Drámai változások követhetők nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsősorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözőrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?

Három Földre lehet szükségünk 2050-reAz emberiség történetében példátlan természetpusztításról adott számot a WWF által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

India az élre tör - világnépesség 2050-benNem telik el 50 év, és India lekörözi Kínát, Nagy-Britannia Franciaországot, Japán viszont kikerül a Föld első tíz legnépesebb állama közül. Lesznek olyan országok is, amelyek népessége a mostani 40 százalékával lesz kevesebb.

• Bolygónk legszennyezettebb helyei

• Kína füsje és pora az űrből
• Műholdkép: mesterséges élet a sivatagban
• New York és a Niagara vidéke az űrből
• A tízmilliós Sanghaj
• Buenos Aires és Montevideo
• London és a Temze-torkolat
• A felduzzasztott Nílus

A környezeti katasztrófák hatásait már a The Times világatlaszának korábbi kiadásai is nyomon követték, ám az idei atlaszban minden korábbinál több, mintegy fél tucat komoly változást kellett megjeleníteni a térképeken - számolt be Mick Ashworth, a kiadvány főszerkesztője. Az atlasz 1895 óta jelenik meg újra és újra aktualizált formában, a legutóbbi kiadás óta négy év telt el - ezalatt a kartográfusok folyamatosan frissíttették az adatokat. A legfrissebb minden korábbinál bőségesebb információt tartalmaz.

Duzzadó megavárosok, növekvő népesség

A 2008-as év mérföldkő lehet az emberiség történetében: a történelem során először haladja meg a városban élők száma a vidéken élőkét. 1970 és 2000 között az emberiség városban élő részének száma több mint kétszeresére nőtt. A The Times világatlaszának becslése szerint 2030-ra a városlakók a teljes globális népesség 60,2%-át fogják kitenni, ez az arány 1970-ben még 36,8% volt. Az 1950-es kiadásban még csupán New York, a 1975-ösben 5 város - New York, Tokió, Sanghaj, Mexikóváros és Sao Paulo - szerepelt a 10 millió lakost elérő megavárosok kategóriájában, ám a 2007-es atlasz már 18 megavárost említ. 2015-re várhatóan 22-re emelkedik a 10 milliós népességű városok száma - beleértve az első afrikaiakat, Lagost és Kairót; az első 21 között pedig egyetlen európai város sem szerepel majd. 2030-ra a Földön ötből három ember él majd városban - szól a világatlasz becslése. Földünk népességének egyötöde, több mint 1,3 milliárd ember ma Kínában él - Sanghajban és Pekingben egyenként több mint 10 millióan.

Az atlasz előrejelzése szerint 2050-ig bolygónk népessége további 3 milliárddal nő. Bár a globális népességnövekedés üteme évek óta csökken, nem igaz ez Ázsiára - mára ezen a kontinensen él a Föld össznépességének több mint 60%-a, s néhány országa, pl. Afganisztán és Pakisztán jóval a globális átlag feletti ütemben népesedik be. Kína viszont jóval a globális átlag alatt teljesít, és az előrejelzések szerint 2050-re már India lesz Földünk legnépesebb országa.

Jóllehet az emberiség egyre gyarapszik, ez nem áll Európára; a népességcsökkenésben zömmel a volt szocialista országok - Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország és Oroszország - járnak az élen.

Változó vizek

Földünkön a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében helyenként a folyók kiszáradása, máshol a tengerszint emelkedés okoz gondokat. Néhány fontosabb változás:

• a közép-ázsiai Aral-tó 1967-es állapotához képestvizének 75%-át elveszítette
• a Holt-tenger vize 25 méterrel lett alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt
• az afrikai Csád-tó 1963 óta 95%-ára zsugorodott
• a Rio Grande, a Sárga-folyó, a Colorado és a Tigris egyes szakaszai nyaranta teljesen kiszáradnak, az év bizonyos részében pedig vizük nem éri el a tengert
• a térképeken újra kellett rajzolni Bangladesh tengerpartját, miután a heves esőzések és az emelkedő tengerszint miatt a partszakaszokat elöntötte a tenger
• a csendes-óceáni Kiribati, Tokelau, Tuvalu, Vanuata és a Marshall-szigetek a tengerszint emelkedése miatt komoly veszélybe kerültek

Zsugorodó hegyóriások

A 2003-as kiadás óta bolygónk hegycsúcsai közül jónéhány lett alacsonyabb, így például az új-zélandi Mount Cook, amelynek csúcsáról 1991-ben egy földcsuszamlás 14 millió köbméternyi sziklát és jeges iszapot zúdított alá - jelenleg 3754 méteres. Méterrekkel lett alacsonyabb a tanzániai Kilimandzsáró is, az elmúlt 100 év során a csúcsait borító jégnek 80%-át elveszítette  - a legfrissebb adatok szerint a hegy csúcsa, a Kibo 5892 méter magas.

A The Times világatlaszában elénk tárulnak a globális klímaváltozás és az emberi tevékenység bolygónk felszínére mért leglátványosabb csapásai. A következő oldalakon ezek közül mutatunk be néhányat térképeken és műholdfelvételeken.

1. Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban
2. A Három-szoros erőmű a Jangce folyón
3. Az antarktiszi jégmező összeroskadása
4. Eltűnik a Föld egyik legnagyobb tava
5. Elpusztult a termékeny félhold mocsarainak nagy része
6. Egy másik szellem: a Csád-tó

• Tudomány
• Világűr
• Egészség
• Múlt-kor
• Időjárás
• Magyar űrutazó

Fokozódó fényszennyezésMagyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsőre gondolnánk.

További hírek:

Antarctica: egy kiállítás képei a Déli-sarkról

Génfúziók indítják útjára a prosztatarákot

Exhumáltak egy viking királynőt

Még több hír

VIDEA

Több száz tudományos témájú videó!

T-Online Térkép

Címkeresés és útvonaltervezés!

csillagászategészségtörténelemjogorvostudományidőjárás