ÉREZD JÓL MAGAD, KELLEMES KIKAPCSOLÓDÁST KÍVÁNOK! TÉRJ VISSZA MÁSKOR IS!

Döntő tények

Anális fissura (a végbél berepedés)

 Az anális  fissura a végbélnyíláson lévő berepedés. Csecsemőkorban gyakori, egészen két éves korig, később már nem. Felnőttkorban akkor alakulhat ki, ha székelési nehézség adódik, keményebb széklet ürítése következtében.
 A végbél berepedése fájdalommal és vérzéssel járhat. Több, mint 90%-ban magától is gyógyulhat, kúpok és kenőcsök segítségével akár teljesen. Ha mégsem gyógyulna, krónikussá válhat és kellemetlen tüneteket okozhat. Végeredményben műtéti úton megoldható.
 Tünetek, panaszok
          Fájdalom, égő érzés a székletürítés alkalmával  

                 Élénkvörös vér látható a széklet felszínén, vagy a WC-papíron                                                                                                          Viszketés, irritáció a végbélnyílás környékén  

  Okok:

 A végbél berepedésének leggyakoribb oka a kemény széklet ürítése és az azzal járó erőlködés. Egyéb ok lehet még:
 §  Krónikusan fennálló székrekedés
 §  A végbélnyílás körüli terület gyulladása, pl. gyulladásos bélbetegség esetén
 §       anális szex (ritka esetben)

 Kockázati tényezők

 §    Csecsemő- és gyermekkor. Ebben a korban mintegy 80% lehet a végbél berepedés előfordulása, de ennek pontosabb oka nem ismeretes.

§ Idős kor. A keringés meglassulása miatt a végbél környékének vérellátása is romlik, ezért fordulhat elő berepedés.

 §   Székrekedés. Az ezzel járó erőlködés mechanikus úton fokozza a berepedés veszélyét.

 §   Szülés. Hasonlóképp az előzőhöz, a szüléssel járó fizikai erőkifejtés következtében is berepedhet a végbél.

 § Crohn betegség. A gyulladásos bélbetegség a bél teljes hosszának gyulladását jelenti ez esetben, így a végbél, és a végbélnyílás környéke is gyulladt, ez is fokozza berepedés veszélyét.

 Szűrés és diagnosztika

 Az orvos felveszi a kórtörténetet, majd fizikális vizsgálattal megvizsgálja a végbelet és a végbélnyílás környékét. Sok esetben szemmel látható a berepedés.
 Ha a végbél berepedése már gyógyult, de vérzés is jelentkezett, az orvos javasolhatja további vizsgálatok: szigmoidoszkópia vagy kolonoszkópia végzését. Ez főként azért történik, hogy kizárható legyen egyéb betegség, mint pl. a Crohn-kór. Mindkét vizsgálat kamerával felszerelt endoszkópos eszközzel történik, amelyet a végbélbe vezetnek. A szigmoidoszkóp csak a végbél, és a vastagbél utolsó szakaszának (szigmabél), a kolonoszkóp a teljes vastagbél áttekintésére alkalmas.
 50 év felett az orvos már ajánlja a kolonoszkópia elvégzését (tünetmentes esetben is). Ez alkalmas ugyanis a vastagbélrák szűrésére, ami kísérő tünetként ugyancsak okozhat vérzést a végbélből. 50 év alatt ,vagy ha nem áll fenn egyéb rizikótényező, a kevésbé invarív szigmoidoszkópia ajánlott (ld. fentebb).

Dohányzás

Nagy hagyományú, társadalmilag elfogadott szokás. Nincs olyan féltűnő és közvetlenül veszélyeztető állapota, mint amilyen az alkoholfüggőknél a lerészegedés, ezért a kialakuló szokás általában fokozatos és észrevétlen. A hozzászokás rendszerint együtt jár a függőséggel, nagyon ritka az alkalmi dohányos.
A felnőtt lakosság egyharmada dohányos, a középkorú férfiaknak több, mint fele, a tinédzserek 20 %-a szintén dohányzik. A kereskedelmi forgalom alapján a fogyasztás 3100 db/év/fő körül mozog. A szívinfarktus 25%-áért, a hörgőrák 90%-áért, az idült légúti betegségek 80%-áért, a kis súlyú újszülöttek 30%-áért a dohányzás a felelős. A passzív dohányzás következményeként nő a gyermekkorban a középfülgyulladás, az asztma gyakorisága, felnőtt korban a tüdődaganatok előfordulása. Az erős dohányos nehezebben tud leszokni és nagyobb valószínűséggel néz testi károsodások elébe.

A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAI

A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember halálát követeli. Az áldozatok fele életének ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-, huszonéves korukban.

Néhány éves dohányzókarrier után - mely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik - függőség alakul ki, mely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos "keményebb" drogokkal szembeni függőség. Ekkor a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik. A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 34 év alatt biztosan kialakul. A rendszeres dohányosokban kialakuló függőségnek három összetevője van. A dohányosok ereiben az érelmeszesedés folyamatai felgyorsulnak, és kiterjedtebbek is, mint a nemdohányzók esetében, valamint romlik a különböző szervek vérellátása is.

A koszorúér-betegség szempontjából a dohányosok veszélyeztetettsége legalább kétszerese a nemdohányzók esetén tapasztaltnak. Ha a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőivel vetjük össze a dohányzás hatásait, azt tapasztaljuk, hogy míg a dohányzás egymagában a szív- és érrendszeri megbetegedések 21 %-áért felelős, addig az ülő életmód 19 %-áért, a magasvérnyomás-betegség és az örökletes tényezők pedig mindössze 8, illetve 7 %-áért Ha ezeket az egymás hatását erősítő, fokozó kockázati tényezőket kiküszöbölnénk, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás jelentősen csökkenthető lenne. Ez évente körülbelül 14 000 magyar életben maradását jelentené.

A nők szív- és érrendszeri betegségekkel szemben nemi hormonjaik kedvező hatásai miatt némi "védettséget" élveznek (természetesen csak a fogamzóképesség, tehát a menstruáció fennmaradásáig). E helyzeti előny egy csapásra megszűnik, ha a nő dohányos.

Daganatos betegségek

A dohányzás jelentősen emeli az ajak, szájüreg, garat, nyelőcső, gége, légcső rosszindulatú daganatainak előfordulási gyakoriságát. A kockázat többszörösére nő, ha a dohányzás túlzott alkoholfogyasztással párosul.

  • Egyes felmérések szerint a hasnyálmirigy daganatai dohányosoknál jóval gyakrabban fordulnak elő.
  • A húgyhólyag rosszindulatú daganatainak férfiak esetén 50%-a, nők esetén 25%-a összefüggésben áll a többéves dohányzással.
  • Az emlőrák kimenetele rosszabb, ha a nő dohányzik, és a méhnyakrák gyszintén gyakrabban fordul elő dohányzó nők esetében.

Fekélybetegség

Szintén kevésbé közismert, hogy a fekélybetegség (gyomor és nyombél), valamint a savnak a nyelőcsőbe való visszafolyása ("reflux") kisebb gyógyulási eséllyel bírnak a dohányzás miatt.

Bürger-kór

Olyan érbetegség, mely szinte kizárólag a 20 és 40 év közötti, dohányzó férfiaknál fordul elő (a betegeknek csak 5%- nő). A betegség lényege, hogy a végtagok kis verőereiben (ritkábban a gyűjtőerekben vagy "visszerekben") vérrögök keletkeznek, melyek elzárják az eret, és vérellátási zavart idéznek elő. A betegség eredetét kutatók nem zárják ki, hogy ez bizonyos örökletes hajlamú egyének késői, allergiás reakciója a dohányzásra. A láb hideg, zsibbadt, "ég", fáj, majd kifekélyesedik és elhal. Ha a beteg nem hagyja el a dohányzást, a betegségnek mindig amputáció a vége. Bármilyen érsebészeti műtéti megoldás is csak akkor jön szóba, ha a beteg már nem dohányzik, különben csak felesleges költség az egészségügy számára.

Mindezen betegségeket és azokat, amelyekről most nem esett szó, jobb megelőzni, mint gyógyítani. A betegségek ugyanis többnyire nem gyógyulnak nyomtalanul. Ezért is kell fontolóra vennie minden dohányosnak, hogy mihamarabb meghozza élete legértékesebb döntését: lemond a dohányzásról, hogy tovább élvezhesse az élet egyéb örömeit.

Miért nem halnak meg a növények a rákban?

Csernobil a katasztrófa jelszavává vált. Az 1986-os nukleáris katasztrófa, amelyet nemrégiben az azonos nevű, rendkívül népszerű tévéműsor hozott vissza a nyilvánosság elé, több ezer rákot okozott, az egykor népes területet szellemvárossá változtatta, és egy 2600 km²-es kizárási zóna létrehozását eredményezte.

De Csernobil kizárási zónája nem mentes az élettől. Farkasok, vaddisznók és medvék tértek vissza a régi atomerőművet körülvevő buja erdőkbe. Ami pedig a növényzetet illeti, a legsebezhetőbb és kitett növényi élet kivételével soha nem halt meg, és még a zóna legradioaktívabb területein sem állt helyre a növényzet három éven belül.

Az embereket, más emlősöket és madarakat sokszorosan megölte volna az a sugárzás, amelyet a legszennyezettebb területeken élő növények kaptak. Akkor miért olyan ellenálló a növényi élet a sugárzással és a nukleáris katasztrófával szemben?A kérdés megválaszolásához először meg kell értenünk, hogy az atomreaktorok sugárzása hogyan befolyásolja az élő sejteket.

Csernobil radioaktív anyaga "instabil", mert folyamatosan nagy energiájú részecskéket és hullámokat lő ki, amelyek összetörik a sejtszerkezeteket, vagy reaktív vegyi anyagokat termelnek, amelyek megtámadják a sejtek gépezetét.

A növények azonban sokkal rugalmasabb és organikusabb módon fejlődnek. Mivel nem tudnak mozogni, nincs más választásuk, mint alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez, amelyekben találják magukat. Ahelyett, hogy meghatározott struktúrával rendelkeznének, mint egy állat, a növények menet közben alkotják azt. Az, hogy mélyebb gyökereket vagy magasabb szárat növesztenek-e, a növény más részeiből származó kémiai jelek és a "fa széles háló" egyensúlyától, valamint a fénytől, a hőmérséklettől, a víztől és a tápanyagviszonyoktól függ.  Közzétéve: 2019. június 21.

Állatok lepték el a Csernobil környékét

Meglepő helyen, a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában találtak új otthonra a vadlovak. 35 évvel az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa után a térséget teljesen visszahódította a növényzet és az állatvilág. Az ukrán hatóságok úgy vélik, a régió még 24 ezer évig nem lesz alkalmas az emberek számára.

Denisz Visnevszkij, a csernobili természetvédelmi terület tudományos vezetője szerint a helyi vadlovak a zóna szimbólumai. A lezárt terület 30 kilométer átmérőjű, a környékről az összes embert kitelepítették a baleset után, öt éve pedig egy védett területet alakítottak ki a helyszínen. Idővel a térségben megjelentek a turisták, a hatóságok ezért hivatalos státuszt és védelmet kérnek az UNESCO-tól - írta meg az 24.hu az AFP értesülései alapján.

A zónában a farkasok mellett a szarvasok populációja is virágzik, utóbb pedig a veszélyeztetett Przsevalszkij-lovakat is betelepítették. Az Ázsiában honos állat a vadló egyetlen máig élő alfaja, amelynek egyedszáma a vadászat miatt súlyosan megfogyatkozott. A kutatók a lovat természetvédelmi célokkal Kína, Mongólia és Oroszország egyes régióiba már visszatelepítették.

 

Segít az orvostudomány az alkoholbeteg embernek?

Minél korábban ismeri fel valaki, hogy tévúton jár, annál könnyebb a szabadulás, mert amíg nem alakul ki alkoholfüggőség, addig egyszerűen elhatározás kérdése a dolog. A nagyobb baj akkor kezdődik, amikor már sok-sok éve, esetleg több évtizede iszik valaki, és már megjelentek a fizikai következményei is az italozásának. Ha egy ilyen ember egy ideig nem iszik, elvonási tünetek (hallucináció, mozgászavar, nyálfolyás stb.) jelentkeznek nála, amit ő maga további alkoholbevitellel fog "kezelni".  Ennél jobb megoldás, ha az illető orvoshoz fordul, és a köznyelvben "elvonókúrának" nevezett procedúrát végigcsinálja. Ma már komoly gyógyszerek állnak rendelkezésre, melyek segítségével az elvonási tüneteket enyhítik, majd a gyógyszer adagolását csökkentik, végül elhagyják. A kórházból kikerülve azonban a tapasztalat szerint idővel megint a pohár után nyúl a beteg. Az orvosok és a pszichológusok a sürgősségi teendők után általában teljes alkoholmegvonást, környezetváltozást és magatartásváltoztatást javasolnak. Az alkoholmegvonásban segítenek bizonyos készítmények is, melyeket a bőr alá kell beültetni (pl. Esperal tabletta), és amelyek bizonyos ideig hatnak. Ha valaki ezekre ráiszik, akkor még az is elképzelhető, hogy meghal az illető. Ez egyfajta pszichikai védelmet jelent az alkoholbeteg embernek, de kényszert és erőszakot is. Vágyódik a szesz után, de nem mer inni, nehogy meghaljon, és alig várja már, hogy leteljen a hatóanyag ideje, és újra a régi szenvedélyének hódolhasson. Igazi szabadulásról, leszokásról tehát nem beszélhetünk. Már csak azért sem, mivel az alkoholizmus csupán egy tünet. A probléma gyökere valójában lelki természetű, mert a betegnek elsősorban az élettel van gondja. Ebből következik, hogy nem elég csak a testet kezelni: a lélek belső békéjének megteremtése nélkül óriási a visszaesés kockázata.

Mi hát az igazi megoldás?

Hadd álljon itt egy alkohol rabságából szabadult idősödő férfi vallomása:

"56 éves nyugdíjas vagyok, és Isten kegyelméből megszabadultam az alkoholtól. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt kimondhatom, mert az életem nagy részét - legalább 30 évet - az alkohol rabságában éltem, olyannyira, hogy az már életnek sem volt nevezhető. Tönkretettem az egészségem, magam körül mindent szétziláltam, a házasságomat, a környezetemet is. Éreztem, hogy nagy baj van velem, de soha nem ismertem el, hogy alkoholista vagyok. Segíteni nem tudtam magamon, az ital mennyiségét pedig már rég nem én határoztam meg: az alkohol irányította az életemet. Hat évvel ezelőtt, karácsonykor nagyon alkoholos állapotomban a Jóisten egy embert küldött hozzánk, aki látva ezt a szörnyű életemet, ajánlotta a Református Iszákos mentő Missziót, hátha ott segíteni tudnak rajtam. Én nem szívesen mentem ilyen helyekre, hiszen Istentelen életet éltem, és csak akkor emlegettem Isten nevét, ha nem volt pénzem italra. Egy józanabb pillanatomban mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálok oda elmenni, mert ha tiszta volt valamennyire a fejem, éreztem, hogy ez egy utolsó, aljas élet. Így ezzel a megnyomorított, tönkrement életemmel kerültem 1993 januárjában Dömösre, egy kéthetes gyógyító alkalomra. Ott ismertem meg Jézus Krisztust és a Jóisten szabadítását. Ő elfogadott engem így ilyen nyomorultul, és kiemelt ebből a mélyre süllyedt életemből. Csodát tett velem az Úr, mert ez csoda, amit tőle kaptam. Elvette tőlem az ital kívánását. Immár hat éve, hogy nem kellett az italos poharat a kezembe vennem. Megszabadított tőle, és adott helyette egy sokkal szebb, tisztább, igazabb életet. Az ital helyén az űrt az Ő szeretete tölti ki az életemben. Szükségem van rá, hogy vele éljek, mert az Ő kegyelme és szeretete nélkül nemigen történt volna ilyen változás bennem. Elmúlt az életemből a szorongás, a hazugság, és megszabadított a cigaretta szenvedélyétől is már négy éve. Hálát adok az én Istenemnek ezért a tiszta és boldog új életért."

Ebben a történetben is jól látható, hogy milyen szörnyű következményei vannak az alkohol mértéktelen fogyasztásának. Minden tönkremegy az italozó ember körül, de elsősorban ő maga látja kárát. Részegsége, eltorzult gondolkozása, mélyre süllyedt élete arra utal, hogy az ilyen ember milyen messze van Jézus Krisztus jó illatától. Pont az ellenkező oldalon áll. Csak Jézus Krisztus szeretete tud rajta segíteni. A Biblia beszél arról, hogy Jézus, míg itt járt a földön ördöngösöket és mindenféle lelki sérülteket, megszállottakat szabadított meg.  Ez a Jézus Krisztus ma is tud szabadítani. Az alkohol szenvedélyéből is van szabadulás. Nincs olyan mélység, ahová az Úr Jézus ne tudna lemenni. Akik hittel közelednek felé, és egy őszinte imádság által befogadják Őt az életükbe, azok ma is átélhetik az Ő szabadító hatalmát.

Kedves olvasó! Ha te is alkohol problémával küzdesz, és szeretnél megszabadulni, akkor tudnod kell: számodra is van remény. Jézus Krisztus téged is meg tud szabadítani. Talán attól félsz, hogy az Istennel való kapcsolat lemondásokkal jár. De Isten nem elvenni akar tőled valamit, hanem megajándékozni szeretne egy beteljesedett élettel. Számodra is van ajándéka. Nem csupán a szabadulás örömét akarja adni, hanem attól többet. A Lélek gyümölcseit: a szeretetet, az örömet, a békességet, a jóságot, a hűséget, a türelmet és a szelídséget akarja kimunkálni, ezt kínálja fel neked és minden embernek, aki megtér Őhozzá. Engedj az Úr Jézus Krisztus hívásának! Add át néki a szívedet, és Ő új értelmet fog adni az életednek.

Ha az itt leírtakkal kapcsolatosan kérdésed merült fel, vagy szeretnél a Bibliáról, Jézus Krisztusról többet megtudni, látogass meg a lakóhelyeden egy hívő keresztény gyülekezetet!

Mi az alkoholizmus?

Az alkoholtartalmú italok mértéktelen fogyasztása következtében kialakult állapot, mely igen súlyosan érinti magát az egyént, de a környezetét is. Az alkohol még kis mértékben fogyasztva is lehet káros hatású, de ha valaki rabjává válik az italnak, az az egész életére nézve súlyos következményekkel jár. Testi szinten a szív és a vérkeringési szervek megbetegedése várható: szívritmuszavar, magas vérnyomás, érelmeszesedés esetleg agyvérzés. További gondot okozhat a gyomor és a máj gyulladása (hepatitisz), a májzsugor (cirrózis), és az agy, illetve az egész idegrendszer károsodása. Lelki szinten ugyanilyen rosszak a kilátások. Családjával, környezetével szemben gátlástalanná válik, józan értelme idővel eltompul, és teljes személyiségtorzulás léphet fel. Mindezek halálos betegségekhez vagy öngyilkossághoz vezethetnek.

Miért kezd el valaki inni?

Egy fiatalember a következőket mondta: "Azért iszok, hogy lerészegedjek. Tulajdonképpen engem nem érdekel az ital íze." Egy másik hozzátette: "Minden alkalommal, amikor iszok, szeretnék feldobott lenni." Az alkohol tehát oldja a gátlásokat, és feldobottá tesz. Emellett az italozásban komoly szerepe van a közösségi elvárásoknak is. Sok társaságban az a "menő", aki többet bír inni. "Beszívtam, mint az állat" - szokták mondogatni dicsekvően a fiatalok egy-egy átmulatott éjszaka után, és nem tudják, hogy saját életük tragédiájához kerültek egy újabb lépéssel közelebb. De nemcsak a tizenéveseket, hanem az idősebb korosztályt is fenyegeti az alkoholizmus réme. Ilyenkor leginkább a megoldhatatlannak tűnő problémák elöl menekülnek az emberek az alkohol ideig-óráig tartó mámorába, és a "búfelejtő" italok varázsa olyan hatással van sokakra, hogy megszerzésükért semmi sem drága.
Az alkohol eleinte ártatlannak tűnő módon, később egyre agresszívebben űzi, hajtja áldozatát, míg ki nem veti magából a társadalom, és a teljes reménytelenség állapotába kerül. Megdöbbentő adat: Magyarországon közel egymillió ember van alkoholbetegként nyilvántartva. Vagyis majdnem minden tizedik ember alkoholista. Ez a szám olyan nagy, hogy mind a társadalomra, mind a gazdaságra érezhetően negatív hatást gyakorol.

Az alkoholizmus társadalmi következményei

Itt elég csupán megemlíteni néhány jelenséget, melyekért többek között az alkoholizmus is felelős: szétszakadt családok, lopások, erőszakoskodások és más erkölcstelenségek, közúti balesetek, munkaképtelenné válás, korai halálozás.

Új szemlélet a testsúlycsökkentésben

 Legfontosabb a fokozatosság

Az átfogó testsúlykarbantartás innovatív módszere szerint az egészséges testsúlycsökkentés mérsékelt, tartós és fokozatos.
Korábban úgy gondolták, hogy a testsúlycsökkentés 20 százalék súlyveszteség körül jelent érdemi eredményt. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a súlyfelesleg mérsékelt csökkentése és tartós megőrzése - egyszóval a testsúlykarbantartás - már önmagában csökkenti a megbetegedések arányát. A mérsékelt testsúlycsökkentés elérése és hosszú távú megtartása pedig megvalósítható célt jelent mindenki számára.
Az egészséges testsúlycsökkentés egyik legfontosabb jellemzője a fokozatosság.
"Hogyan hízik el az ember? Napi dekánként. Hogyan akarunk lefogyni? Napi kilónként." A hirtelen fogyás nem elhanyagolható káros következményekkel jár. Súlyvesztés során csökken a nyugalmi alapanyagcsere, siettetett fogyókúra esetén ez a csökkenés két hét alatt akár 25 százalékos is lehet. A szervezet jobban hasznosítja a bevitt energiát, védekezik, ennek következtében a fogyás lelassul, illetve megáll. A páciens elkeseredik, abbahagyja a fogyókúrát, majd elkerülhetetlenül visszahízza leadott súlytöbbletét - sőt gyakran még annál is többet. Ilyenkor gyakran újabb meggondolatlan kúrába kezd, ismét megszakítja, még nagyobb mértékben meghízik, és így tovább. Ez a ciklikus testtömegváltozás - más néven a jojó-effektus - növeli annak esélyét, hogy alma típusú elhízás alakul ki, annak különösen veszélyes társbetegségeivel együtt.
A fokozatosság alapelvét figyelembe véve az az ideális, ha egy hónap alatt nem fogyunk többet másfél, maximum két kilogrammnál - így egy kilogramm leadott testsúlyból 60 százalék a zsír. Ha gyors eredményeket remélünk és siettetjük a testsúlycsökkentést, akkor egy kilogramm leadott súlyból pusztán 30 százalék a zsír, és sokkal több vizet, valamint izomszövetet vesztünk.

Rossz emlékű fogyókúrák helyett

Egy tavalyi tanulmány szerint az emberek a fogyókúra sikere szempontjából a legfontosabb szempontoknak a következőket tartják:
- a fogyókúra legyen egészséges, a táplálkozástudomány eredményeire épüljön,
- a testsúlycsökkentés során ne kelljen lemondani az ételek élvezetéről, azaz ne járjon drasztikus lemondásokkal,
- a súlyfelesleggel rendelkezőnek ne egyedül kelljen megküzdenie felesleges kilóival: a család és a barátok támogatása, biztatása, valamint a csoportos tevékenység (pl. fogyilklub) jelentősen előmozdítja a testsúlycsökkentés sikerességét.

Az egészséges étrend összeállításához kérjünk segítséget

A fogyókúra előtt érdemes megismerkedni a táplálékpiramis elvével. A piramis követésével biztosíthatjuk a változatos, egyszersmind egészséges étrendet, így a fogyókúra nem lesz monoton, és éhezni sem kell. Étrendünk összeállításához érdemes kikérni dietetikus tanácsait, javaslatait. Ő mintaétrendet is készíthet számunkra.

Tippek fogyni szándékozóknak
  -hetente egyszer álljon mérlegre, ellenőrizze testsúlyát, és jegyezze fel,
- vásárlás előtt készítsen listát arról, hogy mi az, amire szüksége van, és csak azt vegye meg,
- jóllakottan menjen vásárolni,
- próbáljon 3 napig csak késsel és villával enni, és figyelje meg, melyek lettek volna azok az ételek, amelyeket kézzel evett volna meg, mennyi azok kalóriatartalma
- fogyasszon naponta egyszer főtt, meleg ételt,
- egyen lassabban,
- figyelje, hányan veszik észre a változásokat szokásaiban és hányan csodálják ezért,
- keressen alternatívát az evésre mind gondolatban, mind cselekvésben.

 Mértékletesség    

A mértékletesség azt jelenti, hogy pont annyit teszünk valamit amire épp hogy szükségünk van, és nem vagyunk túl végletesek, hogy vagy semmit sem csinálunk vagy túlzásba esünk. Tehát evésnél együnk annyit, ami elveszi az éhséget, igyunk annyit ami eloltja a szomjunkat, tehát mindenből annyit vegyünk magunkhoz ami épp jól esik.

A legtöbb életmódbeli betegség a mértéktelen életvitel következménye. A mértékletesség nemcsak azt jelenti, hogy mindent csak bizonyos határig teszünk, hanem azt is, hogy egyes, nyilvánvalóan káros dologban egyáltalán nem veszünk részt. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma inkább önmegtartóztatást jelent. Ez magába foglalja az alkohol, a kávé fogyasztás teljes elhagyását, a dohányzás teljes mellőzését és természetesen a drogokkal való visszaélést, vagy a gyógyszerek helytelen és indokolatlan használatát.

Bizalom       

Manapság nagyon nehéz bízni az emberekben, a jövőben. Hol találhatunk olyan biztos pontot, ami nem változik, nem csap be, és nem kell csalódni benne? A Bibliában van egy szép gondolat: „Jézus krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.” Ha tudunk bízni az isteni gondviselésben, abban, hogy Valaki mindig tud a gondjainkra megoldást, akkor ez is nagyon sokat jelent az egészség megőrzésében, mind fizikailag, mind pedig lelkileg.

Alkohol: barát vagy ellenség?

Az alkoholfogyasztás

Az alkoholizmus legfőbb halálos szövődménye a májzsugor (májcirrózis). Magyarországon jelenleg kb. 6700 ember hal meg évente májzsugorban (mintegy negyven évvel ezelőtt kb. 50) és ez a szám folyamatosan emelkedik. A májzsugoros halálesetek alapján szokták kiszámítani az alkoholiták számát egy országban. Magyarországon eszerint mintegy 800.000-1.000.000 nagyivó, potenciális alkoholistával számolhatunk. A nők mortalitási adatai növekvő tendenciát mutatnak. Ijesztő a fiatalkorúak emelkedő részvétele az alkoholfogyasztásban, a serdülők 15-20%-a tekinthető veszélyeztetettnek.
Nem kis részben a rendes, mértéktelen ivás szaporítja meg az emésztőrendszer rákjait, a hasnyálmirigy betegségeit, a szívinfarktust és sok más testi bajt. Szinte minden szervnek és élettani folyamatnak árt a rendszeres ivás. Már az aránylag kis mennyiségek is ártalmasak. Éves nagyságrendben a férfiak esetében 30-40 gramm, nőknél 20-25 gramm tiszta alkohol elfogyasztása károsítja a szervezetet (a nők mája és anyagcsererendszere érzékenyebb az alkoholra). Pedig ezek az ivási szokásokhoz képest nagyon kis mennyiségek.
Súlyosak a lelki, idegrendszeri szövődmények. A korai agyér elmeszesedés, elbutulás, leépülés a megjegyző, előhívó emlékezés zavara (Korsakov-szindróma) már végállapot. Előzetesen már gyakori a zavartság. Ez ritkábban alkoholos hallucinózisként jelentkezik, ilyenkor a beteg hangokat hall, szorong, téveszméi vannak, gyakrabban az ún. delírium tremens következik be: ennek során vegetatív izgalom, sajátos vizuális hallucinációk, kézremegés jelentkezik. Ilyenkor gyakran apró állatokat, rovarokat, egereket lát a beteg.
Különösen ártalmas, ha olyasvalaki iszik, akinek idegrendszeri panaszai vannak, vagy valamilyen elmebetegségben szenved. Ez nemcsak az alkohol okozta szövődményeket hozza létre gyorsan, hanem rontja az alapbetegséget is.
Nagy veszély az idült alkoholizmusban az öngyilkosság, a pszichiátriai betegséggel együtt járó esetekben ennek veszélye még nagyobb. A bűnesetek 60-70 százaléka alkoholos befolyásoltságban történik, különösen az erőszakos bűncselekményeké. A közúti balesetek 16,3 %- át ittas vezetés okozza.

 

 

 

A túlsúly és az elhízás

A túlsúly és az elhízás bizonyítottan a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Ennek egyik oka, hogy szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el, másik oka, hogy a társadalom minden rétegét és korosztályát egyformán érinti. A cikkben tisztázzuk, hogy mi az az súlyfelesleg és az elhízás, milyen következményekkel jár, és melyek a sikeres fogyókúra legfontosabb szempontjai.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezenfelül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és az elhízás előfordulása: évente ismételt vizsgálatok szerint a magyar lakosság 60 százaléka küzd súlyfelesleggel.

Az elhízás gyakori következményei

Az elhízás számos kórfolyamat kiváltója, a szív- és érbetegségek tekintetében egyenesen önálló kockázati tényező. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál, míg az elhízottaknál már háromszoros a kockázati tényező. A súlygyarapodás értelemszerűen jelentős terhet ró a szívre: a nagyobb testtömeg egyrészt bővebb vérellátást igényel, másrészt a zsírszövetet sűrűn behálózó erek nagyobb többletet jelentenek mind felület, mind egyes anyagok termelése szempontjából. Az elhízás kapcsán nem feledkezhetünk el a magasvérnyomás betegségről sem, hiszen majdnem minden második hipertóniás beteg elhízott. A súlyosan elhízott emberek vérnyomását semmilyen gyógyszerrel nem lehet jól beállítani, ha nem csökkentik a testsúlyukat.

A cukorbetegség esélye a testtömeggel arányosan nő, súlyosabb elhízás esetén a kockázat akár negyvenszeres is lehet. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegség leggyakrabban a hasi, más szóval android - elsősorban férfiakra jellemző - elhízásban alakul ki. A felnőttkorban kialakuló 2. típusú diabétesz esetében hiába van a szervezetben nagy mennyiségű inzulin, az nem képes a cukrot bejuttatni a sejtekbe. A szövetek ellenállnak az inzulinhatásnak, amit inzulinrezisztenciának nevezünk. A vérpályában emelkedik a vércukorszint, a hasnyálmirigy pedig egyre több inzulint termel. Az így kialakult inzulinkezelésre nem szoruló cukorbetegség kezelésének első és legfontosabb lépése a testsúly csökkentése.

Mi az a túlsúly, és mi az az elhízás?

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és -felhasználás közötti egyensúly megbomlásának következtében alakul ki. Az energiabevitel növekedése - ha nem követi fokozott energialeadás - zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett az energialeadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai túlnyomórészt a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők, és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban.
A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex - más néven a BMI (Body Mass Index) - alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott:
ha a BMI 25-30 közé esik, akkor túlsúlyról beszélünk,
ha meghaladja a 30-at, akkor már elhízásról.
Sokak szerint az idő előrehaladtával a túlsúly szinte bizonyosan elhízásba megy át. Ez rávilágít a megelőzés jelentőségére: ha már az elhízást megelőző szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor komoly kísérőbetegségek kialakulását előzhetjük meg.

Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban

 Domokos Katalin2007. 09. 07

Drámai változások követhetők nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsősorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözőrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?

Három Földre lehet szükségünk 2050-reAz emberiség történetében példátlan természetpusztításról adott számot a WWF által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

India az élre tör - világnépesség 2050-benNem telik el 50 év, és India lekörözi Kínát, Nagy-Britannia Franciaországot, Japán viszont kikerül a Föld első tíz legnépesebb állama közül. Lesznek olyan országok is, amelyek népessége a mostani 40 százalékával lesz kevesebb.

A környezeti katasztrófák hatásait már a The Times világatlaszának korábbi kiadásai is nyomon követték, ám az idei atlaszban minden korábbinál több, mintegy fél tucat komoly változást kellett megjeleníteni a térképeken - számolt be Mick Ashworth, a kiadvány főszerkesztője. Az atlasz 1895 óta jelenik meg újra és újra aktualizált formában, a legutóbbi kiadás óta négy év telt el - ezalatt a kartográfusok folyamatosan frissíttették az adatokat. A legfrissebb minden korábbinál bőségesebb információt tartalmaz.

Duzzadó megavárosok, növekvő népesség

A 2008-as év mérföldkő lehet az emberiség történetében: a történelem során először haladja meg a városban élők száma a vidéken élőkét. 1970 és 2000 között az emberiség városban élő részének száma több mint kétszeresére nőtt. A The Times világatlaszának becslése szerint 2030-ra a városlakók a teljes globális népesség 60,2%-át fogják kitenni, ez az arány 1970-ben még 36,8% volt. Az 1950-es kiadásban még csupán New York, a 1975-ösben 5 város - New York, Tokió, Sanghaj, Mexikóváros és Sao Paulo - szerepelt a 10 millió lakost elérő megavárosok kategóriájában, ám a 2007-es atlasz már 18 megavárost említ. 2015-re várhatóan 22-re emelkedik a 10 milliós népességű városok száma - beleértve az első afrikaiakat, Lagost és Kairót; az első 21 között pedig egyetlen európai város sem szerepel majd. 2030-ra a Földön ötből három ember él majd városban - szól a világatlasz becslése. Földünk népességének egyötöde, több mint 1,3 milliárd ember ma Kínában él - Sanghajban és Pekingben egyenként több mint 10 millióan.

Az atlasz előrejelzése szerint 2050-ig bolygónk népessége további 3 milliárddal nő. Bár a globális népességnövekedés üteme évek óta csökken, nem igaz ez Ázsiára - mára ezen a kontinensen él a Föld össznépességének több mint 60%-a, s néhány országa, pl. Afganisztán és Pakisztán jóval a globális átlag feletti ütemben népesedik be. Kína viszont jóval a globális átlag alatt teljesít, és az előrejelzések szerint 2050-re már India lesz Földünk legnépesebb országa.

Jóllehet az emberiség egyre gyarapszik, ez nem áll Európára; a népességcsökkenésben zömmel a volt szocialista országok - Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország és Oroszország - járnak az élen.

Változó vizek

Földünkön a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében helyenként a folyók kiszáradása, máshol a tengerszint emelkedés okoz gondokat. Néhány fontosabb változás:

  • a közép-ázsiai Aral-tó 1967-es állapotához képestvizének 75%-át elveszítette
  • a Holt-tenger vize 25 méterrel lett alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt
  • az afrikai Csád-tó 1963 óta 95%-ára zsugorodott
  • a Rio Grande, a Sárga-folyó, a Colorado és a Tigris egyes szakaszai nyaranta teljesen kiszáradnak, az év bizonyos részében pedig vizük nem éri el a tengert
  • a térképeken újra kellett rajzolni Bangladesh tengerpartját, miután a heves esőzések és az emelkedő tengerszint miatt a partszakaszokat elöntötte a tenger
  • a csendes-óceáni Kiribati, Tokelau, Tuvalu, Vanuata és a Marshall-szigetek a tengerszint emelkedése miatt komoly veszélybe kerültek

Zsugorodó hegyóriások

A 2003-as kiadás óta bolygónk hegycsúcsai közül jónéhány lett alacsonyabb, így például az új-zélandi Mount Cook, amelynek csúcsáról 1991-ben egy földcsuszamlás 14 millió köbméternyi sziklát és jeges iszapot zúdított alá - jelenleg 3754 méteres. Méterrekkel lett alacsonyabb a tanzániai Kilimandzsáró is, az elmúlt 100 év során a csúcsait borító jégnek 80%-át elveszítette  - a legfrissebb adatok szerint a hegy csúcsa, a Kibo 5892 méter magas.

A The Times világatlaszában elénk tárulnak a globális klímaváltozás és az emberi tevékenység bolygónk felszínére mért leglátványosabb csapásai. A következő oldalakon ezek közül mutatunk be néhányat térképeken és műholdfelvételeken.

  1. Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban
  2. A Három-szoros erőmű a Jangce folyón
  3. Az antarktiszi jégmező összeroskadása
  4. Eltűnik a Föld egyik legnagyobb tava
  5. Elpusztult a termékeny félhold mocsarainak nagy része
  6. Egy másik szellem: a Csád-tó
  • Tudomány
  • Világűr
  • Egészség
  • Múlt-kor
  • Időjárás
  • Magyar űrutazó

Fokozódó fényszennyezésMagyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsőre gondolnánk.

További hírek:

Antarctica: egy kiállítás képei a Déli-sarkról

Génfúziók indítják útjára a prosztatarákot

Exhumáltak egy viking királynőt

Még több hír

VIDEA

Több száz tudományos témájú videó!

T-Online Térkép

Címkeresés és útvonaltervezés!

csillagászategészségtörténelemjogorvostudományidőjárás 

süti beállítások módosítása