Az alkoholfogyasztás

Az alkoholizmus legfőbb halálos szövődménye a májzsugor (májcirrózis). Magyarországon jelenleg kb. 6700 ember hal meg évente májzsugorban (mintegy negyven évvel ezelőtt kb. 50) és ez a szám folyamatosan emelkedik. A májzsugoros halálesetek alapján szokták kiszámítani az alkoholiták számát egy országban. Magyarországon eszerint mintegy 800.000-1.000.000 nagyivó, potenciális alkoholistával számolhatunk. A nők mortalitási adatai növekvő tendenciát mutatnak. Ijesztő a fiatalkorúak emelkedő részvétele az alkoholfogyasztásban, a serdülők 15-20%-a tekinthető veszélyeztetettnek.
Nem kis részben a rendes, mértéktelen ivás szaporítja meg az emésztőrendszer rákjait, a hasnyálmirigy betegségeit, a szívinfarktust és sok más testi bajt. Szinte minden szervnek és élettani folyamatnak árt a rendszeres ivás. Már az aránylag kis mennyiségek is ártalmasak. Éves nagyságrendben a férfiak esetében 30-40 gramm, nőknél 20-25 gramm tiszta alkohol elfogyasztása károsítja a szervezetet (a nők mája és anyagcsererendszere érzékenyebb az alkoholra). Pedig ezek az ivási szokásokhoz képest nagyon kis mennyiségek.
Súlyosak a lelki, idegrendszeri szövődmények. A korai agyér elmeszesedés, elbutulás, leépülés a megjegyző, előhívó emlékezés zavara (Korsakov-szindróma) már végállapot. Előzetesen már gyakori a zavartság. Ez ritkábban alkoholos hallucinózisként jelentkezik, ilyenkor a beteg hangokat hall, szorong, téveszméi vannak, gyakrabban az ún. delírium tremens következik be: ennek során vegetatív izgalom, sajátos vizuális hallucinációk, kézremegés jelentkezik. Ilyenkor gyakran apró állatokat, rovarokat, egereket lát a beteg.
Különösen ártalmas, ha olyasvalaki iszik, akinek idegrendszeri panaszai vannak, vagy valamilyen elmebetegségben szenved. Ez nemcsak az alkohol okozta szövődményeket hozza létre gyorsan, hanem rontja az alapbetegséget is.
Nagy veszély az idült alkoholizmusban az öngyilkosság, a pszichiátriai betegséggel együtt járó esetekben ennek veszélye még nagyobb. A bűnesetek 60-70 százaléka alkoholos befolyásoltságban történik, különösen az erőszakos bűncselekményeké. A közúti balesetek 16,3 %- át ittas vezetés okozza.

A túlsúly és az elhízás bizonyítottan a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Ennek egyik oka, hogy szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el, másik oka, hogy a társadalom minden rétegét és korosztályát egyformán érinti. A cikkben tisztázzuk, hogy mi az az súlyfelesleg és az elhízás, milyen következményekkel jár, és melyek a sikeres fogyókúra legfontosabb szempontjai.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezenfelül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és az elhízás előfordulása: évente ismételt vizsgálatok szerint a magyar lakosság 60 százaléka küzd súlyfelesleggel.

Az elhízás gyakori következményei

Az elhízás számos kórfolyamat kiváltója, a szív- és érbetegségek tekintetében egyenesen önálló kockázati tényező. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál, míg az elhízottaknál már háromszoros a kockázati tényező. A súlygyarapodás értelemszerűen jelentős terhet ró a szívre: a nagyobb testtömeg egyrészt bővebb vérellátást igényel, másrészt a zsírszövetet sűrűn behálózó erek nagyobb többletet jelentenek mind felület, mind egyes anyagok termelése szempontjából. Az elhízás kapcsán nem feledkezhetünk el a magasvérnyomás betegségről sem, hiszen majdnem minden második hipertóniás beteg elhízott. A súlyosan elhízott emberek vérnyomását semmilyen gyógyszerrel nem lehet jól beállítani, ha nem csökkentik a testsúlyukat.

A cukorbetegség esélye a testtömeggel arányosan nő, súlyosabb elhízás esetén a kockázat akár negyvenszeres is lehet. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegség leggyakrabban a hasi, más szóval android - elsősorban férfiakra jellemző - elhízásban alakul ki. A felnőttkorban kialakuló 2. típusú diabétesz esetében hiába van a szervezetben nagy mennyiségű inzulin, az nem képes a cukrot bejuttatni a sejtekbe. A szövetek ellenállnak az inzulinhatásnak, amit inzulinrezisztenciának nevezünk. A vérpályában emelkedik a vércukorszint, a hasnyálmirigy pedig egyre több inzulint termel. Az így kialakult inzulinkezelésre nem szoruló cukorbetegség kezelésének első és legfontosabb lépése a testsúly csökkentése.

Mi az a túlsúly, és mi az az elhízás?

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és -felhasználás közötti egyensúly megbomlásának következtében alakul ki. Az energiabevitel növekedése - ha nem követi fokozott energialeadás - zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett az energialeadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai túlnyomórészt a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők, és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban.
A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex - más néven a BMI (Body Mass Index) - alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott:
ha a BMI 25-30 közé esik, akkor túlsúlyról beszélünk,
ha meghaladja a 30-at, akkor már elhízásról.
Sokak szerint az idő előrehaladtával a túlsúly szinte bizonyosan elhízásba megy át. Ez rávilágít a megelőzés jelentőségére: ha már az elhízást megelőző szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor komoly kísérőbetegségek kialakulását előzhetjük meg.

 Domokos Katalin2007. 09. 07

Naponta majdnem ötven faj hal ki a Földön. A nagymértékű csökkenés jelentősen befolyásolhatja mindennapi életünket, ezért a biodiverzitás megóvása az emberiség fennmaradásának biztosítását jelentheti. Az ökoszisztéma egyensúlyának védelmét célzó óvintézkedések jellegéről az utóbbi években eltérő szakértői vélemények születtek. A demilitarizált övezetekben, katonai zónákban és katasztrófa-sújtotta területeken burjánzik a természet.

Az élővilág sokszínűsége különböző szempontok szerint értelmezhető: élőhelyek sokfélesége, fajok összessége, fajokon belüli genetikai változatosság. Régen a környezet és a sokféleség megőrzése azt jelentette, távol tartani az embert a természettől. A világ nemzeti parkjainak megalkotása azon az elképzelésen alapult, hogy az ember állandó és folyamatos jelenlétét ideiglenesre korlátozzák. Az utóbbi években azonban a természetvédelem e módjának megítélése gyökeresen megváltozott – olvasható a The Economist elemzésében.

A környezet képének átformálása, egy nagy park elkerítése gyakran nem célravezető eljárás, a helyi lakosság kiszorítását eredményezheti. A legtöbb állatot olyan területre terelik be, melynek drótkerítéssel övezett határát rögtön az aszfalt követi. A környezetvédők jelenleg abban értenek egyet, hogy a természetet és az embert az eredeti helyzetben, az eredeti állapotban kell tudni együtt kezelni. A tudósok szerint a Föld – beavatkozás nélkül – maga őrzi meg azokat a ritka helyeket, ahová az embernek egyszerűen nincs belépési lehetősége. Azokon a területeken, ahonnan az ember általában menekülni kényszerül, a flóra és a fauna meglepő gyarapodása és fejlődése fedezhető fel.Erre bolygónk számtalan példával szolgál. Az Új-Guinea nyugati térségében található Foja-hegység esőerdeiben különösen gazdag állat- és növényvilág található, ahogy az Észak- és Dél-Korea közötti 155 mérföldes demilitarizált zónában is. A keskeny földsáv, mely a Koreai-félszigeten 248 kilométer hosszan fut végig, az elmúlt hatvan évtizedben vált „védett" területté. Amíg a mezőgazdaság és ipar máshol előretört, addig ez a lakatlan terület védelmet és menedéket nyújtott két veszélyeztetett madárfajnak, az amurinak és a vörös-koronás darunak. Ezen az elhagyatott területen él még az ázsiai fekete medve, a kócsag és egyes szakértők szerint a rendkívül ritka szibériai tigris is.

 Édentől Nyugatra

Az emberi tevékenység és az erőszakos „parkosítás" káros hatásának egyik legjobb példája az Indiai-óceánban található Chagos-szigetek. A brit gyarmat 110 négyzetkilométeres, széles belsejében gyönyörű lagúna található. Az angol kormány 1200 őslakost telepített át a szigetről a szomszédos Mauritiusra az 1960-as évek végén, hogy egy amerikai-brit katonai bázisnak adhasson helyet a szigetcsoport legnagyobb részén, Diego Garcia-n, mely ma is működik. Ugyanakkor Chagos ad otthont a világ hat legegészségesebb korallzátonyának, ezért a Chagos Conservation Trust természetvédelmi csoport védett övezetté szeretné nyilvánítani a katonai okokból kifolyólag megőrzött területet. A kitelepített szigetlakók azonban azt tervezik, egy nap visszatérnek és az őseiktől tanult halászó-vadászó életmódot folytatják.

Talán a Föld egyik leghíresebb, akaratlanul létrehozott „parkja" a Csernobil környéki terület, melyet az 1986-os atombaleset után kiürítettek. A környezetvédők a közvéleményt komolyan meglepő kijelentést tettek – tudósította az Economist. A megfigyelések szerint a sugárzás eddig csak kis mértékben befolyásolta a helyi vadvilágot. Más szakértők azonban azt állítják, 24 évvel a katasztrófa után is elmondható, a fák állapota nem kielégítő, és a területen számos mutáció lépett fel a növényvilágban. Azonban mindkét fél egyetért abban, hogy Földünk igazi túlélőnek tekinthető, néha a legsúlyosabb emberi beavatkozást is legyőzi.
Végül úgy tűnik, a The Economist elemzőjének igaza lehet, amikor megállapítja: „A kellemetlen igazság az, hogy a véletlen és erőszakos halál a legolcsóbb formája a természetvédelemnek".

Felmérések

Az Európai Közösségek Bizottságának 2008-as tanulmánya szerint (The Economics of Ecosystems and Biodiversity, TEEB) 2050-re valószínűleg a 2000-ben még meglévő természeti területek 11%-a tűnik el, az alacsony intenzitású gazdálkodásba vont földek 40%-a pedig erősen intenzív művelés alá kerülhet. A felmérés szerint a tengerek élővilága is súlyosan károsodhat. 2030-ig a korallzátonyok 60%-a pusztulhat el a halászat, a szennyezés, az invazív idegen fajok és a korallok kifakulása következtében.

A fajok pusztulásának következményei

A fejlődő országokban az energiát még mindig közel 50%-ban a faanyag biztosítja, így az esőerdők kiirtása a szegényebb országok helyzetének romlását, valamint a természetből és a természettel együtt élő népcsoportok lakóhelyének elvesztését eredményezheti.
Az ember majdnem 7000 növényt és 100 állatfajt használ fel étkezési célokra, a növények többsége emellett a gyógyszerek elkészítésének alapját képezi, ezért a biodiverzitás elvesztése az élelmiszerkészletek csökkenését jelentheti.

A Földön számos faj segíti elő a vizek és a levegő tisztulását, valamint a talaj termékenységének fenntartását és javítását. Így a víz-, oxigén- és szénkörforgás biztosításának alapvető feltétele az élőlények jelenléte.Az élővilág sokszínűsége különböző szempontok szerint értelmezhető: élőhelyek sokfélesége, fajok összessége, fajokon belüli genetikai változatosság. Régen a környezet és a sokféleség megőrzése azt jelentette, távol tartani az embert a természettől. A világ nemzeti parkjainak megalkotása azon az elképzelésen alapult, hogy az ember állandó és folyamatos jelenlétét ideiglenesre korlátozzák. Az utóbbi években azonban a természetvédelem e módjának megítélése gyökeresen megváltozott.

A környezet képének átformálása, egy nagy park elkerítése gyakran nem célravezető eljárás, a helyi lakosság kiszorítását eredményezheti. A legtöbb állatot olyan területre terelik be, melynek drótkerítéssel övezett határát rögtön az aszfalt követi. A környezetvédők jelenleg abban értenek egyet, hogy a természetet és az embert az eredeti helyzetben, az eredeti állapotban kell tudni együtt kezelni. A tudósok szerint a Föld - beavatkozás nélkül - maga őrzi meg azokat a ritka helyeket, ahová az embernek egyszerűen nincs belépési lehetősége. Azokon a területeken, ahonnan az ember általában menekülni kényszerül, a flóra és a fauna meglepő gyarapodása és fejlődése fedezhető fel.

Erre bolygónk számtalan példával szolgál. Az Új-Guinea nyugati térségében található Foja-hegység esőerdeiben különösen gazdag állat- és növényvilág található, ahogy az Észak- és Dél-Korea közötti 155 mérföldes demilitarizált zónában is. A keskeny földsáv, mely a Koreai-félszigeten 248 kilométer hosszan fut végig, az elmúlt hatvan évtizedben vált "védett" területté. Amíg a mezőgazdaság és ipar máshol előretört, addig ez a lakatlan terület védelmet és menedéket nyújtott két veszélyeztetett madárfajnak, az amurinak és a vörös-koronás darunak. Ezen az elhagyatott területen él még az ázsiai fekete medve, a kócsag és egyes szakértők szerint a rendkívül ritka szibériai tigris is.

Édentől Nyugatra

Az emberi tevékenység és az erőszakos "parkosítás" káros hatásának egyik legjobb példája az Indiai-óceánban található Chagos-szigetek. A brit gyarmat 110 négyzetkilométeres, széles belsejében gyönyörű lagúna található. Az angol kormány 1200 őslakost telepített át a szigetről a szomszédos Mauritiusra az 1960-as évek végén, hogy egy amerikai-brit katonai bázisnak adhasson helyet a szigetcsoport legnagyobb részén, Diego Garcia-n, mely ma is működik. Ugyanakkor Chagos ad otthont a világ hat legegészségesebb korallzátonyának, ezért a Chagos Conservation Trust természetvédelmi csoport védett övezetté szeretné nyilvánítani a katonai okokból kifolyólag megőrzött területet. A kitelepített szigetlakók azonban azt tervezik, egy nap visszatérnek és az őseiktől tanult halászó-vadászó életmódot folytatják.

Talán a Föld egyik leghíresebb, akaratlanul létrehozott "parkja" a Csernobil környéki terület, melyet az 1986-os atombaleset után kiürítettek. A környezetvédők a közvéleményt komolyan meglepő kijelentést tettek - tudósította az Economist. A megfigyelések szerint a sugárzás eddig csak kis mértékben befolyásolta a helyi vadvilágot. Más szakértők azonban azt állítják, 24 évvel a katasztrófa után is elmondható, a fák állapota nem kielégítő, és a területen számos mutáció lépett fel a növényvilágban. Azonban mindkét fél egyetért abban, hogy Földünk igazi túlélőnek tekinthető, néha a legsúlyosabb emberi beavatkozást is legyőzi.

Az egészséges életmód elveinek tanítása egyénenként fontosak. —  Mindenütt betegségek terjednek, amelyeknek nagy része megelőzhető volna, ha az egészség törvényeit figyelembe vennék. Az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy jólétük az egészség elveinek megvalósításától függ itt, ebben az életben, és az eljövendő életben is. Szükséges, hogy felelősségeik tudatára ébredjenek földi mivoltukról testükkel kapcsolatban, amelyet a Teremtő alkalmas lakhelyéül teremtett meg, s azt szeretné, hogy annak hűséges sáfárai legyenek

Az agyidegek – amelyek kapcsolatban állnak egész szervezetünkkel – alkotják az egyetlen közvetítőeszközt, amely által a menny érintkezik az emberrel, és befolyásolja belső életét. Mindaz, ami megzavarja az idegrendszer elektromos áramának keringését, * csökkenti életerőinket, s ennek eredménye az agy érzékenységének eltompulása. A test bármely része, amelyet nem kezelnek kellő gondossággal, „megtáviratozza”, azaz jelzi bántalmát az agynak.

 Ha jobban megértjük az emberi szervezet működését, igyekszünk alárendelni testünket a lélek nemesebb erőinek. Testünk csodálatos szerkezetét a végtelen bölcsességű Tervező alkotta, és gondozásunkra bízta, hogy ennek az ezerhúrú hárfának a harmonikus működését megőrizzük.

 Az elektromos áram szerepe létfontosságú az ember idegrendszerének működésében. Az idegi jelek terjedése alapvetően elektromos folyamat, azonban az áramvezetés sokkal bonyolultabb módon történik, mint például a fémekben vagy a pozitív és negatív ionokat tartalmazó elektrolitokban. Alapvetően az idegi jelek vezetésének elektromos természete felelős azért, hogy az emberi test rendkívül érzékenyen reagál arra, ha kívülről elektromos áram (áramütés) éri.”

(Az elektromos áram élettani hatása, http://tudasbazis.sulinet.hu) 

Miután évekig azt mondták az embereknek, hogy a kemoterápia az egyetlen módja a daganatok megszüntetésének (a kulcsszó a megpróbálják), a Johns Hopkins kutatóintézete végre elkezdett beszélni arról, hogy van más választásunk is:

1. Minden embernek vannak ráksejtek a szervezetében. Ezek a ráksejtek nem mutathatók ki a szokásos vizsgálatokkal egészen addig, amíg számuk több milliárdra fel nem szaporodik. Amikor egy orvos a kezelés végeztével azt mondja a betegnek, hogy nincs több ráksejt a szervezetében, ez csak annyit jelent, hogy a tesztek nem képesek észlelni a ráksejteket, mivel azok még nem érték el a kimutatható mennyiséget.

2. Egy ember élete során a ráksejtek átlagosan 6-10 vagy még ennél is több alkalommal bukkanhatnak fel.

3. Ameddig az ember immunrendszere erős, képes arra, hogy elpusztítsa a ráksejteket, és ezzel megakadályozza, hogy azok elszaporodjanak és daganatokká fejődjenek.

4. Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben. Ezek hátterében lehetnek genetikai, környezeti, táplálkozási és életmódbeli tényezők.

 
5. Ahhoz, hogy e sokrétű táplálkozási hiányosságokat megszüntethessük, az étrend megváltoztatására és étrend-kiegészítők bevitelére van szükség, ezekkel fogjuk megerősíteni immunrendszerünket.

6. A kemoterápia során tulajdonképpen megmérgezik a gyorsan növekvő ráksejteket, de ezzel elpusztítják a csontvelőben, a bélrendszerben, stb. lévő egészséges sejteket is, sőt egyéb szervek: a máj, vese, szív, tüdő stb.
- károsodását is okozhatják.

7. A sugárterápia, miközben elpusztítja a ráksejteket, elégeti, roncsolja és károsítja az egészséges sejteket, szöveteket és szerveket.

8. A kemoterápia és a besugárzás kezdetben gyakran csökkenti a daganat méretét. Azonban a kemoterápia és a besugárzás hosszan tartó alkalmazásával nem lehet több daganat elpusztulását elérni.

9. Amikor a kemoterápia és a besugárzás hatására a testbe túl sok méreg kerül, az immunrendszer meggyengül vagy összeomlik, miáltal a beteg szervezete képtelen ellenállni a különféle fertőzéseknek és komplikációknak.

10. A kemoterápia és a besugárzás hatására a ráksejtek mutációval ellenállóvá válhatnak, ami meg-nehezíti elpusztításukat. Sebészeti beavatkozások ugyancsak a ráksejtek továbbterjedését okozhatják a szervezet
más részeire.

11. A rák elleni harc egyik hatékony módja a ráksejtek kiéheztetése oly módon, hogy nem juttatjuk hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyekre a burjánzáshoz szükségük van.

A ráksejtek táplálékai:

a. A cukor táplálja a daganatot. A cukorbevitel megszüntetésével az egyik legfontosabb táplálékától fosztjuk meg a ráksejteket. A cukorhelyettesítők, pl. a NutraSweet, az Equal, a Spoonful stb. aszpartamot tartalmaznak, ezért károsak. A természetes cukorhelyettesítők, pl. a valódi méz vagy a melasz (a répa- vagy nádcukorgyártás mellékterméke) használata javasolt, de ezek is csak nagyon kis mennyiségben. Az asztali só
kifehérítésére vegyszereket használnak. Jobb megoldás a tengeri só.

b. A tej a szervezetet nyálkaképződésre serkenti, különösen a gyomor-bél traktusban. A nyálka táplálja a daganatokat. A tej megvonásával, esetleg helyette édesítőszer-mentes szójatej fogyasztásával a ráksejtek
éhezni kényszerülnek.

c. A ráksejtek virulnak savas környezetben. A hús alapú étrend savas, és ezért jobb, ha marha és sertéshús helyett inkább halakat és kis mennyiségben csirkét fogyasztunk. A húsok vágóállat-antibiotikumokat,
növekedési hormonokat és parazitákat is tartalmazhatnak, amelyek mindegyike ártalmas, különösen a rákban szenvedők számára.

d. A 80% friss zöldségeket, zöldségleveket, teljes kiőrlésű gabonát, magvakat, csonthéjasokat (dió, mogyoró stb.) és gyümölcsöket tartalmazó étrend segít a szervezetet átállítani lúgos kémhatású környezetté. Az étrend
mintegy 20%-a állhat főtt ételekből, köztük a babot is tartalmazó ételekből. A friss zöldséglevek biztosítják az élő enzimeket, amelyek könnyen felszívódnak, és 15 percen belül eljutnak a sejtek szintjére, hogy táplálják
és erősítsék az egészséges sejtek növekedését. Az egészséges sejtek építéséhez szükséges élő enzimek bevitele érdekében próbáljon friss zöldségből készült leveket fogyasztani (mindenféle zöldségből, ideértve a
babcsírát is!). Azon kívül, naponta két-három alkalommal fogyasszon nyers zöldségeket is. Az enzimek már 40 Celsius elpusztulnak.

e. Kerülje a kávét, teát és a csokoládét, mert ezeknek magas a koffeintartalma. A zöld tea jobb, és rákellenes hatású. Víz!... csak tisztított, szűrt vizet fogyasszunk, hogy elkerüljük az ismert toxinokkal és nehézfémekkel szennyezett csapvíz bejutását a szervezetünkbe. A desztillált víz savas, ezért tanácsos kerülni.

12. A húsokban lévő fehérje megemésztése nehéz, amihez a szervezetnek rengeteg emésztőenzimre van szüksége. A belekben maradó emésztetlen hús romlásnak indul, és további mérgező anyagok lerakódását okozza.

13. A daganatsejtek falát erős fehérjeréteg fedi. A húsevéstől való tartózkodás vagy kevesebb hús fogyasztása több enzimet szabadít fel, amelyek megtámadják a ráksejtek falát, ezzel lehetővé teszik a szervezetben lévő
ölősejtek számára, hogy a rákos sejteket elpusztíthassák.

14. Egyes táplálék kiegészítők felsorakoznak az immunrendszerben (IP6,Florssence, Essiac, antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírsavak - EFA-k - stb.), hogy lehetővé tegyék a szervezet saját ölősejtjei számára a rákos sejtek elpusztítását. Más táplálék kiegészítők, mint pl. az E-vitamin köztudottan apoptosist (programozott sejthalált) okoznak, ami a szervezetünknek a normális eljárása arra, hogy megszabaduljon a sérült, nemkívánatos vagy felesleges sejtektől.

15. A rák a szellem, a test és a lélek betegsége. A pro aktív és pozitív szellemiség segít a rák ellen harcolóknak, hogy túlélőkké válhassanak. A düh, a megbocsátásra való képtelenség, valamint az elkeseredettség a
szervezetünket a stresszel teli, savas környezetté teszi. Tanuljunk meg szeretetteljes, megbocsátó lelkületű emberré válni. Tanuljunk meg lazítani és az életet élvezni.

16. A ráksejtek oxigén dús környezetben nem tudnak burjánzani. A napi rendszeres testmozgás és a mély lélegzetvétel segít több oxigént eljuttatni a sejtek szintjére. Az oxigénterápia is egy olyan eszköz, ami bevethető a
ráksejtek elpusztítására.

Végül még néhány praktikus tanács:

- Ne használjunk műanyag edényt a mikróban.
- Ne tegyünk műanyag vizes palackot a mélyhűtőbe.
- Ne tegyünk műanyag fóliában ételt a mikróba.

Ezeket a Johns Hopkins Egyetem/Kutatóintézet a közelmúltban tette közzé a hírlevelei útján. A dioxin-tartalmú vegyszerek rákkeltő hatásúak, elsősorban mellrákot okoznak. A dioxinok rendkívül mérgezőek az emberi testsejtek számára. Ne tegyünk vízzel telt műanyag palackot a fagyasztóba, mivel a
műanyagból dioxinok szabadulnak fel. Nemrégen Dr. Edward Fujimoto, a Cast le Kórház Wellness Program Managere egy TV program keretében magyarázta el ezt az egészségügyi kockázatot. Ismertette a dioxinok  veszélyességét és azok ártalmait az emberek számára.

Azt mondta, nem szabad mikróban ételt melegíteni műanyag edényben.

Ez fokozottan igaz a zsiradékot tartalmazó élelmiszerekre. A zsiradék, a hőhatás és a műanyag kombinációja dioxint szabadít fel, ami bejut az élelmiszerbe, majd végül a szervezetünk sejtjeibe. Azt javasolta, hogy
használjunk műanyag helyett üveg vagy kerámia edényeket az ételek melegítéséhez. Ugyanaz lesz a végeredmény, csak dioxin nélkül. Tehát a félkészen kapható TV-vacsorákat, leveseket stb. át kell tenni a
csomagolásból valamilyen más edénybe. A papír nem rossz, csakhogy nem tudjuk, mit tartalmaz a papír. Biztonságosabb, ha üveget használunk.

Elmondta, hogy nemrégen egyes gyorsétteremek áttértek a papíredények használatára styofoam helyett. Ennek az egyik oka a dioxin-probléma volt.
Azon kívül a műanyag fóliák ugyanilyen veszélyesek, ha a mikróban főzött ételt ilyennel fedjük le. Amint az étel  forrni kezd, a nagy hő hatására a mérgező anyagok kiolvadnak a csomagolóanyagból, és belecsepegnek az ételbe.

Takarják le az ételt papírtörölközővel inkább.