Gabonából, gyümölcsből és zöldségféléből áll az az étrend, amelyet a Teremtő számunkra választott. Ezek az ételek a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb módon elkészítve a legegészségesebbek és legtáplálóbbak; olyan erőt és szívósságot és szellemi frissességet biztosítanak, ami a bonyolultabb táplálékokból nem meríthető.
Természetellenes az ízlésük azoknak, akik hozzászoktak a zsíros és igen izgató ételekhez. Nem mindjárt kívánják az egyszerű, könnyű ételeket. Idő kell ahhoz, hogy az ízlés természetessé váljék, és a gyomor kiheverje az ártalmakat. De aki rendületlenül kitart az egészséges ételek mellett, az egy idő után jóízűnek találja őket. Ízletes és pompás zamatjukat megkedveli, és fogyasztásukban nagyobb élvezetet talál, mint az egészségtelen nyalánkságokban.
Bölcs tervezéssel csaknem minden országban beszerezhető az a táplálék, amely a legjobban elősegíti az egészséget. A különböző rizs-, búza-, kukorica- és zabkészítményeket mindenhova exportálják, úgyszintén a babot, borsót és lencsét. Ezek a növények hazai vagy importált gyümölcsökkel és mindenütt megtermő különféle zöldségfélékkel lehetőséget nyújtanak hús nélkül is teljes értékű étrend összeállítására.
Ahol sok gyümölcs terem, ott tárolni kell bőségesen belőle télire befőtt vagy szárított gyümölcs formájában. Apró gyümölcsök - mint amilyen a ribizli, egres, földieper, málna, földiszeder - előnyösen termeszthetők sok olyan helyen, ahol nem nagyon fogyasztják, és termesztését elhanyagolják.

Bizonyára valamennyien hallottunk már arról, hogy az omega-3 zsírsavak fontos szerepet játszanak egészségünk megóvása érdekében.  De pontosan mik is azok az omega-3 zsírsavak és mi a szerepük egészségünk megőrzése érdekében?

Az omega-3 zsírsavak az úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak. Az emberi szervezet ezeket a zsírsavakat különböző növényi és állati zsírok formájában az étkezések során veszi magához. Számos Omega-3 zsírsavat ismerünk, de egészségünk szempontjából a legfontosabbak: az alfák-linolénsav, az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav. Az alfa-linolénsav esszenciális zsírsavnak számít, szervezetünk számára nélkülözhetetlen, de nem tudja előállítani, mindenképpen külső forrásból kell beszereznünk. Az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav már a szervezetünk is elő tudja állítani, de annyira kis hatásfokkal, hogy ezeket a zsírsavakat is megfelelő mennyiségben csak táplálkozás során tudjuk bevinni. Az alfa-linolénsav olyan növényi olajokban fordul elő viszonylag nagyobb mennyiségben, mint pl. a repce vagy a len. Az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav nagy mennyiségben elsősorban tengeri halakban /pl. lazac, hering, makréla, szardínia, stb / fordul elő. Az édesvízi halak közül Magyarországon a busa az, amelynek a húsában, zsírjában megtalálható az omega-3 zsírsav. Amennyiben nem fogyasztunk rendszeresen tengeri halakat, célszerű az omega-3 zsírsavat pótolni. A magyar táplálkozási szokások alapján kevés omega-3 zsírsavat viszünk be a szervezetünkbe. Konyhánk közkedvelt sütő zsiradéka a napraforgó olaj, ami szinte egyáltalán nem tartalmaz omega-3 zsírsavat.

Égési sérülések - Kend be bőségesen mézzel a megégett
bőrfelületet.

Lehűti, nyugtatja, és gyors gyógyulást eredményez
sebesedés nélkül. A baktériumok képtelenek túlélni a mézben.

Álmatlanság - Egy szűk evőkanálnyi méz egy bögre meleg
tejben elkeverve csodákat tesz, igazi nyugtató.

Hiperaktivitás - Mindenben helyettesítsd a cukrot mézzel.
A finomítottcukor teljesen felpörgeti a szervezetet, megfosztja az
idegrendszert a vitaminoktól, és akár viselkedési zavarokat is okoz,
viszont tápértéke egyáltalán nincs.

Ágybavizelés - Egy teáskanálnyi méz lefekvés előtt segít a

vízvisszatartásban, és nyugtatólag hat a félelmekkel
szemben.

Orrdugulás - Egy szűk evőkanál mézet oldj fel Egy kisebb
lábos vízben, és inhalálj vele törölköző alatt. Nagyon hatékony!

Kimerültség - Az ókori görög sportolók is mézet
fogyasztottak az állóképességük javítására versenyek előtt, és a
regenerálódásra versenyzés után. Oldj fel egy rész mézet négy rész vízben,
majd tartsd a hűtőben, és abból kortyolgass egy-egy kanálnyit.

Mélytisztító arcra - Keverj el egy rész mézet egy rész
zabliszttel, és kend fel az arcodra. Hagyd hatni fél órát, majd mosd le.
Pattanásos, aknés bőrrel csodát tesz.

Hajkondicionáló - Keverj el egy rész mézet egy rész
olívaolajjal, dörzsöld be a hajba, majd csavard meleg törölközőbe. Hagyd
rajta legalább tíz percig, és öblítsd ki. Nagyon jót tesz a
fejbőrnek is, fényes, rugalmas lesz tőle a hajad.

Izületi gyulladás - Keverj el egy rész mézet egy rész
almaecettel, majd higitsd fel vízzel ízlés szerint. Javítja az
emésztést, és a fogyást is segíti.

Torokfájás - Egy teáskanál mézet olvassz meg a szádban,
majd csurgasd le a torkodon. Enyhíti a gyulladást.

Stressz - A vízben feloldott méz stabilizáló hatással bír,
kiegyenlíti a lenteket és a fenteket. Egy rész mézet oldj fel négy
rész vízben.

Tartósítószer - Ha cukor helyett mézet használsz a
süteményekben, tovább maradnak frissek. A recept folyadéktartalmát
csökkentsd egyötödével, hogy a méz mennyiségét kompenzáld.

Babáknak - Egy éves kor felett keverd az ételébe, esetleg
az italába: négy teáskanállal adj egy üveghez. Minél darabosabb a mozgása,
annál
több mézet érdemes adni a babának. Amikor jön a foga,
bedörzsölheted az ínyét tiszta mézzel, ez nyugtatja és helyi
érzéstelenítő hatása is van.

Csontritkulás - A kutatások szerint napi egy teáskanál méz
segíti a kalcium felszívódását, így megelőzi a csontritkulást. 50
felett mindenkinek hasznos lenne naponta mézet fogyasztania.

Migrén - Egy evőkanálnyi mézet oldj fel fél pohár meleg
vízben.
Apránként kortyolgasd el, amikor épp rád törne a migrén,
és ha szükséges, ismételd meg 20 perccel később.

Szemgyulladás - Egy rész mézet oldj fel egy rész meleg
vízben. Amikor kihűlt, ezzel borogasd a szemed.

Hosszú élet - Érdekes tény, hogy a méhészek között fordul
elő a legkevesebb rákos és izületi gyulladásos megbetegedés az
összes szakma közül az egész világon. A rendszeres mézfogyasztók pedig a
leghosszabb életű emberek közé tartoznak.

Köhögés elleni szirup mézből

Alaposan keverj össze 15 dkg mézet, 5 dkg glicerint és két
citrom levét. Tedd kisebb üvegekbe, zárd le, és használd szükség
szerint.

A méz kétségtelenül az egyik legértékesebb táplálékunk, s egyben az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szőlő- és gyümölcscukrot, 17 százalékban vizet tartalmaz, szaharóztartalma csak néhány százalék. Ennek következtében rendkívül gyorsan, közvetlenül a bélből szívódik fel, vértisztító hatása miatt fiatalítja, frissíti a szervezetet, kiváló segítség nemcsak a fáradtság, de a különböző betegségek leküzdésében is. Ennek ellenére Magyarországon a napi és fejenkénti mézfogyasztás alig haladja meg a néhány grammot, s a méz méltatlanul háttérbe szorul a mindennapi táplálkozásunkban. 
  
Gyógyszer

A méz és más méhészeti termékek (méhpempő, propolisz, virágpor) egyaránt kiváló erősítő, frissítő szerek. A legösszetettebb élelmiszerek közé tartoznak, mert a nagy tömegű cukor mellett rendkívül sokféle ásványi anyagot, vitamint, valamint ferment és hormonanyagokat is tartalmaznak. Segítségükkel megelőzhetőek a betegségek illetve betegség esetén segítik, gyorsítják a lábadozást, a szellemi-fizikai energiák visszanyerését, a felépülést. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, miáltal jelentősen növelhető a teljesítőképességünk. Ez a magyarázata, hogy például a sportolók miért fogyasztják rendszeresen a versenyek előtt. A közmondás szerint egy kaptár tíz orvossal felér, ami arra utal, hogy a cukorbetegség kivételével gyakorlatilag szinte minden betegség megelőzésére, kiegészítő kezelésére alkalmas. A vitaminok közül A-, Bl-, B2-, B6-, C-, G-, H-vitamin, az ásványi anyagok közül pedig kálium, foszfor, réz, nátrium, vas, kén található meg benne. Lefekvés előtt két teáskanál méz nyugodt alvást biztosít. A tapasztalatok szerint, aki mézet használ cukor helyett, az rövid időn belül kevesebb édességet fogyaszt másoknál, mert szervezete nem kívánja az édességeket. Ennek megfelelően a méz fogyasztása elősegíti karcsúságunk, vonalaink megőrzését is. A méz nem csak édes, de savas is, szerves savai javítják az étvágyat, az emésztést.

Külsőleg

Ha a bőr sérüléseit mézzel kenjük be, az lakkszerü hártyát képez rajta, s remekül lepecsételi, fertőtleníti a sebet. A mézzel kezelt seb háromszor olyan gyorsan tisztul, mint a nem mézzel kezelt seb, s a sérülés hegtelenül tűnik el. Méz hatására a sérült szövetekből gyorsan kitisztul a vizenyő. A méz kiöblíti a sebet, serkenti a sejtképződést, megöli a baktériumokat.

Belsőleg

A méz sajátossága, hogy a baktériumok nem fejlődnek ki és nem szaporodnak benne. Erősíti az idegeket, az immunrendszert, az emésztést, méregteleníti, tisztítja a szervezetet, mert a máj sokkal könnyebben, jobban és gyorsabban dolgozza fel, mint a cukrot. A méz tizenötször annyi B2 vitamint tartalmaz, mint az alma. Ezen kívül jelentős mennyiségű nátrium, kalcium, vas és foszfor is van benne. Jótékonyan hat a fiatal szervezetre a csontképző hatása miatt és remek erősítőszer sápadt, vérszegény gyerekeknek, szoptató anyáknak, a csecsemőknek pedig tejjel vegyítve a legegészségesebb táplálék.

Mézfajták

Minden vidéknek megvan a maga jellegzetes mézfajtája (akácméz, hársméz, repceméz, erdei virágméz stb.), amelyeknek mások az alkotóelemei.

Akácméz: Színe víztiszta, néha halványsárga, ritkábban zöldes árnyalatú. Íze kellemes, gyengén akácvirág illatú. Sokáig folyékony marad. Nyugtató hatású, ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására. Fertőtlenítő hatása miatt főleg köhögés ellen javasolják. Kisgyermekeknek és idősebbeknek különösen ajánlatos rendszeres fogyasztása. Natúr fogyasztásra, italok ízesítésére kiválóan alkalmas. Kalciumban gazdag mézfajta. Segít a mészhiányos betegeken, ellensúlyozza az izomgyengeséget.

Erdei méz: Színe a barnától csaknem a feketéig terjed. Tápértékét, a létfontosságú nyomelemeket és a legtöbb ásványi anyagot tartalmazó mézet könnyedén feldolgozza és hasznosítja a szervezetünk. Erősíti az immunrendszert, növeli az állóképességet. Emésztést kiegyensúlyozó hatású. Beltartalmi értéke kiváló. Sok vasat és rezet tartalmaz. Elsősorban a vérszegényeknek hasznos.

Virágméz: Színe a halványbarnás színtől egészen a sötétbarnáig terjed, a benne lévő mézek összetételétől függ. Hajlamos a kristályosodásra. A mézet értékes mezei virágokról, gyógynövényekről gyűjtötték a méhek és emiatt beltartalmilag kiváló méznek számít. Szakemberek szerint a legértékesebb mézek közé tartozik, mivel a természetgyógyászatban is használt különféle növényekről származó nektár révén a méz hatásterülete is kiszélesedik. Erősíti a szervezet védekező rendszerét. Natúr fogyasztásra és sütemények ízesítésére kiválóan alkalmas. Sok kálium található benne. Szívpanaszok, szívgyengeség esetén hatásos szer lehet.

Hársméz: Színe a világos sárgától a közép barnáig terjed, rendkívül zamatos. A virágzásban lévő csodálatos illatú hársfa bőven ontja a legkiválóbb jótékony hatással rendelkező nektárt. Nyugtató hatású méz, meghűléses betegségre, vagy annak megelőzésére kiváló, különösen hársfateában fogyasztva.

Lépesméz: A néphit úgy tartja, hogy a lépesméz értékesebb a bolti forgalomban kapható méznél, s ez valóban így is van, mert a lépesméz illetve a pörgetéskor nyert friss méz tápanyagtartalma nagyobb. Ebben ugyanis a virágpornak és a méhlárvák táplálására készített anyagnak a törmelékei is belekeverednek, s ezek nagyon sok nyomelemet, vitamint, enzimet, hormont tartalmaznak. A bolti forgalomban kapható méz ugyan esztétikusabb kivitelű, nem zavaros, nem törmelékes, de mivel derítési és szűrési folyamatokon ment át, a védőanyagai egy részét is kiszűrték belőle. Igazi hungaricumnak számít.

Selyemfűméz: Színe víztiszta vagy kissé sárgás árnyalatú. Erős, jellegzetes ízű illatos méz. Lassan kristályosodik. Igazi hungaricum, a napfényes Duna-Tisza közén lévő erdőszéleken, június és júliusban a különlegesen csábítóan illatozó vadon termő növényből a kánikulai napsugarak csalogatják elő a nektárt a méhek számára. Ez a méz tápértékével, nyomelemeivel, ásványi sókkal dúsítva erősíti a szervezetünket. Legfőbb tulajdonsága enyhe vérnyomáscsökkentő hatása.

Medvehagymaméz: A Mecsekben termő medvehagyma nektárjából gyűjtött méz régiónk igazi hungaricuma, a Mecsek hegység jellegzetes különlegessége. A kellemes, üde aromájú, pikáns mézkülönlegességben az édes íz dominál, de enyhe hagymajelleg is felfedezhető benne. A barna színű, sajátos ízű és illatú méz immunerősítőnek is kiváló.

Szelídgesztenyeméz: Magas ásványi anyag tartalmával tűnik ki a mézek közül ez a sárgásbarna színű, gesztenyevirág illatú, enyhén kesernyés utóízű csemege. Kenyérre és kalácsra kenve, vagy gyógyteában egyaránt fogyasztható. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Aranyvesszőméz: Solidágoból származó ízletes, lágy, aranyszínű későnyári mézfajta, a Duna-Dráva Nemzeti Park jellegzetes méze. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Napraforgóméz: Aranysárga, később sötétedő méz. Állaga hamar szétválik kristályos és folyékony fázisokra. Krémmézzé alakítva kellemes csemege. Sütésre is kiválóan alkalmas. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Krém-méz: Színe a krémszíntől a halvány sárgáig terjed, állaga krémszerű. A repce virágpora és méze, szinte a legtáplálóbb a méhek számára is, ugrásszerűen erősödnek a tápértékben dús beltartalma miatt. Nagyon értékes méz, mivel közvetlenül szűrés után kerül kiszerelésre és szinte minden alkotóeleme károsodás nélkül kerül a szervezetünkbe. Erősítő, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. Jellemző tulajdonsága, hogy gyorsan kristályosodik, krémszerű mézként kerül forgalomba. Könnyen kenhető.

Propoliszos-méz: A benne található mézet sokfajta értékes mezei virágról gyűjtötték a méhek és emiatt, beltartalmilag kiváló méznek számít. A propolisz jelenléte miatt a jótékony hatása fokozottabb. Ez a méz külső felhasználásra is alkalmas: baktérium és gombaölő hatásán, a vírusok szaporodását gátló tulajdonságain kívül fájdalomcsillapító és regeneráló hatásai is érvényesülnek. Belsőleg fogyasztva gyulladáscsökkentő, mely a légutak, a tüdő, a vesemedence, és a szívbelhártya gyulladásaira alkalmazható. Gyomor és bélhurut leküzdésében is eredményes, mert egyrészt elöli vagy szaporodásában gátolja a betegséget kiváltó kórokozókat, másrészt tannintartalmánál fogva adsztringensként (vagyis nyálkahártya összehúzóként) is közreműködik a hasmenéses tünetek felszámolásában. Jól ismert a propolisz érvédő, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatása is. A klimaxos panaszok enyhítésére, a gyomorfekély, a nyombélfekély és a krónikus bronchitis ellen is eredményesen alkalmazható. A propolisz alkalmazása nem javasolt pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek, illetve bőrallergiás jelek észlelése esetén.

Fenyőméz: Sok foszfor és mangán van benne. Azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek.

A mézet gyakran hamisítják

Többnyire kukoricakeményítőből nyert izocukorral dúsítják fel, amely egészségre ártalmatlan, s nehéz kimutatni, mivel állaga hasonló az "igazi" mézéhez. Általában a méz gyengébb illata és íze alapján lehet következtetni a jelenlétére. forrás: TAVERNA Gasztronómiai Hírlevél

Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a média különböző csatornáin újra és újra felcsaptak a margarinellenes hadjárat hullámai. Az idő múlásával nem túlzás hadjáratnak nevezni a megjelenő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, már csak azért sem, mert a féligazságokból hamis következtetésekre jutó, a fogyasztókat alaptalanul megtévesztő „szakemberek” egyre elszántabban támadnak. De nézzük a tényeket!

Az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorának műsorvezetői a karácsonyi bevásárlások idején tanácstalanul üldögéltek a stúdióban. Egyikük az interneten körlevél formájában megjelenő levélről mesélt, amely a margarin káros hatásait ecsetelte. A másik műsorvezető azonban védelmébe vette a margarint. A beszélgetés végül azzal a konklúzióval zárult, hogy évekkel ezelőtt a vajat kiáltották ki első számú közellenségnek, most pedig eljött az ideje, hogy ugyanezt tegyék a margarinnal.
A közelmúltban nem ez volt az egyetlen ilyen típusú hír. Csupán a sorban az utolsó, amely bizonytalanságot ébreszthet a margarint kedvelők és fogyasztók népes táborában.

De vajon mi az igazság a sok állítás körül?

Támadások és a tények
1. Támadás: A margarint érő támadások első pontja szerint a margarin emeli a koleszterinszintet. Emeli, mert az előállításához szükséges szilárd növényi olajok a szervezetre ártalmas, úgynevezett transzzsírokat is tartalmaznak. Ezen zsírok rendszeres fogyasztása pedig csökkenti a vérben levő jó koleszterin szintjét, így növeli az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, rossz koleszterin szintjét .
Tény: A hidrogénezési eljárás nem jelenti feltétlenül, hogy transzzsírsavak keletkeznek, ugyanis sikerült a gyártási technológiát úgy továbbfejleszteni, hogy ezt ki lehessen küszöbölni. Ettől függetlenül, a ma kapható, jó minőségű margarinokba kerülő növényi olajokat már nem hidrogénezik, helyette kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat (kókuszzsír, pálmazsír) használnak a kívánt, kenhető állag elérésért. Így mára sikerült a transzzsírsavak arányát 1-2%-ra, vagy ez alá csökkenteni, és ezt az információt bizonyos gyártók a csomagoláson található tápanyagtáblázatban fel is tüntetik termékeiken. A jó minőségű margarinok transzzsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó margarinok nem emelik a koleszterinszintet, épp ellenkezőleg: zsírsavösszetételüknek és más összetevőiknek köszönhetően segítenek csökkenteni azt.

2. Támadás: A margarinfogyasztók tévednek, amikor azt hiszik, hogy a koleszterin nem szükséges az emberi szervezet működéséhez. Így csupán koleszterinmentessége miatt a margarin nem tekinthető egészséges élelmiszernek.
Tény: Való igaz – egyébként senki nem állította ennek ellenkezőjét -, hogy koleszterinre igenis szüksége van a szervezetnek. Az emberi szervezet pontosan ezért állítja elő a koleszterint. Sajnos a táplálékkal bevitt túlzott mennyiségű koleszterinnel, valamint a telített és transzzsírsavakkal– amelyek jellemzően olyan állati eredetű élelmiszerekben vannak, amilyen például a vaj is – felboríthatjuk a védő és az ártó koleszterin egyensúlyát, az utóbbi javára. Ezzel pedig növelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Tiltott élelmiszerek szerencsére nincsenek, csak betartandó mennyiségek: ezért megfelelő mennyiségben vaj és egyéb állati zsiradékok is fogyaszthatók, azonban ételkészítéshez, kenyérkenéshez a növényi olajokat, margarinokat ajánlott előnyben részesíteni.

Még néhány gondolat a magas koleszterinszintről és a táplálkozásról
Ismert tény, de nem lehet elégszer ismételni: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők jelentős része táplálkozással befolyásolható. A Magyar Szív Egyesület 2007-ben készült hazai, reprezentatív koleszterinkutatásából kiderül (www.koleszterinszint.hu), hogy a megkérdezettek (20-90 év közöttiek) 24 százalékának emelkedett a koleszterinszintje, 17 százalékának pedig magas. Így a felnőtt lakosság jelentős részének nem javasolt a koleszterinszint növekedést okozó élelmiszerek nagymértékű fogyasztása. Azonban a jó minőségű margarinok fogyasztása jól beilleszthető a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásba.
A korszerű táplálkozásban az állati eredetű zsiradékokat lehetőség szerint (de nem teljesen) növényi eredetű zsiradékokra érdemes cserélnünk. Sütéshez az olívaolaj jelenthet jó megoldást, étrendünket gabonafélékkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, zsírszegény húsfélékkel és tejjel-tejtermékekkel valamint halakkal kell minél változatosabban összeállítani.

ÖSSZEFOGLALÁS:
A jó minőségű margarinok nem, vagy csak a WHO által ajánlott mértéket meg nem haladó mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára káros transzzsírsavakat. A vaj margarinnal való helyettesítése hosszú távon - kedvező zsírsavösszetételének köszönhetően-, segíthet megelőzni az első számú népbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. A növényi szterineket tartalmazó margarinok pedig ezen összetevőiknek köszönhetően kifejezetten csökkentik a magas koleszterinszintet, kiegyensúlyozott, változatos étrendbe illesztve és az egészséges életmód részeként.

A vaj kontra margarin kérdés margójára…..
Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelennek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe, arra azonban alkalmasak, hogy elbizonytalanítsák az olvasót, de persze arra is alkalmat adnak, hogy a felmerült témával kapcsolatban hozzászólásként, válaszként tárgyilagos, korrekt tájékoztatás jelenjék meg a médiában. A cikkek szerzői gyakran fiktív, nem létező személyek. Akinek kétségei támadnak és nem tud eligazodni az ellentétes állítások között kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, illetve az ÁNTSZ szakemberét, a kórházi dietetikust, vagy olvassa el a Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyarországi lakosság számára* című kiadványt, illetve keresse fel az Egészségügyi Minisztérium honlapját.   

A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtő-képességet. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszer védekező-képességét, megelőz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind előnyösek. Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára. Humoros helyzetek híján egyre kevesebben merik megengedni maguknak a felhőtlen nevetés gondtalan örömét.

A napjainkra szinte járványos méreteket öltő allergiás megbetegedéseket mi okozhatja. A leggyakrabban emlegetett bűnösök között találjuk a környezetszennyezést, a káros vegyi anyagokkal teli táplálékokat és a fejlett országok lakóinak túl steril életkörülményeit.

Az eddigi tudásunkkal gyökeresen ellentétes vélemény többek között azon a megfigyelésen alapszik, hogy olyan országokban, ahol rendszeresen fogyasztanak magvakat mind a mamák, mind a gyerekek, ott nagyon alacsony az allergiás betegségek szintje.