A madarak bármikor énekelhetnek, de a dalok gyakran erősebbek, hangosabbak és gyakoribbak a kora reggeli órákban.

Ez a koncert már 4-kor kezdődik, és több óráig terjed, amíg a nap fel nem emelkedik és a hőmérséklet elkezd melegedni. Ez a harmonikus időszak ismert a hajnal kórusnak, és az éneklés ebben az időben számos előnyhöz juttatja a madarakat. A korai reggeli órákban kevésbé gyakoriak a versengő hangok, mint például a rovarok vagy a mesterséges zajok, mint például a közlekedés vagy az építőipar, és a madár dalai nem annyira valószínűleg fulladnak ki. Ez erős énekeseket ad a hajnal kórusnak, mert az az előnye, hogy nagyobb hatással vannak a dalukra, mert könnyebben hallhatók.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a repülőgépek környezetében és a légi folyosó mentén élő madarak jóval hangosabban fütyülnek, rikoltoznak, énekelnek, egyesesetekben huhognak. A repülőgépek hangját megnövekedett hangérzékelés követi, ami az idő múlásával csökken, ám három óráig mérhető a hatása – mutatott rá Kurt Fristrup, aki kollégáival együtt hangdetektorokat állított a parkokban.

 A madarak hangjelzéseit énekhangokra és hívóhangokra csoportosítják. Általánosságban véve énekről a párzással összefüggésben beszélünk, az összes többi hangjelzést a hívóhangokhoz soroljuk. A legtöbb fajnál csak a hímek énekelnek. Minden egyes fajnak megvan a sajátos éneke. De akadnak olyanok is, melyek más madarak énekeinek utánzásával színesítik dalaikat.

Az egyik legközismertebb és leggyakrabban szemünk elé kerülő énekesmadarunk, mely igen jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez. A hímek teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek. Költési időben kora hajnaltól, szinte még teljes sötétségben elkezdi hangos énekét. Lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket főként a talajon kap el. A hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.

Élőhelye, költése: 

Eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra is. Jól alkalmazkodó madár, hazánkban szinte mindenütt megtalálja életfeltételeit. A XX. század közepén a városi parkokban, lakótelepeken, kertekben, fasorokban is megtelepedett. A településeken történő térhódítását a több táplálék és a kevesebb ragadozó idézte elő. Évente kétszer, legfeljebb háromszor költ. Territoriális madár, a hímek már februárban revírt foglalnak, melyet hangos énekükkel jeleznek. A fészket a tojó építi, meglehetősen változatos helyekre. Leggyakrabban bokrokon, fákon, épületeken, ereszcsatornákon, vagy akár a talajon gallyakból, fűszálakból és sárból alakítja ki a fészkét. Meglehetősen elővigyázatlan, emiatt rendszeresen megsemmisülnek fészekaljai. Sok esetben előfordul, hogy a tojásos fészekaljakat elhagyja és máshol kezd költésbe. Rendszerint 4-6 tojást rak. A fiókák még teljes röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből, de szüleik még hetekig etetik őket. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy jó szándékú emberek a gyámoltalannak és elhagyottnak tűnő fiókákat megfogják, hazaviszik nehogy elpusztuljanak. Erre azonban semmi szükség, ugyanis jelzőhangok alapján az öreg madarak a fészket elhagyó fiatalokat könnyedén megtalálják és teljes kifejlődésükig etetik őket.

Hím fekete rigó

Tojó fekete rigó

Fekete rigó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (mme.hu)

A levéltetvek a zsenge leveleken szívogatva gyengítik és károsítják a kerti-és szobanövényeket.

Ecetes-mosogatószeres permet

Levéltetű ellen házilag ecetből és mosogatószerből is készíthetünk permetszert. Nincsen más dolgunk, mint fél liter vízben elkeverni 2 evőkanál cukrot, 2 evőkanál ecetet és 2 evőkanál mosogatószert, majd a beteg részeket lespriccelni. A kezelést, ha szükséges, érdemes megismételni.