Mivel a melatonintartalmú készítmények többsége recept nélkül kapható, szakértők szerint sokan valamiféle gyógynövénytartalmú szernek vagy vitaminnak tekintik ezeket. Amelyek, mivel "természetes anyagot" tartalmaznak, egészségesek. "De nem azok. Igazság szerint nem ismerjük a szervezetbe ily módon bevitt melatonin felnőttekre és gyerekekre gyakorolt hosszú távú hatásait" - fejtette ki Robbins egy korábbi interjúban.

A nagy mennyiségben szedett melatonin komoly egészségügyi panaszokat vagy mellékhatásokat okozhat. A többi között fejfájást, szédülést, hányingert, gyomorgörcsöt, álmosságot, tájékozódási zavart, ingerlékenységet és enyhe szorongást. De szakértők kapcsolatba hozzák a depresszió kialakulásával és a kórosan alacsony vérnyomással is. Mindemellett kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel - például antidepresszánsokkal - súlyos keresztallergiát kiváltva - írja a CNN.

A minőségi és mennyiségi éjszakai pihenés hosszú távon az lehet, ha sikerül megteremtenünk az alváshoz szükséges ideális feltételeket és megtaláljunk azt a módszert - például relaxálás, meditáció, olvasás, stb. -, ami segít bennünket ráhangolódni az elalvásra.

A sötétség hormonja

Hogy mennyire súlyos a függőség szintje, azt nem csak az mutatja, hogy több és több cég kezdett el melatonint forgalmazni, és gyakorlatilag minden drogériában vagy nagyobb áruházban hozzájuthatunk már, hanem több kutatás is. Az Egyesült Államokban történt felmérések alapján 2008 óta ötszörösére nőtt a melatonint rendszeresen szedők száma. Ez a növekvő trend pedig Európában, így Magyarországon is megfigyelhető. De mi is pontosan az alvás Szent Gráljának tekintett melatonin? A melatonin gyors térhódítása nem véletlen. Valóban az egyik leghatásosabb alvást segítő készítmény, és ennek oka a molekula biológiai természetében rejlik. Hiszen a melatonin valójában nem csupán egy divatos táplálékkiegészítő, hanem egy szervezetünkben egyébként is termelődő hormon, a „sötétség hormonja”. Legnagyobb mennyiségben az agyban található tobozmirigy választja ki, meglehetősen különleges feltételekhez igazodva: minél kevesebb kék fény éri a retinát, annál több melatonin termelődik a tobozmirigyben. Ennél fogva a nappalok és éjszakák váltakozását követve egy biológiai „belső óraként” működik. A melatonin a termelődése helyétől a véráramon keresztül a szervezet számos pontján, többek között az agy bizonyos régióiban is kifejti hatását, és tartós sötétség esetén az álmosság érzetét kelti bennünk.