A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.
Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, és a betegek között háromszor annyi a nő, mint a férfi, a lakosság csaknem tíz százalékát érinti. A migrén oka nem ismert. Örökletességre utal, hogy a betegek nagyobb részének családjában előfordult már. Kialakulását előidézheti az agy bizonyos területeinek működészavara, ami miatt különböző anyagok szabadulnak fel értágulatot, gyulladást okozva. Valószínűleg központi szerepe van a szerotoninnak, ami kezdetben felszaporodik a vérben, és érösszehúzódást okoz (ez felelős a migrént megelőző auráért), majd vérszintje csökken, emiatt az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik. A roham alatt a véreloszlás megváltozik. Egyes területeken vérszegénység alakul ki, ez felelős az esetleges idegrendszeri tünetek kialakulásáért (például zsibbadás, izomgyengeség, beszédzavar). Közismert, hogy hormonális okai is lehetnek a migrénes rohamnak (például menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor gyakrabban jelentkeznek rohamok és nehezebben befolyásolhatóak, terhesség alatt a migrén általában javul és a menopauzában megszűnik), de ritkán érfejlődési rendellenesség is okozhatja. Létezik elmélet, mely szerint a migrénben szenvedők erei túlérzékenyek. E feltételezés szerint az idegrendszer bizonyos tényezőkre - stressz, bizonyos ételek, környezeti hatások - az agyalapon található, idegekben gazdag ütőerek görcsös összehúzásával válaszol. Ez a görcs pedig több ütőeret összeszűkít, aminek következtében a vér eloszlása megváltozik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot kiválthatnak időjárási frontok - légnyomásváltozás -, bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék, sajtok, csokoládé, élelmiszer-tartósítószerek, vörösbor, vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek, kiváltó ok lehet az alváshiány, a stressz és a menstruáció is.
A legtöbb migrénes páciens kerüli a testmozgást, sokan ugyanis attól félnek, hogy az edzések esetleg rohamot válthatnak ki. A Göteborg Egyetem kutatói azonban most olyan edzésprogramot fejlesztettek ki, ami javíthatja a betegek erőnlétét, anélkül, hogy migrénes rohamot váltana ki.
A migrénes betegek állapotát és életminőségét jelentősen javíthatja a rendszeres testmozgás, sokan mégis félnek tőle, időnként ugyanis a hirtelen megerőltetés rohamokat okozhat.
A kutatók a módszer tesztelésére összesen 20 migrénes beteget kértek fel, akiknek hetente háromszor, három hónapon keresztül kellett edzeniük fizioterapeuta felügyeletével. Az edzésprogram főleg szobabiciklivel is végezhető gyakorlatokat tartalmazott.
"A betegek a kísérlet végére sokkal jobb fizikai állapotba kerültek: oxigénfelvevő képességük javult és egyszer sem szenvedtek migrénes rohamot az edzések során" - nyilatkozta Dr. Emma Varkey, az egyetem munkatársa.
A migrén egy visszatérő rendkívül intenzív fejfájás, ami hányingert, émelygést valamint fény- és zajérzékenységet okoz. A migrénes rohamok akár több napig is tarthatnak. A migrén eredete ismeretlen, de valószínűleg örökletes betegség.
HáziPatika.com
