Ha nem szeretjük vagy nem ihatjuk a kávét, akkor napkezdéshez tökéletes a fekete tea is, hiszen nagyon sok előnye van az egészségünkre nézve. Megtalálhatók benne a polifenolok, az antioxidánsok, az aminosavak és a flavonoidok, amelyek védelmet nyújthatnak számos krónikus betegséggel szemben.

A fekete tea rendszeres fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatait. A teában található vegyi anyagok nemcsak csökkenthetik a vérnyomásszintet, hanem javítják a vérkeringést, ami egészségesen és fitten tartja a szívet.

Egy tanulmány arról számolt be, hogy a fekete tea rendszeres fogyasztása csökkenti a rossz koleszterin szintjét. Ez a hatás nemcsak a stroke, hanem a szívroham kockázatainak csökkentésében is segít.

Szerte a világon nagyon sokan szenvednek cukorbetegségben. Ez egy olyan súlyos anyagcsere-rendellenesség, amelyet mindenképpen kezelni szükséges. Ha szeretnénk csökkenteni a 2-es típusú cukorbetegség kockázatait, akkor naponta legalább 2 csésze fekete teát kellene elfogyasztanunk. Az elhízás a cukorbetegség ismert kockázati tényezője, a fekete tea antioxidánsai pedig segítenek a testsúlycsökkentésben.

Ha gyakran betegeskedünk, a fekete tea ebben az esetben is a segítségünkre lehet. Mivel antioxidánsokban bővelkedik, így segít a szervezetnek helyrehozni a testfunkciókat, és még a vírusok leküzdésében is a segítségünkre lehet. A fekete tea hörgőtágítóként is működik, ily módon még az asztma tüneteinek enyhítésében is számíthatunk rá.

A fekete tea gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, így nagyon hatékony az emésztési zavarok gyógyításában is. Nagyszerűen hidratál, és energiát biztosít a szervezet számára.

Egyes tanulmányok arról is beszámoltak, hogy azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak fekete teát, erősebb csontozattal rendelkeznek, illetve esetükben alacsonyabb a csontritkulás és az ízületi gyulladás kialakulásának esélye. Ez a tea ugyanis a csontok ásványianyag-sűrűségét is javítani tudja.

A fekete tea antioxidánsai csökkenthetik a vesekárosodás esélyeit is. Ezen kívül ez a tea a vérnyomás szabályozásában is a segítségünkre lehet.

A fekete tea nagyon hatékonyan csökkenti a stresszhormonokat a szervezetben, és segíti a test teljes ellazulását. Mivel rendszeres fogyasztása javítja a memóriát és az agy működését, így még akár a Parkinson-kórral szemben is védelmet nyújthat.

A fekete tea az egyik legnépszerűbb tea világszerte az tolong, a fehér és a zöld tea mellett. Más teákkal ellentétben a feketetea-levelek oxidációs folyamaton mennek keresztül, hiszen a levelek sejtjeit oxigénnek teszik ki, ez pedig pozitívan hat az egészségre.

A fekete tea koffeint és L-teanin nevű aminosavat tartalmaz. Ez a kombináció segít az éberség és az összpontosítás fenntartásában. A fekete tea még a kognitív teljesítményt is növeli, illetve fokozza a végrehajtó funkciót és a memóriát is.

A fekete tea kevesebb koffeint tartalmaz, mint a kávé, így oly módon juthatunk plusz energiához, hogy nem leszünk idegesek, hiszen a kávé sok esetben ezt okozza. Azonban csak óvatosan a fekete teával, ugyanis teofillinben is bővelkedik, amely vegyület megemelheti a pulzusszámot.

A fekete tea rendszeres fogyasztása fokozhatja az anyagcserét is. Segít a szervezetnek a tárolt zsír lebontásában. A fekete tea az oxidációs folyamatnak köszönhetően segíti a fogyást, mivel megváltoztatja a test zsírfelszívódásának módját.

Házilag, az ablakban is elkészíthető, 4-5 nap alatt “megsavanyodik”, ha kész, még egy hétig is tartható hűtőben.

Csak 27 kalóriát tartalmaz, 7g rostot, 1g fehérjét, 0g zsírt és 7g szénhidrátot. 

Tartalmaz még C-, B6-vitamint, vasat, rezet, fólsavat, magnéziumot. 

Erjesztés miatt probiotikus hatású. Továbbá emésztést segíti, immunrendszert erősíti, megfázáskor jó hatású, koleszterinszintet csökkenti, csontokat erősíti. 

Olcsó, egyszerű elkészíteni, saját ízlés szerint fűszerezhető.

A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal és a bélrendszerre is jótékony hatással van. Egyszóval egy újkori multivitamin, amit már nagyanyáink is használtak.

A savanyú káposzta fejes káposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. (1 kg reszelt káposztához 2 dkg sót teszünk, jól összedolgozzuk). A fejes káposzta  C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, (az egyoldalú, nyers zöldségeket és gyümölcsöket nem tartalmazó táplálkozás miatt alakult ki) s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

A fejes káposzta tejsav tartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt.

A  magas rosttartalom szintén nagyon előnyös. A rostok úgynevezett nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni.

A savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.

Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin-tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog.(Írta Sz Gy) 

A kurkumában található egyik hatóanyag a kurkumin nemcsak gyulladáscsökkentő hatásairól ismert, de a váladékot is nagyszerűen oldja. Emellett a fertőzések ellen is segít felvenni a harcot, és gyorsítja a gyógyulás folyamatát. A váladék feloldása mellett egyéb tüneteket is enyhíthetjük a segítségével, például a köhögést vagy a mellkasi fájdalmakat.

Két deci vízbe tegyünk egy mokkáskanálnyi őrölt kurkumát, forraljuk össze, majd ízesítsük két teáskanál mézzel és egy nagyon kevés fekete borssal. Melegen kortyoljuk el, naponta két-három alkalommal.  Óvatosan az epebetegeknek vagy gyomorfekéllyel küzdőknek.

Az indiai gyógyászatban elsősorban emésztésre ható és vértisztító, fiatalító szer, de mondhatni univerzális gyógyszer; adják láz, fertőzések, ízületi panaszok és májbetegségek ellen, zsíros ételek utáni teltségérzetre, gyomorégésre, felfúvódásra, bélgörcsökre, méregtelenítésre.  Készült italt alkalmazták skorpió- és pókcsípésre, kígyómarásra. Légzési nehézségeknél kurkuma-főzettel inhaláltak, mézben vagy tisztított vajban, ghíben feloldva köptető és köhögéscsillapító hatású. Az indiai ajurvéda orvoslás számára 6000 éve nem titok, hogy a kurkuma számos betegséget megelőz és gyógyít, és ennek nyomait írásos emlékek is őrzik.

A cukkini Közép-Amerikából származik, alacsony szénhidráttartalmú, rostban gazdag zöldség. Mint a legtöbb kiváló alapanyagunk, a cukkini is tápanyagokban gazdag és könnyű beépíteni az étrendünkbe. Krémlevest, főzeléket, rántott cukkinit, lecsót és egy csomó más finomságot készíthetünk még a felhasználásával.

1. a gyulladásokkal szemben. A- és C-vitamint, valamint számos más antioxidánst tartalmaz.

Az antioxidánsok semlegesítik a szabad gyökök káros hatásait, mint például a gyulladás.

 2. Mivel rostokban gazdag, támogatja a szív egészségét. A benne lévő pektin segíthet csökkenteni a rossz koleszterinszintet. A koleszterin eltömítheti az artériákat, így növelve a szívbetegségek és a stroke kockázatát.

3. Oldhatatlan rostjai támogatják az emésztést. Az uborkához és a dinnyéhez hasonlóan a cukkíninek is magas a víztartalma, amely az anyagcserére és a székrekedés megszüntetésére van pozitív hatással.

4.Cukkinival kiválóan helyettesíthető a burgonya és a rizs, mivel ezekkel ellentétben nem emeli meg a vércukorszintet.

5. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztott cukkini még a látásra is hatással van. Gazdag növényi vegyületekben és antioxidánsokban, mint a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin, amelyek védelmet nyújthatnak az életkorral összefüggő szembetegségekkel szemben. (B.E.)

A zsírban oldódó K-vitamin két fő formátuma a K1- (fillokinon) és a K2-vitamin (menakinon). Míg az előbbi természetes módon fotoszintézis folyamán jön létre - így elsődleges forrásai a zöld növények - a K2-vitamint alapvetően a bélbaktériumok állítják elő a számunkra. A kétféle K-vitaminra a szervezetnek is máshogy van szüksége: a K1-vitamin elsősorban a véralvadásban játszik szerepet - segíti az ehhez szükséges fehérjék összetapadását -, a K2-vitamin pedig a számos fontos feladata mellett például a csontképző folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

 K2-vitamin egyedülálló tulajdonsága, hogy képes olyan proteineket aktiválni, melyek egyes megbetegedések kialakulását megelőzhetik. Alapvető szerepe van az egészséges csontsűrűség megtartásában, hiszen hozzájárul a kalcium csontokba juttatásához. Érdemes tudni, hogy ha nem áll rendelkezésre elegendő K2-vitamin, akkor a vérben levő kalcium nem képes megjelelően eljutni a csontokhoz. Ugyan az érfalakon átszűrődik, de meszesedést okoz egyúttal. A csontvesztés főként a menopauza időszakában fordul elő, és a háttérben a hormonális változások mellett a K2 hiánya is megtalálható. 

Mivel ebből a vitaminból szinte alig jut be a szervezetbe, ezért a legtöbben előbb vagy utóbb találkoznak a szív-és érrendszeri problémákkal, az agyat és a szívbillentyűket érintő gondokkal. A meszes erek, a károsodott szívbillentyűk már önmagukban is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elegendő K2-vitaminnal való ellátottság jelentősen csökkentheti a csonttörések arányát, valamint a szív-és érrendszeri betegségeket, súlyos állapotok kialakulását. 

Természetes forrásból is bevihető: A K1-vitamint a természetben elsősorban zöld növények - például kelkáposzta, saláta, spárga, avokádó, spenót, brokkoli, árpafű, lucerna, spirulina alga - tartalmaznak. K2-vitamin azonban csak kisebb mennyiségben található meg bizonyos élelmiszerekben. K2-vitamin-források egyes tejtermékek - nyers tej, vaj, sajt, túró -, erjesztett szója, valamint a tojás és különböző húsok is. Emellett egy részét az ember vastagbelében található baktériumok is elő tudják állítani. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a táplálékkal bevitt K-vitamin csak bizonyos százaléka szívódik fel, és hasznosul az emberi szervezetben.

K1- és K2-vitamin: mi a különbség? | Házipatika (hazipatika.com)

K2-vitamin: miben van és miért hasznos? (unipatika.hu)