Cukorbetegség elsősegély

Glikémiás Index

• ételt vagy italt csak eszméleténél levő embernek szabad adni a fulladás veszélye miatt. Az eszméletét vesztett cukorbetegnél az egyetlen segítség a szőlőcukor-injekció.
• az alacsony és magas vércukorszint által okozott rosszullét tünetei nagyon hasonlóak, ezért ha lehetséges, meg kell mérni a vércukorszintet.

Rengeteg ember szenved olyan panaszoktól, amelyeket nem szívesen említ az orvosának, dietetikusának sem. Az állandósult székrekedés, mint gyakran elhallgatott vagy bagatellizált probléma enyhítésével azonban időben foglalkozni kell, mert nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) vonhat maga után, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is. A szorulás házi kezelésére nagyanyáink idejében még a szilvalekvár volt az általánosan elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával. Mi minden húzódhat meg a székrekedés kialakulásának hátterében? Gyógyírt jelent-e a hashajtó szerek használata? Hogyan befolyásolhatjuk életmódunkkal, táplálkozásunkkal a székelési problémákat? Szeptemberi írásunkból mindezekre a kérdésekre választ kaphat.

A székrekedés meghatározása

A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.

Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei).  Mindezzel összefüggésben gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven alkati székrekedésről beszélünk.

Nehézségek a bölcsőtől kezdve

A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott.

Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Gyermekkori székrekedésnél gyakori, hogy a szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és a szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra, és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcs, zöldség) fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó, csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!

A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a gyerekek halogatják,  otthonra tartogatják a „nagy dolgot”, ami könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra, hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet. 

A szokás hatalma

Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott „menetrend”. Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.

Mindennapi életünknek is vannak olyan időszakai, amikor számtalan zavaró tényező – a növekvő terhelés, a nagy felelősséggel járó feladatok, a változó étkezési rend, a mozgásszegény életmód – befolyásolhatja életritmusunkat, és szerepet játszhat a székrekedés kialakulásában.  A munkahelyi és magánéleti gondok, konfliktusok közepette is próbáljunk azonban figyelni testünk jelzéseire! Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után.  A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.

A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés, ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a kellő folyadékfogyasztás és a megfelelően összeállított étrend.

Tompuló érzékek

Időskorban – különösen a nyári időszakban – a székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítő, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő víz. Az idős emberek számára ezért is fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (pl. levesek, főzelékek, mártások). Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni. Az ágyból való minél előbbi felkelés, a mozgás ezért is fontos a betegségekből való lábadozás időszakában. Addig is az ágyban érdemes a hasat a vastagbél lefutásának irányában masszírozni, valamint légző gyakorlatokat beiktatni, melynek eredményeként a rekesznek a belekre gyakorolt pumpáló, székelést segítő hatása jelentkezik. Az elmondottakon kívül időskorban egyre inkább számolni kell a különböző betegségek és gyógyszerek székelést befolyásoló hatásával is.

Könnyítő étrend

Az eddigiekből is kiderült, hogy a székrekedés megelőzésének és étrendi kezelésének sarkalatos pontjai a bőséges (2-3l) folyadék- és a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás. Míg a vízben nem oldódó rostok (pl. cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyag növelése révén fokozzák, addig a vízben oldódóak (pl. pektin) a bélben élő jótékony baktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez. A felnőtteknek kb. 27-40 g rostra van szükségük naponta, a gyerekeknél viszont a kortól függ az ajánlott mennyiség. Az American Health Foundation kutatói által a három és tizennyolc év közöttiek számára javasolt napi rostmennyiség a következők alapján határozható meg: az életévek számához hozzá kell adnunk ötöt, és így megkapjuk a rostszükséglet grammokban kifejezett mennyiségét. Egy tízéves gyermek esetében ez 15 g rostot jelent. Példák néhány nagyobb rosttartalmú nyersanyagra: egy közepes körte 4 g, egy közepes alma, vagy narancs 3 g, egy közepes nyers sárgarépa, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér 2 g, fél banán vagy fél paradicsom 1g. Ételkészítés alkalmával az ételek rosttartalmát „észrevétlenül” növelhetjük úgy, hogy a megszokott íz eközben nem változik (pl. zabpehellyel, zabkorpával a túrógombóc összeállításánál). A rostokban gazdag zöldség- és főzelékfélék bizonyos összetevőik révén egyes emberekre puffasztó hatással vannak, mely azonban csökkenthető, ha fedő nélkül, kicsit hosszabban főzzük az alapanyagokat.

Vannak olyan táplálékaink, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül is – a székrekedésre kedvező hatással lehetnek. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást. A rostokról bővebben Táplálkozási Akadémia Hírlevelünk 2008. májusi számában olvashat.

Székrekedés esetén hashajtó-hatású gyógyvizeink (pl. a Mira, a Hunyadi János glaubersós gyógyvíz, valamint a Ferenc József keserűvíz) fogyaszthatóak ugyan, de csak korlátozott mértékben, kúraszerűen. Mindez szinte minden egyéb székrekedésre használatos szerre igaz, vagyis hogy hosszas, megszakítás nélküli alkalmazásuk nem ajánlott, mert hozzászokáshoz vezet. Az idült székrekedés önmagában gyógyszerekkel sem orvosolható, azokhoz csak átmeneti segítségként érdemes folyamodni.

Aki székrekedésre hajlamos, annak számára a leglényegesebb szempont, hogy rendszerességet vigyen életvitelébe (étkezésébe, mozgási- és alvási szokásaiba), és törekedjen a lelki kiegyensúlyozottság megteremtésére. Alakítsa úgy az életét, hogy mindig legyen alkalma megkönnyebbülni.

A stressz a szervezet természetes reakciója a külső behatásokra. Életünk minden mozzanata bizonyos mértékű stresszt okoz (pl. egy kedves simogatás kisebbet, egy váratlan pofon pedig sokkal nagyobbat). Tehát nem az összes ilyen hatást kell elkerülnünk, hanem csak azokat, amelyek olyan nagy mértékűek, hogy a szervezetben kárt okoznak. Így nem lehet célunk egy teljesen stresszmentes élet kialakítása, mert ezzel egy napi 24 órát alvó ember sivár életét vállalnánk fel.

A túlhajszoltság, a kevés pihenés, és a türelmetlen indulatok azok a nagy stresszkiváltó hatások napjainkban, amelyekre nagyon oda kell figyelnünk. A szervezet egy darabig tudja ellensúlyozni a kizsákmányoló életmódot, de egy idő után maradandó káros hatások is jelentkeznek. Fontos ezért, hogy rendszeres alvással, pihenéssel és nyaralással alkalmat adjunk a szervezetnek a regenerálódásra (feltöltődésre).

Tervezzük meg életüket, és kerüljük el azokat az élethelyzeteket, amelyek feleslegesen rónak ránk túl nagy terhet. Törekedjünk arra, hogy ne a mának élés irányítson, és ne a "most azonnal akarom" lelkület vezéreljen bennünket, mert a rohanó világ ütemét felvéve nem tudjuk elkerülni a váratlan és súlyos stresszhelyzeteket.

Érdemes átértékelni ezek alapján értékszemléletünket, mert a korai elöregedés és halál, és sok-sok betegség kiindulópontja a nagy mértékű és folyamatos stresszes állapot.

Korunk legelterjedtebb népbetegsége a depresszió, amely a kellemetlen élmények következtében létrejövő lehangolt, kóros lelki állapot (búskomorság). Nyilvánvaló, hogy mindenkit érnek ilyen kellemetlen élmények, de mégsem fedezhetők fel mindenkin depressziós tünetek.

Ez a búskomor lelki állapot általában az önsajnálattal kezdődik. Ekkor azt érezhetjük, hogy mások sokkal jobb helyzetben vannak, hogy őket jobban szeretik, vagy hogy velünk senki sem törődik, sőt kizárt bennünket a társadalom magából. De ha ezeket az érveinket megvizsgáljuk, kiderül, hogy önsajnálatunk eltakarja elölünk mások nyomorát és elesettségét, és szembeötlő lesz, hogy mi sok-sok embernél jobban állunk.

Az a lelki válság, amely az önsajnálkozással kezdődik, nagyon mélyre süllyedhet, sőt egészen az öngyilkosságig is fajulhat. De tudni kell, hogy van lehetőség visszafordulni még az utolsó pillanatban is, még akkor is, ha ebben az állapotban nem látszik a megoldás. A kimozdulás, a munka és a legkisebb sikerélmény is komoly kapaszkodó az ilyen befelé forduló és az elhagyatottság érzésével küszködő ember számára.

Lelki horgonyokra, segítő családtagokra és barátokra van szükség, mert az akarat-gyengeség következtében e súlyos állapotból egyedül, segítség nélkül nagyon nehéz kievickélni. Ezek a horgonyok viszont lehetnek mások is, pl. a csodás természet, a jókedvű gyermekricsaj... Törekedni kell, hogy egyszerű választásokkal ismét kézbe vegyük életünk irányítását, és ne engedjük el a kormánykereket.

A szívroham már néhány évtizede is igen gyakori egészségügyi problémának számított, mára azonban világszintű népbetegséggé nőtte ki magát. A folyamat kissé ellentmondásos, hiszen a törekvés a betegségek megelőzésére, az egészségügyi felvilágosítás, az egyre több ezt célzó alapítvány és az orvostudomány rohamos fejlődése mind-mind éppen a fordított eredményre kellene hogy vezessen.
A tényeket figyelembe véve levonhatjuk a tanulságot, hogy a szívroham szinte kizárólag civilizációs betegség, és terjedésének oka az, hogy bár a prevenció mint fogalom egyre ismertebb, az emberek mintha mégis mind kevesebbet foglalkoznának önmagukkal. Vagy legalábbis későn.

Mi okozhat szívrohamot?

A túlsúly, a magas vérnyomás, a stressz, a dohányzás és a mozgásszegény életmód a szívroham kialakulásának egytől egyig igen erős rizikófaktorai. Ha csak a statisztikákat nézzük, prevenció ide, vagy oda, tény, hogy egyre többen halnak meg szívrohamban. Mind többen dohányoznak, ráadásul egyre fiatalabb kortól, a népesség pedig globális hízásnak indult – jóllehet mindenki pontosan tudja, hogy milyen káros mindkettő a szervezet számára. A legújabb amerikai kutatások szerint például a dohányosok tízszer, a túlsúlyosak pedig ötször nagyobb eséllyel halnak meg szívinfarktusban, mint nem dohányzó és egészséges súllyal rendelkező társaik.

A szívroham azonban nemcsak azért ilyen nagy számban végzetes kimenetelű, mert a megelőzés elmarad, hanem azért is, mert a rohamot követő legfontosabb, legkritikusabb hat óra sem megfelelően telik. Ez az az időszak, amely a beteg életét megmentheti – mivel azonban a legtöbben nem ismerik a szívroham előjeleit, s mivel sokan magával a rohammal sincsenek tisztában, nem tudják a szükséges orvosi segítséget sem biztosítani maguknak.

Mit tehetsz ellene?

Elsősorban a szívroham megelőzése a feladat, melyet az adott pillanatban akár nehéznek és feleslegesnek is tarthatsz, de ha elgondolod, hogy az életedet jelentheti, megérted a fontosságát. Másodsorban viszont, ha már eljutottál oda, hogy a veszélyeztetett betegek közé tartozol, fontos, hogy ismerd azokat a tüneteket, amelyek szinte teljes bizonyossággal előrejelzik a bajt. Figyeld tested jeleit, és hosszabbítsd meg az életed!

Mozogj!

A rendszeres testmozgás az egészséges testsúly megtartásának legfontosabb feltétele. Ha túlsúlyos vagy, szíved folyamatosan túlteljesít, hiszen sokkal nagyobb tömeget mozgat meg, és sokkal nagyobb testet kell ellátnia friss vérrel, táplálékkal és oxigénnel. Így nem csoda, ha idővel elfárad, és és felmerül az infarktus veszélye. Hetente legalább kétszer végezz valamilyen testmozgást. Ez lehet csapatjáték, úszás, futás, séta, bicaj, vagy bármi, amiben kedved leled, s ami mindenedet átmozgatja.

Táplálkozz helyesen!

A helyes táplálkozás megelőzi a zsírok elzáródást okozó lerakódását az erekben. Így elkerülheted a nagy súlyfelesleget, és erősítheted a szívedet. Fogyassz kevés vörös húst, sok gyümölcsöt és zöldséget, és igyekezz minél változatosabban étkezni.

Csökkentsd a stressz-szinted!

A stressz levezetése ma már szintén hozzátartozik az egészséges életmódhoz. A szervezet hosszú távú készenléti állapota egy idő után depressziót, gyomorbetegséget, kiégést, vagy akár szívrohamot is okozhat. A munka és a magánélet egészségtelen aránya, gyakran pedig teljes összemosódása eleinte csak a lelket, később azonban a testet is komolyan megviseli. Keress magadnak olyan tevékenységet, amely kikapcsol, elfeledteti veled a munkát vagy magánéleti problémáidat, pihentet, de egyben fel is tölt energiával.

Ismerd fel időben a bajt!

A szívrohamot – bár a legtöbben nem tudják – megelőzi az angina, melyet szívfájdalomnak is neveznek. A szívfájdalom nem végzetes, kisebb rohamokat jelent, melyek fölött az ember hajlamos elsiklani, pedig a közeli infarktus esélyét jelzi.

Tünetei:

• Markoló/szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén.
• A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra.
• A fájdalom pihenésre alábbhagy.

Ha ezeket az előjeleket felismered, számítasz az esetleges rohamra, orvosi felügyelet mellett megkezdheted a drasztikus megelőzési folyamatot. Időben orvos kezébe kerülsz, éppen abban a kritikus hat órában, amely megmentheti az életedet.

http://drinfo.eum.hu/drinfo/sid/email/lid/email/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_689

Este negyed hét van, autózol hazafelé egy szokásosnál nehéz munka után. Fáradt és frusztrált vagy és természetesen egyedül, vagy.

 Valóban ideges és zaklatott vagy…

Hírtelen erős mellkasi fájdalmat érzel, mely a karodba és az állkapcsodba sugárzik.

Csak 5 km-re vagy a lakásodhoz legközelebb eső kórházhoz…

De nem tudod képes leszel-e elérni oda!

 MIT TEGYÉL???

Hogyan lehet túlélni egy szívrohamot, ha egyedül vagy?

Nagyon sok ember van egyedül mikor szívroham éri.

Amikor az ember rendetlen szívverést és elgyengülést érez, 10 másodperce van addig, elveszíti az eszméletét.

VÁLASZ:

Ne ess pánikba! Kezdj el nagyon erősen és ismételten köhögni!

Minden egyes köhögés előtt lélegezz mélyeket. A köhögés mély és hosszú legyen, mint ha köpetet akarnál felköhögni. Légzés és a köhögést ismételd 2 másodpercenkét, megállás nélkül, amig a segítség megérkezik, vagy a szíved újra normálisan nem kezd dolgozni.

Mély légvételek OXIGÉNT juttatnak a tüdőbe. A köhögéssel járó mozgás összenyomja a szívet és így fenntartja a keringést. A szív összenyomása segít a normális ritmus visszatérését is. Így a szívroham „Áldozatai” eltudnak jutni a kórházba.

 Mond el ezt annyi embernek ahánynak csak tudod!

Megmenti az életüket!!!

Az életmód változások miatt a szívroham minden életkorban előfordulhat.

A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.

 Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, és a betegek között háromszor annyi a nő, mint a férfi, a lakosság csaknem tíz százalékát érinti. A migrén oka nem ismert. Örökletességre utal, hogy a betegek nagyobb részének családjában előfordult már. Kialakulását előidézheti az agy bizonyos területeinek működészavara, ami miatt különböző anyagok szabadulnak fel értágulatot, gyulladást okozva. Valószínűleg központi szerepe van a szerotoninnak, ami kezdetben felszaporodik a vérben, és érösszehúzódást okoz (ez felelős a migrént megelőző auráért), majd vérszintje csökken, emiatt az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik. A roham alatt a véreloszlás megváltozik. Egyes területeken vérszegénység alakul ki, ez felelős az esetleges idegrendszeri tünetek kialakulásáért (például zsibbadás, izomgyengeség, beszédzavar). Közismert, hogy hormonális okai is lehetnek a migrénes rohamnak (például menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor gyakrabban jelentkeznek rohamok és nehezebben befolyásolhatóak, terhesség alatt a migrén általában javul és a menopauzában megszűnik), de ritkán érfejlődési rendellenesség is okozhatja. Létezik elmélet, mely szerint a migrénben szenvedők erei túlérzékenyek. E feltételezés szerint az idegrendszer bizonyos tényezőkre - stressz, bizonyos ételek, környezeti hatások - az agyalapon található, idegekben gazdag ütőerek görcsös összehúzásával válaszol. Ez a görcs pedig több ütőeret összeszűkít, aminek következtében a vér eloszlása megváltozik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot kiválthatnak időjárási frontok - légnyomásváltozás -, bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék, sajtok, csokoládé, élelmiszer-tartósítószerek, vörösbor, vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek, kiváltó ok lehet az alváshiány, a stressz és a menstruáció is.

A legtöbb migrénes páciens kerüli a testmozgást, sokan ugyanis attól félnek, hogy az edzések esetleg rohamot válthatnak ki. A Göteborg Egyetem kutatói azonban most olyan edzésprogramot fejlesztettek ki, ami javíthatja a betegek erőnlétét, anélkül, hogy migrénes rohamot váltana ki.

Migrén

A migrénes betegek állapotát és életminőségét jelentősen javíthatja a rendszeres testmozgás, sokan mégis félnek tőle, időnként ugyanis a hirtelen megerőltetés rohamokat okozhat.

A kutatók a módszer tesztelésére összesen 20 migrénes beteget kértek fel, akiknek hetente háromszor, három hónapon keresztül kellett edzeniük fizioterapeuta felügyeletével. Az edzésprogram főleg szobabiciklivel is végezhető gyakorlatokat tartalmazott.

"A betegek a kísérlet végére sokkal jobb fizikai állapotba kerültek: oxigénfelvevő képességük javult és egyszer sem szenvedtek migrénes rohamot az edzések során" - nyilatkozta Dr. Emma Varkey, az egyetem munkatársa.

A migrén egy visszatérő rendkívül intenzív fejfájás, ami hányingert, émelygést valamint fény- és zajérzékenységet okoz. A migrénes rohamok akár több napig is tarthatnak. A migrén eredete ismeretlen, de valószínűleg örökletes betegség.

  HáziPatika.com

A STROKE BEAZONOSÍTÁSA:

Egy kertipartin egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott.

Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.

Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot, TELJESEN. Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

A stroke felismerése            Ne feledd a 3 betűt: MBE

Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.

Az orvosok szerint bárki felismerheti a stroke-ot, ha három egyszerű kérést mond az illetőnek:

1. M: Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.

2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot (összefüggően: pl. Szép napunk van.)

3. E: meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket.

Még egy jel: Mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.

Ha a nyelv "kicsavarodott", ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

A magas vérnyomás csökkentésére javasolt étrend kiegészítése rendszeres mozgással és a testsúly csökkentésével még hatékonyabbá teheti a betegség gyógyszer nélküli kezelését.

 A vérnyomás emelkedésében szerepet játszó konyhasó fogyasztásának mérséklését a magas vérnyomás gyógyszermentes kezelésében a szakemberek régóta ajánlják. Naponta négyszer sok zöldség, gyümölcs, két-három alkalommal alacsony zsírtartalmú tejtermék, ezen kívül gyakran hal, baromfi és magok evése, viszont nem ajánlottak a zsíros húsok és a cukrozott üdítők.

 Azt már évekkel korábban bizonyították, hogy kezdődő, vagy enyhe magasvérnyomás-betegségben az étrend néhány hét alatt csökkenti a vérnyomás értékeket. A most végzett vizsgálat igazolta, hogy az egészséges étkezés rendszeres mozgással és ezek együttes eredményeként alacsonyabb testsúllyal még hatékonyabb vérnyomáscsökkentő, mint az egészséges étkezés önmagában.