A fahéjat mindenki ismeri. Kiskorunkban elsősorban a desszertekkel, például a tejbegrízzel kerültünk ezzel a fűszernövénnyel kapcsolatba. Ahogy pedig idősebbek leszünk, sok étel készítésénél használjuk ezt a csodálatos gyógynövényt, amelynek oly sok pozitív hatása ismeretes, nem mellesleg tele van éltető tápanyagokkal és antioxidánsokkal. Miért lehet annyira értékes ez a gyógynövény és miért fogyasszuk rendszeresen?

Az ókori egyiptomiak halottaikat balzsamozták be fahéjjal, míg Európában vallási szertartások során is alkalmazták. Gyógyászati hatásai ma is ismertek: fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, hányáscsillapító, gombaellenes, antioxidáns, antiszeptikus, görcsoldó, vírusellenes, szélhajtó, nyugtató, stimuláns, gyomorerősítő. Különféle betegségek esetén vehetjük hasznát. Ezek közül néhány: reuma, légzőszervi megbetegedések, rossz keringés, puffadás, gyulladás, gyomor- és bélrendszeri zavarok, hörghurut, keringési problémák, asztma, hasi görcsök, megfázás.

A fahéj lassítja a gyomor kiürülését étkezést követően, ezzel pedig megakadályozza a vércukorszint drasztikus megemelkedését. Éppen ezért segíthet a 2-es típusú cukorbetegség természetes kezelésében, mivel csökkenti a vércukorszintet és növeli az inzulintermelést a szervezetben.

A gyógynövényről köztudott, hogy csökkenti a rossz, azaz az LDL-koleszterin szintjét, és ezzel jelentősen csökkenteni képes a szívbetegségek kockázatait.

Antibakteriális hatása is kiemelkedik, így nagyon hatékony lehet két baktériumtörzzsel (E. coli és H. pylori) szemben, illetve a candida gomba elleni küzdelemben is.

Az ízületi gyulladás kialakulásában gyakran szerepet játszik az is, hogy gyulladást keltő citokinek termelődnek nagyobb mennyiségben a szervezetben. Azonban a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a méz és a fahéj kombinációja nagyon hatékony lehet az ízületi gyulladás természetes kezelésében.

A fahéj csökkenti az olyan neurológiai rendellenességekkel együtt járó gyulladást, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex.

A gyógynövény az agyműködést is fokozni tudja, hiszen megnyugtatja az idegeket, illetve nagyon hatékony mind a fejfájás, mind pedig a migrén kezelésében.

A fahéj egyik bioaktív vegyülete a cinnamaldehid, amely megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, azaz a vérrögképződés kialakulását, ezzel együtt pedig jelentősen képes lecsökkenteni a trombózis kialakulásának az esélyeit is.

A fahéj nagyon pozitívan hat az agy működésére is. Maga a fahéj íze és az illata is fokozza a kognitív feldolgozást, illetve jó hatással van a mentális éberségre és a memóriára is.

A fahéj remek gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Egy olyan sav felszabadulását csökkenti a szervezetben, amely gyulladást kelt a testünkben és az agyunkban is.

Mivel a melatonintartalmú készítmények többsége recept nélkül kapható, szakértők szerint sokan valamiféle gyógynövénytartalmú szernek vagy vitaminnak tekintik ezeket. Amelyek, mivel "természetes anyagot" tartalmaznak, egészségesek. "De nem azok. Igazság szerint nem ismerjük a szervezetbe ily módon bevitt melatonin felnőttekre és gyerekekre gyakorolt hosszú távú hatásait" - fejtette ki Robbins egy korábbi interjúban.

A nagy mennyiségben szedett melatonin komoly egészségügyi panaszokat vagy mellékhatásokat okozhat. A többi között fejfájást, szédülést, hányingert, gyomorgörcsöt, álmosságot, tájékozódási zavart, ingerlékenységet és enyhe szorongást. De szakértők kapcsolatba hozzák a depresszió kialakulásával és a kórosan alacsony vérnyomással is. Mindemellett kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel - például antidepresszánsokkal - súlyos keresztallergiát kiváltva - írja a CNN.

A minőségi és mennyiségi éjszakai pihenés hosszú távon az lehet, ha sikerül megteremtenünk az alváshoz szükséges ideális feltételeket és megtaláljunk azt a módszert - például relaxálás, meditáció, olvasás, stb. -, ami segít bennünket ráhangolódni az elalvásra.

A sötétség hormonja

Hogy mennyire súlyos a függőség szintje, azt nem csak az mutatja, hogy több és több cég kezdett el melatonint forgalmazni, és gyakorlatilag minden drogériában vagy nagyobb áruházban hozzájuthatunk már, hanem több kutatás is. Az Egyesült Államokban történt felmérések alapján 2008 óta ötszörösére nőtt a melatonint rendszeresen szedők száma. Ez a növekvő trend pedig Európában, így Magyarországon is megfigyelhető. De mi is pontosan az alvás Szent Gráljának tekintett melatonin? A melatonin gyors térhódítása nem véletlen. Valóban az egyik leghatásosabb alvást segítő készítmény, és ennek oka a molekula biológiai természetében rejlik. Hiszen a melatonin valójában nem csupán egy divatos táplálékkiegészítő, hanem egy szervezetünkben egyébként is termelődő hormon, a „sötétség hormonja”. Legnagyobb mennyiségben az agyban található tobozmirigy választja ki, meglehetősen különleges feltételekhez igazodva: minél kevesebb kék fény éri a retinát, annál több melatonin termelődik a tobozmirigyben. Ennél fogva a nappalok és éjszakák váltakozását követve egy biológiai „belső óraként” működik. A melatonin a termelődése helyétől a véráramon keresztül a szervezet számos pontján, többek között az agy bizonyos régióiban is kifejti hatását, és tartós sötétség esetén az álmosság érzetét kelti bennünk.

Ezt az elméletet legutóbb egy sydney-i tudós, dr. Vincent Candrawinata élelmezéskutató kezdte terjeszteni, aki állítja, bizonyítékok vannak arra, hogy a rendszeres almaevés javítja a memóriát és csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – hiszen a gyümölcs temérdek fontos, elengedhetetlen vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

  A flavonoidok – amelyek sok más gyümölcsben és zöldségben is megtalálhatók – ráadásul erős antioxidánsok, amelyek csökkenthetik a depresszió és a szorongás tüneteit is.

A flavonoidok olyan fenolos vegyületek, amelyek a gyümölcsökben, például az almában és a körtében, valamint a zöldségekben, például a kelkáposztában és a spenótban magas arányban előfordulnak, de a csokoládé és bor is tartalmazza. Ezek a vegyületek, ha megfelelően felszívódnak, jótékony hatással vannak egészségünkre. Tanulmányok kimutatták, hogy a flavonoidok és flavonolok magasabb mennyiségű bevitele összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának megelőzésével

Ennek ellenére nem érdemes az almát félredobni a bor és a csoki miatt, hiszen a gyümölcs jóval magasabb arányban tartalmaz flavonoidokat, ráadásul a fogyasztása fontos vitaminokkal és ásványi anyagokkal látja el a szervezetet, amelyek megvédik az agysejteket a neurotoxicitástól, ami neurodegeneratív rendellenességekhez vezethetne.

Az egyik megoldás az egészséges életmód követése lehet, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a testmozgást is, hiszen ezek egyaránt nagyszerű módjai annak, hogy csökkenteni lehessen a betegség kialakulásának kockázatát.

Elképesztő belegondolni, hogy egy olyan egyszerű gyümölcs, mint az alma, ilyen fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának csökkentésében. Az alma jó pektinforrás, egy oldható rost. A tanulmányok és a kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú rostok nagy mennyiségben történő fogyasztása a depressziós és szorongásos tünetek kialakulásának alacsonyabb kockázatához köthető. – vélekedett dr. Vincent Candrawinata.