A Glikémiás index, rövidítve GI, egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A GI-t eredetileg cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, így hosszan tartó telítettség érzést okoznak. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükózt juttat a véráramba, így a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekhez. Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kevesebb zsírt  raktároz el a szervezet. A magas glikémiás indexű ételek azonban gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen megemelik a vércukor és inzulin szintet, amit a vércukorszint hamar leesése követ, éhségérzetet okozva. 

A magas GI-értékű ételek fogyasztása magas vérnyomást, kóros koleszterinszintet és szívbetegségeket eredményez. Így érdemes odafigyelnünk arra, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, és arra is, hogy mi a GI számuk. Azáltal, hogy alacsony GI ételeket eszünk, biztosítjuk az anyagcserénk egyenletes  működését, és testsúlyunk optimális állandóságát. A GI diéta fogyókúránként is alkalmazható, és cukorbetegek számára is az ideális diéta. Azonban GI diéta  elsősorban az egészséges életmódot követők kedvelt diétája és a szénhidrátszegény étkezés egyik feltétele.

Több Glikémiás Index táblázat létezik, és kissé idegesítő, hogy eltérnek sokszor az ételek GI értékei. A GI táblázatokban a 100-as érték a szőlőcukor “felszívódási sebességét” jelenti, míg a 0-t a szénhidrátot nem tartalmazó ételek kapják.  

Az alábbi táblázatokban le lehet ellenőrizni a mindennapi ételek GI értékét. Az a legegészségesebb, ha ételeinket többnyire a GI alsó sávjából választjuk. A magas GI értékű ételeket kerüljük, míg a közepes sávban felsorolt ételeket kis mértékben, és ne rendszeresen fogyasszuk!

A fenti értékeket befolyásolja az étel elkészítésének a módja is.

Növeli a GI értékét minden olyan konyhai technika, ami megsérti a növények sejtfalát, pl.: intenzív főzés, turmixolás, aprítás, reszelés. Növeli a GI értékét a vízben való oldás is (üdítőitalok, cukros tea).

Csökkenti a GI értékét a kímélő elkészítés (pl. párolás), valamint az ételben levő vagy azzal együtt fogyasztott fehérje, zsír és rost (pl. saláta).

A 2-es típusú cukorbetegek jelentős része képes ugyan inzulint előállítani, de kisebb mennyiségben, és időben késleltetve. Így magasra emelkedik a vércukorszint, és hosszú ideig nem csökken vissza a normális értékre, elősegítve a szövődmények kialakulását.

A magas glikémiás indexű étel gyógyszer hipoglikémia esetén, amikor a kórosan alacsony vércukorszint kómát vagy akár halált is okozhat beavatkozás nélkül. Fontos tudni azonban, hogy

A „hipózó” cukorbetegnek azonnal egy kávéskanálnyi cukrot (lehetőleg szőlőcukrot) kell adni vízzel vagy vízben oldva. Jó segítség a kóla, cukrozott üdítőital vagy gyümölcslé, sőt a tej is. Az elsősegély után a cukorbetegnek lassabban felszívódó (alacsonyabb glikémiás indexű) ételt is kell ennie, nehogy a hipoglikémia visszatérjen.

Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukorszinta normális érték alsó határa alatt van (3,0 mmol/l alatti érték). Többnyire cukorbetegnél fordul elő, de egyébként egészséges embernél is jelentkezhet.

Egyénenként változó. Szédüléssel kezdődhet. Gyakori, de nem törvényszerű az éhségérzet  Erős szívdobogás érzéssel, hideg verejtékezéssel folytatódhat. Előfordulhat szájzsibbadás, kézremegés, dekoncentrálás, illetve nyugtalanság érzés.

Inzulinnal kezelt vagy gyógyszert szedő cukorbeteg soha ne induljon el otthonról gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszer nélkül. (például szőlőcukor). Erre jó megoldás a kis dobozos gyümölcslé, vagy 1 db kifli, zsemle. A vércukorszint rendeződése után célszerű 10-20g lassú felszívódású szénhidrátot is elfogyasztani, hiszen a cukor vagy a gyümölcslé hatása hamar elmúlik, és újabb hipoglikémia alakulhat ki. Ha van rá lehetőség, hipoglikémia érzés esetén mérjünk vércukorszintet! Ezzel lehet meggyőződni arról, hogy valóban hipoglikémiáról van szó.

Az inzulinnal kezelt cukorbeteg családtagjainak, munkatársainak is érdemes a hipoglikémia tüneteit ismerni. Szükség esetén segítséget tudnak nyújtani a cukorbeteg embernek. Különösen akkor fontos ez, amikor a beteg önmagát ellátni nem tudja (képtelen enni, inni, esetleg elveszti az eszméletét). Ilyenkor glukanon injekció izomba való beadása segíthet a problémán. A közeli hozzátartozót az injekciózásra meg kell tanítani.

A Kussmaul-légzést acidosissal járó folyamatok okozzák. Szapora, mély ki- és belégzések sorozata. Az inzulinhiány következtében megemelkedik a vércukorszint (hiperglikémia), a sejtek nem képesek a glükóz felvételére, ellenben energiára van szükségük. Ennek következtében - és mert a hiányzó inzulin a folyamatot nem gátolja - megindul a zsírraktárak lebontása zsírsavakra (lipolízis) és ketontestek képződése a májban. A ketontestek (például aceton) miatt jellemző, hogy a betegeknek „acetonos leheletük” van. Mivel mind a zsírsavak, mind a ketontestek savas kémhatásúak, a vért kórosan savanyúvá teszik és metabolikus acidózis alakul ki. Az acidózist a beteg a légzésével próbálja kompenzálni, így jön létre a jellegzetes Kussmaul-légzés.