Régóta használják, többek között szerelmi bájital készítésére, erős menstruációs vérzés kezelésére és torokfájásra. Manapság a világ egyik legdrágább illóolaját nyerik belőle dél-Franciaországban és Olaszországban enflourage technikával. Az olajat a világ leghíresebb kozmetikai cégei használják parfüm és más kenceficék készítésére.

Külsőleg és belsőleg használható, virágából és leveléből készülhetnek krémek, főzetek. Külsőleg bőrbetegségekre használható (pikkelysömör, ekcéma,  pattanás), de állítólag ránctalanításra is kiválló.  Belsőleg gyulladásgátlóként, lázcsillapítóként, köhögés, torokfájás, rheuma kezelésére alkalmazható. Csökkenti a gyomorsavat, kiváló antiszeptikus hatása van. Víz- és hashajtóként méregtelenítő hatású. 

Sissi kedvenc desszertje a kandírozott ibolyavirág volt, íme a recept:

Tojásfehérjét verj fel nem túl kemėnyre, mártsd bele a virágot, majd forgasd porcukorba. Száritsd meg (pl. légkeveréses sütőben 50-60c*- on)

Ibolyaszirup (láz, köhögės, torokfájás esetén)

Napi 3x1 teáskanálnyi

Tedd a virágokat egy fémedénybe, önts rá annyi vizet, hogy elfedje. Lassan melegítsd, amíg nem gyöngyözik. Takard le, hagyd egy éjszakát állni. Szűrd le, minden mililiter folyadékhoz 1 gramm cukrot adj. Folyamatos keveréssel melegítsd addig, amíg el nem olvad a cukor. Csepegtess hozzá citromlevet. Steril üvegbe zárd. Hűvös, sötét helyen tárold, 1 évig eláll.

Sz.Györgyi

A gombák eddig szinte soha nem kerültek a “szuperélelmiszerek” kategóriájába. Addig, amíg a káposzta és az áfonya nagy elismerésnek örvend e területen, addig a gombákról csak most derült ki, hogy többet tudnak, mint gondolnánk.

A Penn State kutatói felfedezték, hogy a gombák szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaznak két antioxidáns anyagot, amit egyes szakértők  szerint nagymértékben hozzájárulnak az öregedés elleni küzdelemhez és az egészség megőrzéséhez.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a gomba D-vitaminban gazdag,  és kiváló B-vitamin forrás. Segíti az energiaellátást, lebontja a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat és kulcsfontosságú szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében is. A gombákban található béta-glükán erősíti az immunrendszert és ellenállóvá teszi a szervezetet az allergiákkal szemben.

Megállapították, hogy a gombák nagy mennyiségű ergotioneint és glutationot tartalmaznak, melyek fontos antioxidánsok.

Robert Beelman, az élelmiszer-tudomány professzora nyilatkozott a témában.

Az antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet, melyek károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban,  a szívkoszorúér-, a rákos megbetegedések vagy az Alzheimer kór kialakulásában. Az ergotionein és a glutation segít megvédeni a sejtjeinket a krónikus betegségeket kiváltó károsodástól.

Úgy vélik, hogy kétségtelenül a gomba lehet az egyik legmagasabb antioxidáns tartalmú táplálékforrás. A vizsgált 13 faj közül a porcinek (vargányák, tinóruk) tartalmazzák a legmagasabb mennyiséget az említett két vegyületből, és további jó hír, hogy miután az ergotionein nagyon hőálló, így főzéssel sem veszít hatékonyságából.

A vargányák, tinóruk Boletus nemzetségbe kiváló csemegegombák (mérgezőket is idesorolnak). Népies elnevezése tinóra, tinóru, tinéri, igazi, medvegomba, mátégomba.  Fenyvesekben, bokros helyeken, erdei tisztásokon, de kiváltképpen a tölgyes szálerdőkben terem.

Jól látható, hogy azok az országok, ahol a lakosság étrendjébe több ergotionein kerül,  mint például Franciaország és Olaszország, ott  alacsonyabb az idegrendszeri betegségek előfordulása, míg az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol alacsony az ergotionein az étrendben , nagyobb a valószínűséggel fordul elő Parkinson- és az Alzheimer-kór.

Bár nem mondhatjuk, hogy napi öt gomba távol tartja az orvost, mégis érdemes étrendünkbe nagyobb súllyal bevetni az erdők kalapos jóságait.

H.József

 A glutén, másik nevén a sikér a búzaszemekben jelenlévő búzafehérje, amelyet két másik fehérje alkot: a gliadin és a glutenin. A gluténérzékenység a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cölikália, vagy búzaallergia esetén kerülni kell a sikértartalmú liszteket, de helyettük számos alternatíva áll rendelkezésre. Alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribbakat.

  Zabliszt

A zab magas rost és B-vitamin tartalma miatt fontos kiegészítője lehetne a lisztérzékeny betegek étrendjének. Az egyes termékek összetevői között feltüntetett zab esetében figyelembe kell venni a gluténszennyezés kockázatát, hacsak a termék külön nem jelöli a gluténmentességet. Kutatások szerint a zabban található fehérje, az avenin nagyon hasonlít a tüneteket kiváltó gliadinhoz. A zab avenin fehérjéje a betegek többségénél azonban nem váltja ki az autoimmun reakciót, ezért a gluténtól garantáltan mentes zabot kis mennyiségben fgyaszthatja a gluténérzékenyek többsége.

Rostban és tápanyagban gazdag, ennek pedig az az oka, hogy bár hántolják, ezzel nem távolítják el a csírát és a korpát. A zabban levő oldható rostok csökkentik az LDL, azaz a „rossz koleszterin” mennyiségét, miközben nem csökkentik a HDL, vagyis a „jó koleszterin” szintjét.

A zablisztet felhasználhatjuk sütéshez, főzéshez, kenyér, péksütemények vagy krémek készítésére, ételek besűrítésére. Ha kenyeret, pékárut sütünk, az alapvetően sikérmentes zablisztet más, sikért tartalmazó liszttel szükséges keverni.

Kukoricaliszt

Európa több országában fontos alapanyag, de a kínai konyha is gyakran dolgozik vele. Kiváló mártások sűrítéséhez, galuskához, krémlevesekhez, hústöltelékek dúsításához. Belőle készül két híres népi ételünk: a puliszka és a prósza.

Kis mennyiségben érdemes lehet a kenyérhez adni, amely a kukoricaliszttől kissé édeskés, kellemes ízű lesz. Édes süteményekhez is jól használható. Arra figyeljünk, hogy a kukoricaliszt friss legyen, mert míg frissen édeskés ízű, kellemes illatú, addig az állott kukoricaliszt könnyen megkeseredik.

Burgonyaliszt

A burgonyaliszt finom sűrítőanyag bármilyen főzelékhez. Mivel főtt burgonyából készül, selymes állagot biztosít. Akár pürésített főtt krumplit is használhatsz helyette.

Rizsliszt

Barna és fehér rizsből is készülhet. Selymes textúrájú. Rizslisztből készül a rizstészta is, ami a kínai ételek gyakori alkotója. Sütéshez rendszerint más lisztekkel keverik. A rizsliszt jól használható porhanyós, omlós tésztákhoz, de galuska, palacsinta, krémleves is készülhet belőle. Édestésztákhoz is kitűnő, szószokat is sűríthetünk vele.

A rizsliszt előnye, hogy sütés során nincs szükség hozzá tojásra, így a rizslisztből készült süteményeket tojásallergiában szenvedők vagy magas koleszterinszinttel rendelkezők is fogyaszthatják.

Kölesliszt

A kölesliszt magas magnézium-, szelén- és káliumtartalmú, íze semleges, sós és édes ételekbe is illik. A főzelékeket a búzalisztnél megszokott módokon sűríthetjük vele.

Tápiókaliszt

A tápiókaliszt vízben feloldva használható a legkönnyebben: keményítőtartalma miatt jó sűrítője a főzelékeknek, pudingoknak, emellett a pogácsákhoz, zsemle tésztájához adva ropogós kérget biztosít sütéskor.

Cirokliszt

A cirok, vagy más néven cil, cirköles a pázsitfűfélék családjába tartozik. Egyik ősi gabonafélénk, a világ ötödik leggyakrabban termesztett gabonája. Afrika szavannás területein őshonos, de a meleg és mérsékelt éghajlaton szinte mindenhol termesztik.

Élelmi rostokban, fehérjében és vasban és antioxidánsokban gazdag, amelyek közül kiemelkedő E-vitamin tartalma. Keményítő- és fehérjetartalmát a szervezet lassabban dolgozza fel, így a vércukorszintet lassabban emeli. Gluténmentes diétában is használható: a teljes kiőrlésű cirokliszt tökéletes alapanyag palacsinták, kenyerek, sütemények készítéséhez. Használhatjuk önmagában vagy más lisztekhez keverve is, a belőle készült ételek rendkívül ízletesek. Tökéletes alternatíva a búzaliszt helyettesítésére!

Lisztek álgabonákból

Az álgabonák vitaminokban, szénhidrátokban és fehérjében gazdagok, ezért gyakran ajánlják vegetáriánusoknak, vegánoknak is. Emésztést segítő hatásuk mellett magas kalcium-, kálium-, B-vitamin, foszfor-, vas-, réz-, élelmirost- és cinktartalommal bírnak. Amellett, hogy lisztet készítenek belőlük, köretként vagy salátába keverve is fogyaszthatók, ám felhasználás előtt öblítsük át őket.

Hajdinaliszt

Sötét és világos változatban kapható. A hajdinaliszt érdes, földes jellegű ízt kölcsönöz a kenyérnek, de rosttartalma kétszerese a Graham-lisztének. Telítetlen zsírsavtartalma 77%-kal több, mint a búzáé. Hajdinalisztből készül az orosz lepény, a blini. Ezenkívül kenyeret, száraztésztát vagy hajdinakását is készíthetünk belőle.

Burgonyaliszt, burgonyapehely

Szárított burgonya lereszelésével készítik. Ha sütésre használják, akkor általában más lisztekkel keverik össze. Jól használható levesek és szószok sűrítésére, illetve burgonyás kenyér sütéséhez.

Maglisztek (mandula-, mogyoró-, lenmag-, gesztenye-, tökmag-, stb. lisztek)

A mai egészségtudatos, vagy diétás táplálkozásban egyre nagyobb szerepet kapnak az olajos magvak őrleményei, röviden maglisztek. Eredetileg ezeket nem soroljuk a lisztfélékhez, mások is a tulajdonságaik, mint a gabonaliszteknek, de süteményekben, esetleg kenyérhez adva, mint adalékok kiválóan használhatók.

Cukrásziparban, kereskedelemben szintén fontos feltüntetni, ha a termék akár nyomokban is tartalmaz ilyenfajta őrleményt, mert van közöttük több allergén is.

Liszt kisokos-melyiket válaszam?

A grapefruit egy nagyon ismert citrusféle, története alig 300 évre nyúlik vissza. Az 1750-es években fedezték fel a Karib-térség szigetén,

Barbadoson. Azt feltételezik, hogy a pomelo és a narancs hibridjeként alakult ki, de inkább a pomelo-hoz áll közelebb. Az elnevezését a jamaicai farmerek találták ki ami „szőlőgyümölcsöt” jelent. Arra utal a neve, hogy a fán a grapefruitok úgy helyezkednek el, mint a szőlőn a szemek.  Napjainkban már világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon is. Legfőképpen Floridában és Izraelben termesztik és innen jön az export nagy része is.

Tápanyagtartalmát tekintve, már 20 dkg grapefruit elfogyasztása képed fedezni egy felnőtt ember minimális napi C-vitamin szükségletét, valamint az ajánlott A-vitamin bevitel 40 %-át, a kalciumbevitel 5 %-át és a magnéziumbevitel 3 %-át.  Kisebb mennyiségben tartalmaz még E-vitamint, tiamint, riboflavint, niacint, folátot, pantoténsavat, káliumot, foszfort, mangánt, cinket és még rezet is.

A grapefruit glikémiás indexe 25, ami azt jelenti, hogy nem befolyásolja jelentős mértékben az inzulinszintet és a vércukrot.

Található benne még likopin, béta-karotin és egyéb aktív növényi vegyületek is. Nagyon erős antioxidánsok vannak benne, különösen a piros húsúban.

 A grapefruit fogyasztása támogatja az immunrendszert, magas C-vitamin tartalmánál fogva megelőzhetők vele a fertőzések is. Magas rosttartalma segít az étvágy szabályozásban és fokozza a súlyvesztést is.

Sokat segíthet az inzulinrezisztencia és a diabétesz megelőzésében is. A rendszeres fogyasztása segíthet  az inzulinszint szabályozásában, így lehet csökkenteni az inzulinrezisztencia kialakulását. A rendszeres gyümölcsfogyasztás egyébként is jót tesz a normál vércukorszintnek. Sokat javít a szív egészségén.

Egy tanulmány szerint jelentősen csökken a vérnyomása azoknak, akik 6 héten át elfogyasztottak 3 grapefruitot. Emellett még a koleszterinszint is javult. Az antioxidánsok képesek megóvni a sejteket a szabad gyökök által okozott károktól. Tehát megelőzhetők velük a sejtek idő előtti öregedése és több súlyos betegség kialakulása is. A grapefruitban található legfontosabb antioxidánsok a C-vitamin, béta-karotin, likopin és flavonok. A szervezetet is hidratálja. A grapefruitnak nagyjából 80-90 %-a vízből áll. Tehát folyadékpótlásra is lehet használni, ha esetleg kánikula van nyáron.

A grapefruit főszezonja októbertől szokott tartani májusig.

Mint minden gyümölcsöt ezt is a legjobb nyersen fogyasztani, akár félbevágva kikanalazhatjuk belőle a gyümölcshúst.

Több kutatás szerint is a grapefruitnak enzimgátló hatása van, tehát egyes gyógyszerek hatását gyengítheti vagy erősítheti is.

FÁgi

Grapefruit-csepp

A grapefruit magjából, húsából és héjából készült kivonat (csepp) természetes baktériumölő, vírus- és gombaellenes szer, alkalmazása igen sokrétű. Jó hatással van a szív és a máj megfelelő működésére is. Hatásos a candida ellen, a fülfájás és a torokgyulladás kezelésében, elmulasztja a hasmenést. a grapefruit-csepp megöli a fertőzéseket okozó mikrobákat, ebbe pedig a testfelszínen és a szervezeten belül élő gombák is beletartoznak. Remekül kezelhető vele tehát nemcsak a kandidózis, de a népbetegségnek számító láb- és lábkörömgomba is.

Mi a búzafű titka!

Az enzimek és aminosavak, valamint a klorofill kincstára. Serkenti a csecsemőmirigy működését, aminek működése a serdülőkor után csökken. A búzafű egyik legfőbb hatóanyaga a klorofill, mely méregtelenít, regenerál, véd a környezeti ártalmak, a rákkeltő anyagok ellen. Lassítja az öregedést, valósággal megfiatalít. Semmilyen egészségre káros mellékhatása nincs! Hatóanyagai révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja, a káros anyagokat lebontja a szervezetünkből. A sejtekben lerakódott méreganyag bekerül a véráramba, és folyamatosan ürül a vizelettel, széklettel, bőrön keresztül. Súlyfelesleg folyamatos leadása, normális széklet, életerő, kisebb fáradékonyság, nagyobb munkabírás, betegségekkel szembeni nagyobb ellenállás lesz a jellemző. A búzafű magas klorofill tartalma miatt dúsítja a vérünket oxigénnel, a sejtek oxigénellátása javul, így a gyulladások megszüntetésében komoly szerepe van. Egyenlő arányban gazdag E, F, K, és B vitaminokban. Jelentős a B17 (laetrile) tartalma, amely a tudós és kutató körökben elismert, hogy a normál sejtek befolyásolása nélkül rombolja szét a ráksejteket. Segít az emésztésben és a belső szervek működésében. Megsemmisíti a kórokozó baktériumokat és segít visszaállítani a hasznos baktériumok egyensúlyát a belekben, amely folyamat lényeges az egészséges immunrendszer érdekében. A búzafűben az eddigi kutatások szerint 18-féle enzimet azonosítottak, amelyek csodálatos módon megegyeznek azokkal az enzimekkel, amelyekkel születünk, köztük a melatonin hormonnal . Ezek az idő múlásával egyre csökkennek bennünk, és nemigen pótolhatók. A frissen préselt búzafű levéből ismét beépülnek, és a szervezet a szó szoros értelmében megfiatalodik. Mit tud a búzafű? ? kiváló ásványi anyag-, vitamin-, aminosav- és klorofillforrás ? segíti a méregtelenítést ? regenerálja a sejteket ? véd a káros sejtelfajulás ellen (pl. daganat) ? javítja a szöveti oxigénellátást ? támogatja az immunaktivitást ? serkenti a vérképzést ? javítja a sejtanyagcserét ? frissít, vitalizál ? gyorsítja a gyógyulási folyamatokat A búzafű jelentős klorofill tartalma gyógyító hatással van. Olyan mint a folyékony oxigén, ami feltölti a véráramot és kiszorítja a káros anyagokat. Számos vitamint tartalmaz, többek között B komplexet és jelentős mennyiségű C vitamint, ezen felül százhárom féle ásványi anyagot szív fel a földből. Aminosavak/fehérjék A búzafűben valamennyi - a szervezet számára fontos - fehérje nagy mennyiségben megtalálható. Ezek együtt is működnek. Az izolált fehérjék bevitele általában hatástalan, néha pedig káros. Ha az ételben csak kevés esszenciális fehérje fordul elő, a szervezet nem képes a szövetek és a szervezet anyagainak felépítéséhez szükséges sejtépítő köveket előállítani. A búzafűben kb. 25% fehérje fordul elő. Ez lényegében több, mint a tojásban vagy a húsban levő 16%. Gondoljunk arra, hogy a szarvasmarha honnan szerzi táplálékát? A fűből! A gabonafűnek van a legmagasabb fehérje tartalma az összes rendelkezésre álló fű közöl. Nem elég, ha egy élelmiszer sok fehérjét tartalmaz, biológiailag is aktívnak kell lennie. Ezt a testépítők nagyon jól tudják. A friss gabonafű többek között a következő enzimeket tartalmazza. proteázok - elősegítik a fehérjék emésztését citokróm-oxidáz - antioxidáns, a sejtlégzés elengedhetetlen eleme amiláz - elősegíti a keményítő emésztését lipáz - zsírbontó enzim fikocianin - segíti a vérképzést transzhidrogenáz - segít a szívizomzatnak SDO (szuper-oxid-dimutáz) - valamennyi sejtben megtalálható, fékezi a sejtöregedést, szabad gyökfogó melatonin - ez a hormon az összes életfolyamatról "gondoskodik". Fiatalító hatása az általa kedvezően befolyásolt folyamatok - főleg az immunrendszer erősítésének - következménye.

Rövid ismertető

A mai kor zavaros körülményei közt is csodálatos eredmények alappillére, a fiatalos életerő és természetes egészség szerény hordozója, a búza. De ki ismeri ma már a letűnt évezredek titkát, az ősi egyiptom, a jógikus india, sumer és az esszénusok bölcsességét, mely szerint a búza egyetemes hordozója az életnek? E könyvből tényleges, gyakorlati tudáshoz jutunk egészségünk fenntartásához, helyreállításához, gyógyszerek és mesterséges vegyi anyagok nélkül.

 Van egy keleti mondás, mely szerint:"néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legnehezebbnek". Így van ez az egészség alapjául szolgáló táplálkozás kérdéskörével is. Azonban a mai kor zavaros körülményei közt is csodálatos eredmények alappillére, a fiatalos életerő és természetes egészség szerény hordozója, a búzafű és a nyers ételeken alapuló étrend. Fiatalságunk kulcsa a kezünkben van: élő ételekkel, tiszta vízzel ragyogó állapotba hozzuk-e testünket, emelve rezgésszintünket, vagy vegyszerekkel és halott dolgok fogyasztásával pazaroljuk életenergiánkat?

http://www.vegetarianus.hu/irasok/csira.html#