Az árpa sok fontos vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaz amely csökkentheti a koleszterinszintet és a vércukorszintet. Az árpa magas rosttartalmú, ami a jó emésztéshez szükséges. Fogyasztása csökkentheti a székrekedést, javíthatja bizonyos bélbetegségek tüneteit és növelheti a hasznos bélbaktériumok számát. Az árpának más egészségügyi előnyei lehetnek, beleértve a fogyást és a koleszterinszint javítását. A lisztérzékenységben szenvedőknek vagy a búza egyéb intoleranciájában szenvedőknek azonban kerülniük kell az árpát

Az árpa különböző formákban kapható:

Hántolt árpa: Ez az árpa teljes kiőrlésű változata, amelynek csak a külső, ehetetlen héját távolították el. Főzése hosszabb ideig tart, mint más típusú árpa.

Árpagyöngy: Az ilyen típusú árpát részben gőzölték, héját és korpáját eltávolították. A gyöngyárpa gyorsabban főz, mint a hántolt árpa, de alacsonyabb a tápanyagtartalma.

Árpapehely: Az árpapehelyeket a zabpehelyhez hasonlóan lapítják és szeletelik. Gyorsan főznek, de alacsonyabb a tápanyagtartalma, mint a hántolt árpának.

Csíráztatással: Az árpacsírában lévő SOD szuperoxid enzim erős antioxidáns, ami lassítja az öregedést. Aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat magas koncentrációban tartalmaz, ráadásul gyorsan felszívódnak. Fogyókúra és méregtelenítő kúra során is ideális a fogyasztása, mert csökkenti a székrekedést, és szabályozza a gyomorsav termelést is.

Így is készíthető:

 1.) Az árpa pirítás után jobban emészthető, ráadásul az íze is jobb lesz, és a tápértéke is megnő. Ezután érdemes néhány órára beáztatni, majd ugyanebben a bő vízben megfőzni. Rakhatod tavaszi salátába, de köretként is fogyaszthatod. A csírát szintén salátába ajánljuk, vagy szendvicsre is teheted.

2.) Az árpát egy éjszakára beáztatjuk.  Levet tésztaszűrővel leszűrjük és csap alatt átmossuk. Beletesszük egy lábasba és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje és egy ujjnyival többet. Teszünk hozzá sót és zöldségleves kockát. Lassú tűzön főzzük (pároljuk) míg puha nem lesz. Vizet pótolható, ha kell Árpagyöngy: Az ilyen típusú árpát részben gőzölték, héját és korpáját eltávolították. A gyöngyárpa gyorsabban főz, mint a hántolt árpa, de alacsonyabb a tápanyagtartalma.

Az új módszerrel megelőzhető, de legalábbis késleltethető a kór kialakulása: a páciensek esélyt kapnak arra, hogy változtassanak életmódjukon, táplálkozásukon, az orvosok pedig hamar megkezdhetik a kezelést.

A teszt azoknak lehet leginkább a segítségére, akiknek családjában gyakori az Alzheimer-kór, és használatával pontosan megállapítható, ha valakinél a feledékenység valóban ennek a betegségnek a jele, vagy csak egyszerű memóriazavar.

Nagy-Britanniában azonban máris vannak azonban olyanok, akik tartanak a biztosítótársaságok reakciójától. Szerintük elképzelhető, hogy azoknak a betegeknek, akikről kiderül, hogy előbb-utóbb kialakul náluk a betegség, jóval drágábban nyújtják majd szolgáltatásaikat.

Jelenleg a betegséget csak az első tünetek megjelenése után lehet diagnosztizálni, amikor már ki lehet zárni, hogy az emlékezetvesztés agyvérzés vagy agytumor miatt alakult ki.

A vérvizsgálat, amely 90 százalékos pontossággal ad eredményt, a vérben található proteinek mennyiségének árulkodó változásait mutatja ki. Ezek azok az anyagok, amelyek segítségével a test és az agy kommunikál egymással.

Hogy bebizonyítsák, a teszt működik, a tudósok 250 vérmintát vizsgáltak meg: azok egy része egészséges, másik része pedig Alzheimer-kórral diagnosztizált emberektől származott. A módszer 90 százalékos biztonsággal mutatta ki, melyik minta melyik csoporthoz tartozik.

 Ezután azt vizsgálták, vajon a módszerrel kideríthető-e, hogy egy adott embernél kialakul-e a jövőben az Alzheimer-kór. Ehhez olyan betegek vérmintáit használták fel, akik enyhe emlékezetvesztésben szenvedtek, amikor vért vettek tőlük.

Hat évvel ezután néhány páciens állapota olyan súlyossá vált, hogy diagnosztizálták náluk a kórt, míg a többiek aránylag egészségesek maradtak. A teszt ezt is 90 százalékos biztonsággal jelezte előre.

A módszert akár már jövőre használhatják a laboratóriumi kutatásokhoz, ahhoz azonban, hogy a klinikai gyakorlatban is bevessék, még több kísérletre van szükség.

 Ha valamilyen okból (főként érelmeszesedés eredményeként) az agyszövet vérellátása egy kisebb, körülírt területen megszűnik, az ér által ellátott terület elhal. Ezt a folyamatot, és az ezzel járó változatos tüneteket hívjuk agylágyulásnak.

A betegség lényege:
A betegség lényege az agy állományában keletkezett lágyulás, melyet az agyat ellátó fő verőér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása okoz. A lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.
A betegség oka:
A betegségre hajlamosít a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, AIDS, kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető.
A betegség tünetei:
A tünetek gyakran hirtelen alakulnak ki. Az érintett agyterülettől függően mások a panaszok. A beteg észlelhet hirtelen rövid ideig tartó egyoldali látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy - bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, megváltozhat a viselkedés, a bénult végtagban ritkán fájdalom-érzés léphet fel, szédülés, émelygés is jelentkezhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vér-, szemészeti-, liquor-, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatra kerülhet sor.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést. Egyes esetekben véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz.

 Gyógyítható?

Nem gyógyítható, mert még nem ismerjük az elhalt agyszövet regenerálásának a módját. A beteg állapota azonban javítható, mert a kiesett területeket az agy más területei részben átvehetik. Lehetőség szerint azonban arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki agyinfarktus.. Ezt leginkább a vérnyomás, a vércukor, a testsúly "rendben tartásával" lehet elérni, de sajnos, gyakran fogalmunk sincs, hogy miért alakulnak ki az elhalások.

A mobiltelefonok az agy kulcsfontosságú sejtjeit károsítják, és az Alzheimer-kór korai megjelenését is kiválthatják - állítják Leif Salford professzor és kollégái (Malmö Egyetem, Svédország) állatkísérleteik alapján. Tanulmányuk szerint a sugárzás miatt olyan agyterületek károsodnak, amelyek a tanulással, memóriával és a mozgáskoordinációval állnak kapcsolatban.

"Jó okunk van azt feltételezni, hogy ami a patkányok agyában végbemegy, az végbemegy az emberi agyban is" - mondta Salford a BBC-nek, hozzátéve: a patkányok agya igen hasonló az emberéhez: ugyanolyan vér-agy gát (az egyik védelmi rendszere) és neuronok (idegsejtek) jellemzik.

A kísérleteket 12-26 hetes patkányokkal végezték, amelyek agya a serdülők agyához hasonló kifejlettségi állapotban van. Az állatokat kis, közepes és nagy adag (maximum két órányi), a mobiltelefonokénak megfelelő sugárzásnak tették ki.

Az ezt követően - 50 nappal később - elölt példányok agyát mikroszkóppal vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a közepes és nagy adag sugárzást kapott állatok agyában nagy mennyiségben voltak jelen a korábban elpusztult agysejtek.

Salford elmondta: a tapasztalatok alapján jó oka van azt gondolni, hogy a mobiltelefon hatása az Alzheimer-kór kialakulását is kiválthatja. "Nem zárhatjuk ki, hogy néhány évtizednyi mindennapos használat után egy egész generáció fog a negatív hatásoktól szenvedni, életének derekán" - mondta. Megjegyezte azonban, hogy az eredmények megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A mobiltelefonok egészségkárosító hatása körül évek óta komoly vita zajlik, a különböző vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményekre vezetnek.

A rendszeres testmozgás jótékony hatásai már senki számára nem ismeretlenek, mégis olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az egészséges életmód, azaz változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint a fizikai aktivitás az általános egészségünk talán legmeghatározóbb alappillérei.

Ha ezekre odafigyelünk, nagyobb eséllyel kerülhetjük el a szezonális vírusokat és az olyan krónikus betegségek kialakulását is, mint például az elhízás, vagy a napjaink egyik legjelentősebb egészségügyi problémájává vált civilizációs betegséget, a diabéteszt.

A rendszeres testmozgás csodákra képes

A rendszeres fizikai aktivitás, legyen szó egy rövid délutáni sétáról, kertészkedésről, biciklizésről, vagy éppen valamilyen nagyobb igénybevételt jelentő sportról, rengeteg egészségügyi probléma megelőzésében és kezelésében nyújt kiemelkedő fontos segítséget. Már fennálló diabétesz esetében például segít a vércukorszint, a koleszterinszint csökkentésében, és a szervezet anyagcsere állapotának normalizálásában, valamint javítja az izomsejtek inzulinérzékenységét, mindezeknek köszönhetően pedig nagy szerepet játszik az ideális testsúly elérésében és a szövődmények elkerülésében is.

A cukorbeteg „hipózás” elkerülése

Az általános jó fizikai állapotban lévő cukorbetegek kis odafigyeléssel, szinte bármilyen sportot űzhetnek, de fontos észben tartani, hogy az inzulin kezelés, valamint az inzulinelválasztó gyógyszerek szedése esetén a fizikai aktivitás kórosan alacsony, 3,9 mmol/l alá eső vércukorszintet, hipoglikémiát okozhat.

Ez nem egy önálló betegség, hanem a diabétesz egyik kellemetlen, és kezelés elmaradása esetén kifejezetten életveszélyes, ám megelőzhető „mellékhatása”, amikor is a vérben keringő cukor, például a szokásosnál több gyógyszer, kevesebb étkezés, a megszokottnál több vagy hosszabb fizikai igénybevétel, alkoholfogyasztás hatására nagyobb ütemben veszik fel a szövetek, mint ahogy azt a szervezet képes a keringésbe juttatni. Ez kellemetlen fizikai és érzelmi, egyebek közt remegéssel, izzadással, fáradság- és éhségérzettel, szapora szívveréssel, fejfájással, ingerültséggel, zavartsággal jár.

Ha rendszeresen sportolunk

A sportolás közbeni és az azt követő „hipózás” azonban szerencsére már egy kis tervezéssel kivédhető. Kezdés előtt fontos a vércukorszint mérése, hiszen a túl alacsony (5mmol/l vagy kevesebb) és a túl magas (13-14 mmol/l feletti) értékek sem megfelelőek. Előbbi esetében 15-20 gramm gyorsan felszívódó szénhidrát elfogyasztása, utóbbiéban egy kis várakozás segíthet a fizikai igénybevételhez ideális, 6-12 mmol/l érték elérésében. Intenzív edzés esetén, akár óránként plusz 20-50 gramm szénhidrát elfogyasztására is szükség lehet, az órákkal az edzés utáni, illetve az éjszaka folyamán bekövetkező hipoglikémiát pedig tudatos étkezéssel és sűrűbb mérésekkel lehet megelőzni.

Az Egészségügyi Világszervezet cukorbeteg felnőtteknek, az általános fizikai aktivitás (pl.: kutyasétáltatás, házimunkák) mellett, hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású kardiot edzést, vagy kétszer 30 percnyi izomerősítéssel kiegészített, 75 perc magas intenzitású mozgást javasol. A kardio edzés egyaránt lehet gyaloglás, kerékpározás, úszás, evezés vagy akár tánc, az erősítő edzéseknél pedig saját testsúly mellett, gumiszalagok, súlyzók és erősítő gépek is használhatóak.

Kezelési lehetőségek

Megfelelő életmód kialakításával a kettes típusú diabétesz legtöbb esetben megelőzhető. A legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető!

A fent említett cukorbetegség csak egy példa, Számtalan más anyagcsere, fertőzés által szerzett, vagy lázas betegség lefolyása és végkimenetele sokkal enyhébb lehet egy egészséges életmódot fojtató egyén számára.

(D Robi)

A szárított fűszerekkel ízesített ételek nagyon finomak, de gondolj bele, mennyivel menőbb lenne friss fűszernövényt szedni az ablakpárkányodból és azt használni főzéskor! Nemcsak az ételeid ízét, de a konyhádat is feldobhatod néhány cserép egészséges, sok-sok értékes tápanyagot tartalmazó fűszernövénnyel.

A friss petrezselyem, a koriander, a metélőhagyma és más gyógynövények nagy mennyiségű antioxidánst és más tápláló vegyületeket tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre, miközben ízesítik az ételeket. Ne gondold, hogy nehéz az otthoni kertészkedés: a legtöbb gyógynövény gyakorlatilag az év bármely szakában termeszthető és nagyon kevés törődés mellett is szépen nő. Mutatjuk, mivel érdemes kezdeni a termesztést!

BAZSALIKOM

A caprese saláta és a pesto fő alapanyaga, a bazsalikom egyszerűen termeszthető. Ha nagyobb mennyiségben terem, mint amennyit felhasználsz, lefagyasztva tárolhatod, hiszen jól megőrzi ízét és tápanyagait. A bazsalikom jó hatással van az anyagcserére, segíthet a koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásában, valamint erősítheti az immunrendszert.

OREGÁNÓ

A friss, borsos oregánólevelek nagyszerűen illenek a grillezett halakra, húsokra vagy a görög salátára. Próbáld ki és dobj egy ág oregánót a csirkecombokra és süsd meg így a húst! Az oregánó összetevője, amely leginkább jótékony hatású, a karvakrol, egy természetes fenol. Bizonyított, hogy a rendszeresen oregánóolajat fogyasztók koleszterinprofilja nagyobb mértékben javult, mint azoké, akik nem fogyasztották az olajat. Bár humán kísérleteket még nem végeztek, az állatkísérletek azt sugallják, hogy a karvakrol rákellenes hatású is.

PETREZSELYEM

A petrezselyem, a kelet-európaiak aromás kedvence és a mediterrán étrend alappillére, erős természetes vízhajtó. Hatékony vérnyomáscsökkentő (vagyis csökkentheti a vérnyomást azáltal, hogy eltávolítja a vizet a véráramból és kitágítja az ereket), és mivel gazdag K-vitaminban, segíti a véralvadást és a csontok regenerálódását.

ROZMARING

Ha sütöttél már bárányhúst, pulykát vagy gyökérzöldséget, készítettél egy klasszikus gin-tonik koktélt, akkor ismered ezt az erős, fás, örökzöld fűszernövényt. Sokoldalúan felhasználható, ezért érdemes otthon termeszteni. A rozmaring legfontosabb bioaktív anyaga a rozmarinsav, amely a bazsalikomban, a zsályában, a kakukkfűben és a borsmentában is megtalálható. Az illatos rozmaringot évszázadok óta használják spirituális és gyógyászati célokra: nagy mennyiségben tartalmaz A-, C- és B-6-vitamiokat, ásványi anyagokat, például vasat és kalciumot. Gyulladáscsökkentő, jótékony hatással van az immunrendszerre és a keringésre. Aromájáról kimutatták, hogy serkenti az agyműködést, és javítja a hangulatot. 

KAKUKKFŰ

Nagyanyáink még használták a kakukkfűolajat kisebb sérülésekre, ugyanis több száz éve ismert gombaölő és antibakteriális tulajdonsága. A téli időszakban érdemes kakukkfüves vízzel gargalizálni, vagy szirupként fogyasztani, ha megfáztál, fáj a torkod és köhögsz. A kakukkfű sertés- és csirkehúshoz, párolt zöldségekhez illik legjobban, de kiváló tojásos ételek, tészták vagy burgonya és tenger gyümölcsei ízesítésére is. A kakukkfű mentás, enyhén citromos íze a sóhoz hasonlóan kiemeli az ételek ízét, ezért érdemes kakukkfűvel helyettesíteni a sót a főzés során. A kakukkfű jelentősen csökkentheti a vérnyomást, növelheti a HDL (jó) koleszterinszintet, miközben csökkenti az LDL (rossz) koleszterin és a trigliceridek szintjét. Végül, mint a legtöbb gyógynövény, a kakukkfű is gazdag C-, A-, B-6-vitaminokban, kalciumban, vasban, magnéziumban és mangánban, amelyek támogatják az egészséges immunrendszert.

(H Józsi)

Ánizsmag

Kőmény mag
A köménymagnak többek között nagyszerű gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló, görcsoldó, emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is. Tehetjük az ételeinkbe egészben, de őrölve is felhasználhatjuk (ha például nem szívesen harapnánk rá a magokra).A kömény az egyik legjobb olyan fűszernövény, amelyet az emésztés javítására használhatunk. Az "egyszerű" hasfájástól kezdve, a hasmenésen keresztül, a fokozott gázképződésen át a hányingerig és a várandós kismamák reggeli rosszullétéig használható.A köményben található vas a vérszegénység kezelésében is segíthet. Csökkenti a vér koleszterin szintjét. A kömény az agyműködést és a memoriát is serkenti, emellett a benne található vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok hatékonyan küzdenek az öregedéssel együtt járó degeneráció ellen, és nagyszerűen fokozzák a vérkeringést. Ráadásul egy olyan vegyületet is tartalmaz, amely segíti, hogy könnyebben elaludjunk és kipihentebben ébredjünk.

 Szerfüszeg

Ízületi fájdalmakra például kiváló a szegfűszegolaj, mivel egy olyan, eugenol nevű anyagot tartalmaz, amely fájdalomcsillapító hatásáról ismert, különös tekintettel az ízületi bántalmakra, a köszvényre. A tiszta szegfűszegolaj nagyon tömény, ezért használat előtt minden esetben vivőolajjal kell hígítani, például barackmag- vagy édesmandula-olajjal.Hígítva az ajakherpesz kezelésére is használhatjuk a szegfűszeg olaját, különösen a fájdalom enyhítésére. A szegfűszeg legfontosabb hatóanyaga az antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatású eugenol. Fogyasztásuk védelmet nyújthat például a szív- és érrendszer megbetegedései, a vírusos és baktériumos fertőzések, a máj károsodása és a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen is.

Érzéstelenítő és fájdalomcsillapító. Az eugenololaj természetes érzéstelenítő hatását sokszor használják ki fogfájásnál vagy a különféle fogászati beavatkozások után fellépő fájdalom csillapítására. A szegfűszeg e hatóanyaga sok fogkrém, szájöblítő és torokspré összetevői között szerepel, mert kíméletesen és hatékonyan csökkenti az enyhébb gyulladásokat, az érzékeny ínnyel együttjáró fájdalomérzetet. Antibakteriális tulajdonsága miatt megelőzésre is javasolt a fertőzések ellen. Helyileg alkalmazva izomgörcsök enyhíthetők vele.

Emésztésjavító. Puffadás, hasmenés, hányinger, gyomor- és bélgörcsök esetén érdemes rendszeresen szegfűszeget fogyasztani. Hatóanyagai normalizálják az emésztési folyamatokat, védik a gyomrot, elpusztítják a bélparazitákat. Hányingercsökkentő hatása a terhesség idején fellépő reggeli rosszullétek ellen is hat.

Vöröshagyma
Híres baktériumölő, megfázás és fertőzések megelőzésére is használják. A hagyma tartalmaz A-, B-,C- és E-vitamint, valamit folsav, nátrium, kálium, vas tartalma is magas, de más ásványi anyagokban is bővelkedik. A hagymában egy igen erős antioxidáns is fellelhető, a kvercetin nevű flavonoid, ami bizonyítottan rákmegelőző hatással bír. A hagyma gyógyító hatással bír, vizelethajtó, étvágygerjesztő, megfázás és köhögés ellen is bevethető. A régiek nátha idején gyakran kortyoltak hagymateát, amit nem az íze, hanem jótékony hatása miatt fogyasztottak, a hagymatea ugyanis 3-5 nap alatt képes enyhíteni, szervezettől függően száműzni a köhögést, megfázást.

A hagymatea egyszerűen készül, 1 fej vöröshagymát héjastól (mossuk meg főzés előtt) fél liter vízben kezdjünk el főzni. Körülbelül 30 percig főzzük, az elpárolgott vizet pótoljuk, és készen is van a gyógyital. Mézzel gazdagíthatjuk a teát, de csak langyos állapotában, nem lesz tőle sokkal finomabb, de így a méz jótékony tulajdonságai is a szervezetünkbe jutnak.

 Menta
A menta gyógyászati felhasználása igen sokrétű - görcsoldó és antibakteriális hatású gyógynövény, amely emésztési zavarokban, puffadás esetén, valamint az epehólyag és az epevezeték gyulladásos betegségeinek kezelésére is alkalmazható. Külsőleg illóolaja meghűléses betegségek, köhögés esetén jótékony hatású. Fontos, hogy kisgyermekeknél viszont kerüljük a mentoltartalmú készítményeket - például orrcseppet, orrkenőcsöt vagy illóolajos inhalálást -,  mert a mentol a rá érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki.

Lestyán

A zöld lestyánlevél kiváló ízt ad a leveseknek, salátáknak, jól harmonizál a zöldborsóval, de mint minden zöldfűszert, csak a főzés végén adjuk az ételhez.

A szárított lestyánlevél is kiváló.

 Citromfű

Nappal nyugtat, oldja a feszültséget

 Fokhagyma

A bélrendszer a táplálék lebontása és felszívása mellett  a szervezet legnagyobb nyirokszervének is tekinthető. Az emberi szervezet a vékonybél nyálkahártyáján keresztül nagy felületen érintkezik a környezetből származó antigénekkel, mikroorganizmusokkal, tehát szükségszerűek az immunológiai védelmi rendszerek a tápcsatornában.

A szervezet összes immunglobulint termelő sejtjének 70-80%-a a bél nyálkahártyáján helyezkedik el.

Az immunglobulinok (ellenanyagok) a vérben keringő létfontosságú fehérjék, amelyek sokféle feladatot látnak el. Jelentős mértékben befolyásolják immunrendszerünk egyensúlyát.

Az emberi vérben a domináns ellenanyagtípus a "G" immunglobulin (IgG). A legfontosabb feladatai a szervezetbe bekerülő vírusok és baktériumok, a bakteriális anyagcsere termékek (toxinok), valamint a gyulladás során vagy a sejtek elpusztításakor keletkező anyagok semlegesítése és eltávolítása.

Külön figyelmet érdemel az emberi szervezettel együtt élő, betegséget általában nem okozó mikroorganizmusok együttese, a normál flóra vagy mikrobiom, ezen belül a hasznos flóra hatásai.

Az emberi test felületén és a szervezeten belül mintegy 4-500 mikróba fajt lehet felfedezni, melyek egymással harmonikus kapcsolatot próbálnak kiépíteni.

Különösen a vastagbélben több száz milliárd élősejt található.

A felnőtt ember szervezetében élő bélbaktériumok  súlya hozzávetőlegesen másfél kilogramm, számuk tízszer több mint a testet alkotó sejtek száma.

A bélflóra nagy szerepet kap a bélrendszeri immunitás fenntartásában és az allergiás folyamatok visszaszorításában.

Ezen felül a bél kommunikál az idegrendszerrel (bél-agy tengely).

A kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárulhat az agyműködés normalizálásához, számos  idegrendszeri  panasz orvoslásához.

Mi károsíthatja a bélflórát?

Antibiotikumok

Betegség

Stressz

Helytelen étrend

Mindezek előidézhetik a szivárgó bél szindrómát.

Képzeljük el beleinket, mint egy sűrű szövésű rugalmas hálót. Ha  a bélrendszerrel gond van, az is áthatolhat a bél falán, aminek nem kellene, ez pedig például gyulladáshoz vezethet.

A szivárgó bél három fő oka:

•        a baktériumflóra egyensúlyának felborulása,

•        az egészségtelen étrend,

•        a túlságosan sok méreganyag.

A baktériumflóra egyensúlyának felborulása, a káros baktériumok elszaporodása az immunrendszer működésének romlásával jár.

Hogyan gyógyítsuk és védjük a bélrendszert és a bélflórát?

•       Prebiotikumok(frukto-oligoszacharidok, azaz élelmi rostok) fogyasztása, melyek táptalajul szolgálnak a hasznos bélbaktériumoknak: csicsóka, almarost, zabrost, útifű maghéj, őrölt lenmag, olajos magliszt…

•       Probiotikumok – jótékony baktériumok bevitele (minél több fajta, de főleg Lactobacillus Acidophilus, Bifidobacterium Bifidus, savanyú káposzta, erjesztett zöldségek)

•       Pihentető alvás – éjfél előtt!

•       Stressz tényezők csökkentése

•       Teljes értékű növényi étrend (rostdús táplálkozás, hüvelyesek áztatása, csíráztatása)

•       Reggel éhgyomorra vízfogyasztás, napközben étkezések előtt fél órával (átmossa a bélrendszert, valamint víz szükséges a gyomorsav termeléshez)

•       Magnéziumban dús ételek fogyasztása (emésztést segítő enzimek aktiválása, gyomorsav szabályozása),

•       Gyógyító, regeneráló hatású növények - aloe vera (nyálkásít)

•       Teljes értékű növényi étrend (rostdús táplálkozás, hüvelyesek áztatása, csíráztatása)

•       Étrendi szokások milyensége fontos tényező:

    -különféle táplálékok egymással való párosítása,(ne fogyasszunk egyszerre sokféle ételt)

    -az egyszerre elfogyasztott étel mennyisége, (kerüljük a többlettáplálék bevitelét és

      a túlzott kalóriafogyasztást. Kevesebb energia marad a test védekező mechanizmusait működtetni.

    -az étkezések gyakorisága (ne nassoljunk!)

    -az ételkészítés módja (a legegyszerűbben, természetes alapanyagból)

     Főként az esti órákban elfogyasztott nagy mennyiségű fehérje és energia dús ételek túlságosan lekötik

     a bélrendszer immunsejtjeit.

   Az éjszakai pihenésre készülő belső szervek működése lassul (hosszabb tranzitidő, rothadás indulhat be,

   a szervezet  éjszakai regenerációja csökken).

(Valika)