyet én adok neki, örök életre buz­gó víznek kútfeje lesz õbenne.”

A szervezet erõi csak tevékenység útján bontakoznak ki. Az iz­mokat a használat nem koptatja, nem gyengíti, hanem erõsíti, ellenállóbbá teszi. Az ember járásra, mozgásra született.

A jó levegõn tett séta, barangolás a legegyszerûbb módja an­nak, hogy mozogjunk. A régi közmondás találóan fogalmaz: „Két orvosom van: a jobb és a bal lábam.” Szerencsés helyzet­ben vannak azok, akik élhetnek az üdítõ kerti munka lehetõ­ségével! Az úszás és a kocogás ugyancsak rendkívül jó hatás­sal van a szervezet egészére. A mozgáskultúra vagy testkultú­ra nemcsak sportolást jelent. Érdemes készíteni magunknakegy testedzési programot, és ezt beépíteni az életünkbe. Így tudatosan karbantarthatjuk, átmozgathatjuk testünket, javít­hatjuk vérkeringésünket, növelhetjük fizikai és szellemi telje­sítõképességünket.

Intenzív mozgás során az izomrostokon keresztüli véráram­lás tizenöt-hússzorosra is növekedhet. Így a testszövetek vér­ellátása alaposabb. Segít a felhalmozott salakanyagok és mér­gek eltávolításában, az érfalakra lerakódott anyagok lebontásá­ban. A mozgás testünkre-lelkünkre gyakorolt jótékony hatása felmérhetetlen. A kiizzasztó, örömteli mozgás következtében endorfin termelõdik – feszültségoldó, kedélyállapot-javító, fáj­dalomküszöbünket és tûrõképességünket növelõ kémiai anyag. A napközben végzett aktív mozgás az éjszakára is kihat: fontos hormonok és vegyi anyagok keletkeznek a szervezet­ben. Ezért van az, hogy kiadós mozgás után édes a pihenés. A jól megtervezett testmozgás erõsíti a szívet, védi az idõ elõtti el­használódástól, fokozza a szervezet oxigénszállítását, serkenti az emésztést, javítja a hangulatot, fokozza az ellenálló képessé­get, az izmok mellett a csontokat és az inakat is erõsíti. Felold­ja a kimerültséget, növeli a szellemi teljesítõképességet, bizton­ságérzetet és mozgékonyságot kölcsönöz, véd a hirtelen stressz­hatástól, legyen az akár testi, akár lelki természetû. Önbecsülés­és akaraterõsítõ, javítja a testtartást, hozzásegít az egészséges alváshoz. Mindezeket az elõnyöket naponta élvezhetjük, ha megfelelõ mozgást végzünk.

Egy új mozgásforma elsajátításakor kezdetben nehézségek­be ütközhetünk, de gyakorlással a mozdulatok csiszoltabbá, az új reflexkapcsolatok kialakításával egyre célirányosabbá vál­nak. Ügyesebbek leszünk. Az évek elõrehaladásával fontos megõrizni nyitottságunkat, rugalmasságunkat, mert ez a fejlõ­désünk alapja. A rendszeres mozgás erõsíti, stabilizálja csont­rendszerünket, gerincünket, javítja tartásunkat, megteremti a jó elvekhez való állhatatos ragaszkodás, a gerincesség, az egye­nesség fizikai hátterét.

Összességében tehát a mozgás alapvetõen befolyásolja az élethez való viszonyulásunkat. Mozgáskultúránk folyamatos fejlesztése gazdagítja személyiségünket, fejleszti önismere­tünket. Így belsõ lényünket árnyaltabban tükrözi a külsõnk – tartásunk, mozdulataink összhangja, mimikánk. A statikus, merev életfelfogás helyett alkotó életmódhoz vezet, az ember szabadságérzetét fokozza, életszeretetét növeli.

„Azoknak, akik ülõmunkát végeznek, mindennap tornázniuk kellene a szabad levegõn, télen-nyáron, amikor csak az idõjárás megengedi. Legjobb a gyaloglás, mivel szinte minden izmot meg­mozgat. A tüdõ is egészséges mozgásra kényszerül, mivel lehetet­len intenzívebb testmozgást végezni intenzív tüdõmunka nélkül. Az ilyen testmozgás sok esetben hasznosabb a betegnek, mint a gyógyszerek.”

„A tevékenység hiánya a betegségek egyik komoly oka. A test­mozgás gyorsítja és szabályozza a vérkeringést, a tétlenségben azonban a vér nem kering szabadon… Lelkészek, tanítók, tanu­lók és szellemi munkát végzõk gyakran szenvednek olyan beteg­ségben,

Biblia és egészség

 amelyek a szellemi túlterhelés következményei, mert elméjük erõfeszítései mellé nem társult testgyakorlás… Jó szoká­sok, következetes mértékletesség a megfelelõ testgyakorlatokkal összekötve – ezek által nyerhetünk testi és szellemi erõt, teherbí­ró képességet.”

„Az egész test munkára rendeltetett. Ha testi erõnket nem tud­juk munka által állandóan edzeni, szellemi erõink is csak kevés ideig maradnak a teljesítõképesség legmagasabb fokán… A test edzésére fordított idõ nem vész el. Aki állandóan csak a könyveit bújja, csakhamar megtapasztalja, hogy szellemi frissessége elvész… A tornagyakorlatok nem pótolják a friss levegõn való felüdü­lést… Azok a tevékenységek, amelyeket a szabad levegõn, testünk minden izmának igénybevételével végzünk, a legmegfelelõbbek arra, hogy kikapcsolódjunk a szellemi munkából. Semmilyen fi­zikai munka nem olyan alkalmas erre, mint a földmûvelés… A kerti munka és az erdõn-mezõn vándorlás iránt új érdeklõdést kell keltenünk köreinkben.” (Ellen G. White: A gyógyítás szolgálata, 240. o.; Boldog élet, 107–108. o.; Education/Elõtted az élet, Felüdülés, Munkára nevelés c. fej.)

Gondolkodjunk el azon, hogy milyen modern kényelmi szokások rabolják el tõlünk a testmozgás alkalmait? Hogyan tudnánk változtatni ezen?

Ap csel 17,28 • „Õbenne élünk, mozgunk és vagyunk.”Zsolt 69,35 • „Dicsérjék õt az egek és a föld, a tengerek, és ami csak mozog azokban!”