A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtő-képességet. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszer védekező-képességét, megelőz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind előnyösek. Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára. Humoros helyzetek híján egyre kevesebben merik megengedni maguknak a felhőtlen nevetés gondtalan örömét.

A napjainkra szinte járványos méreteket öltő allergiás megbetegedéseket mi okozhatja. A leggyakrabban emlegetett bűnösök között találjuk a környezetszennyezést, a káros vegyi anyagokkal teli táplálékokat és a fejlett országok lakóinak túl steril életkörülményeit.

Az eddigi tudásunkkal gyökeresen ellentétes vélemény többek között azon a megfigyelésen alapszik, hogy olyan országokban, ahol rendszeresen fogyasztanak magvakat mind a mamák, mind a gyerekek, ott nagyon alacsony az allergiás betegségek szintje.

 A legfontosabb indok az, hogy a gyümölcsökkel, magvakkal kiegészített gabonamüzli ideális "üzemanyag", a legtisztább energiaforrás, a legtökéletesebb "stimulálószer", amelynek csak előnyei vannak, káros hatásuk egyáltalán nincs.
A müzlihez a BIO gabonafélék széles választéka használható fel.

A müzlik mellett szól az is, hogy szemet gyönyörködtető reggeli fogások készíthető belőlük.
Van aki első látásra "bele szeret" a müzlibe, van aki hosszabb kóstolgatás és fontolgatás után köt ki egyik vagy másik fajtája mellett.
Legyünk türelmesek önmagunkhoz is, a müzlihez is!

Bármely gabonamagból főzhetünk kását.
Teljes magvakat a KÖLES és a HAJDINA kivételével egy éjszakára beáztatjuk, majd addig főzzük, amíg a magvak szét nem nyílnak, meg nem puhulnak.
A kását tetszés szerint ízesíthetjük aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, fahéjjal, mézzel.

Hasznos tápanyagul szolgálnak a müzlihez adott különféle magvak: len,szezám, napraforgó, tökmag, mogyoró, dió, mandula, mák.

A főzött gabonafélék a legkiegyensúlyozottabb táplálékot képviselik

A ZAB a gabonák közül a leggazdagabb fehérjében és olajban.
Különösen télen hasznos táplálék, miután melegítő hatású.
Könnyen emészthető, nem fekszi meg a gyomrot. Nagy zsírtartalma van.
Azok számára előnyös akik sok húst ettek.
Nagyon jó hatású gyenge pajzsmirigy működésre, serkenti azt.
Erősíti az idegeket, kedvezően befolyásolja az alacsony vérnyomást. Nagy energiatartalmú.
A ZAB védi a gyomorfalat.

Az ÁRPA gyógyító hatását már régóta ismerik. Kiváló gyomorrontás és idegesség ellen is.
Különleges tulajdonsága, hogy hűsítő hatást fejt ki a szervezetre, ezért nyáron, nagy melegben kiváltképp ajánlható a fogyasztása.
Jó hatású a hörghurutban, asztmában szenvedőkre. Erősíti a máj energiáját.
Kitűnő reggeli kása (és kenyér) készíthető belőle.
Az ÁRPÁT a szervezet állati eredetű fehérjék maradványaitól való megtisztításra, lázcsillapításra, gyomorrontásra, bőrkiütések megszüntetésére is használják. masszázs, gyógymasszázs

A BÚZA fokozza az erőt és a kitartást.
Könnyen emészthető. A legértékesebb a tönkölybúza.
A teljes BÚZA növekedés ösztönző hatású, gyerekeknek kiváló táplálék.
(Daganatos betegeknek nem ajánlott.)

A ROZS tápértéke a búzáéhoz hasonló.
Fogyasztásával a vénák falai rugalmasabbá válnak.
(Akinek visszere, aranyere van, vagy trombózisra hajlamos, annyit fogyasszon, amennyit csak lehet).
Izomerőnket is fejleszti (a búzához hasonlóan), sok energiát kapunk tőle.
Segít a testi kitartásban, ha megerőltető a munkánk.

A KUKORICA a legédesebb gabonaféle.
Szervezetünk hamar energiává alakítja, kiváló vérképző, segíti a szívműködést.
Nehéz megfőzni egészben, inkább a darát főzzük.

A KÖLES lúgos hatású, azoknak használ, akiknek savas a vére (sok húst esznek, köszvényesek..)
Főképp nyirkos hidegben főzzünk kölest, mert nagyon sok meleget termel a szervezetben.
Vese- és hólyaggyulladás esetén is jótékony hatású.
Rendszeres fogyasztásával bőrünk, hajunk, körmünk szép lesz.
Erősíti a fogainkat, csontunkat is.
A KÖLES a szervezet lúgosítását elősegíti, erősíti, rugalmatlanja a bőrt, az erek falát, kötőszöveteket.

A HAJDINAkását is nyirkos, hideg időben fogyasszuk.
Elősegíti a vérképzést, vérszegényeknek javasolják, valamint azoknak, akik a veseműködésükre panaszkodnak.
Tulajdonképpen nem gabona.
Nem is alkalmas mindennapi fogyasztásra, mert tápanyagaiban eléggé kiegyensúlyozatlan.
Nem kell áztatni. Búzával keverve elsősorban tésztafélék készítésére alkalmas.
Kifőzve nagyon jó töltött káposzta készíthető belőle, mert jól tapad, és a vele kevert zöldségfélék nem esnek szét.

Tudta, hogy a BARNARÍZS a gabonafélék királya?
A legkiegyensúlyozottabb táplálék.
Emésztőszervi betegségekben szenvedők diétájában nélkülözhetetlen.
Jótékony hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre és különböző allergiás megbetegedések gyógyítására is használják.

A MÁK magnéziumban gazdag, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist.
A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja.
Fokozza a szervezet védekezőmechanizmusát, jótékony hatású a sebek gyógyulásában, növeli a szellemi teljesítőképességet.
Csontozatunk első számú gyógyszere.

 A napsugarak hatása szervezetünkre
Ha túl sokáig vagyunk kitéve a napfénynek, ez a bőr elöregedését idézheti elő, ezenkívül korai ráncosodást és bőrrákot okozhat. Megfelelő mennyiségben azonban a napsugarak az egészségünket szolgálhatják.
Melyek a napfénnyel kapcsolatos jó dolgok?
Sok ilyen létezik.
Kezdjük azzal, hogy a napfény elpusztítja a csírákat. Ezért olyan fontos a napra és a levegőre kitenni az ágyneműt, a paplanokat és az összes olyan ruhaneműt, amelyeket nem moshatunk ki rendszeresen és nem is sterilizálhatunk az automata szárítóban.
Megfelelő mennyiségű napfény egészséges pírt ad a bőrnek és lággyá, rugalmassá teszi. A mérsékelten lebarnult bőr ellenállóbb a fertőzésekkel és a felégésekkel szemben.
A nap a legtöbb ember esetében javít a hangulaton és jó közérzetet teremt. Csak ne maradjunk kinn túl sokáig és ne égjünk le! Ha aktív mozgással ötvözzük, a napfény fontos tényező akut és krónikus depressziók kezelésében. Emlékezzünk csak arra, milyen nyomasztó hangulat telepszik ránk a téli, hideg, borongós napokon, s hogyan próbálunk magunkba szívni minden egyes napsugarat.
De még ennél is jóval fontosabb, hogy a szervezet a napfény bőrre gyakorolt hatása révén tudja előállítani a D-vitamint. A D-vitamin teszi képessé a szervezetet arra, hogy a belekből kalciumot szívjon fel és egészséges csontok építésére használja. Segít megelőzni a gyermek- és felnőttkori angolkórt, de segít az osteoporosis megelőzésében is.
A napfény erősíti az immunrendszert, csillapítja a megduzzadt arthritises ízületek okozta fájdalmakat, enyhíti a változás kora utáni tüneteket.
Néhány tanulmány szerint a napfény a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszik.
És melyek a rosszak?
A napfény a fő kockázati tényező a bőrrák kialakulásánál, főleg világos bőrű emberek esetében. Ha túl sok napfénynek vannak kitéve, ez náluk különösen káros kihatású lehet.
Azt is tudnunk kell, hogy a bőr leégése mindenki esetében káros. Minden leégés az egészséges, élő szövetet pusztítja el. Az ismételt leégések visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, sőt a bőrrák veszélyének tehetik ki az embert.
Az ismételt leégések és a bőr újra meg újra kiújuló mély cserzett volta fokozatosan elpusztítja rugalmasságát, zsírmirigyeit, és ráncokat, korai öregedést idéz elő.
A legújabb kutatások szerint a magas zsírtartalmú étrend túl sok napozással párosulva elősegítheti a bőrrákfélék kialakulását.
Mennyi ideig lehetünk a napon?
A mérsékelt lebarnulás védelmi szerepet tölt be – olyan, mintha napszemüveget tennénk a bőrünkre. De meg kell ismernünk saját tűrőképességünket. Világos bőrű és vörös hajú embereknek talán csak öt percig szabadna napfürdőzniük. A sötétebb bőrűek kezdhetik napi 10-15 perccel. A legtöbb ember esetében körülbelül 30 perc a maximum, ameddig kiteheti magát a nap sugárzásának.
Soha, de soha ne égjünk le! Viseljünk védelmül szolgáló ruházatot, szemvédőt, használjunk naptejet, napolajat. Legyünk különösen óvatosak a hó és víz közelében és a felhős napokon!
Ha kirándulni megyünk, vakációra készülünk, készítsük elő bőrünket úgy, hogy az indulás előtti napokon már fokozatosan kitesszük a nap hatásának az enyhe rózsaszínesedés mértékéig.
Ha arcunkat, kezünket naponta néhány percnyi napfény éri, ez már előállítja a részünkre szükséges valamennyi D-vitamint.
Nyissuk ki az ablakot minden reggel, engedjük be a napfényt! Megjavítja egészségünket és jó kedvre derít.
Évezredek óta az élet közvetítőjének tartják a napfényt. Ma már tudjuk, hogy lehet gyógyító, de lehet pusztító hatású is, attól függően, hogyan használjuk.

  A fiatalság forrása
A fiatalság mesés, legendás forrása az ókori kalandorokat egy életen át tartó kutatásra, keresésre ösztönözte, s idővel a beteljesíthetetlen álom jelképévé vált. A tudomány ma legalább részben képes ezt az álmot mindannyiunk számára elérhető közelségbe hozni.
Mit jelent ez?
Amikor a titkos forrás után kutattak, amely örök fiatalsággal ajándékoz meg, emberek tömegei haldokoltak fertőző betegségek miatt felnőtté válásuk korai szakaszában. Ma ezektől nem kell tartanunk, s bár igaz, hogy napjainkban sokakat a degeneratív betegségek fosztanak meg erejüktől és tesznek idő előtt munkaképtelenné, azonban ezek elkerülhetők a rendszeres, serény fizikai aktivitás útján, miközben nagyobb vitalitás, jobb egészség, hosszabb élet lehet osztályrészünk.
Mozgással igazán elérhető mindez?
Vessünk egy pillantást a tényekre. A „használd, különben elveszted" törvényszerűsége nemcsak a csontokra és az izmokra vonatkozik, hanem a szívre, tüdőre, agyra, véredényekre, ízületekre és a test összes többi részére egyaránt. Az ülő foglalkozású életmód közvetlen út a korai halálhoz. Az aktivitás hiánya szó szerint megöl minket. A jó genetikai örökség néhány embernek segít abban, hogy hihetetlen helyzeteket és állapotokat éljenek túl, de ez kevesek adottsága.
A ma gondja nem csupán a „csak hosszabb ideig élni" képlet: a meghosszabbodott életidő mellett vágyakozunk az erő, a jó egészség, a hasznavehetőség és az élet minőségének javítása után.
Hogyan segít a mozgás abban, hogy tovább és jobban éljünk?
• A mozgás segít, hogy jól érezzük magunkat: a testgyakorlásból jó közérzet és életöröm származik. Azonkívül a hormonok, amelyek a mozgás kiváltotta jó közérzetet előidézik, az egészségre is kedvezően hatnak. A testgyakorlás a szívet is erősíti. Ez pedig igencsak fontos egy olyan kultúrában, amelyben minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A testgyakorlás csökkenti a vérnyomást, a nyugalmi pulzusszámot, s védi a szívet és a véredényeket.
• A testgyakorlás csökkenti a vérben az LDL-koleszterinszintet, emellett gyakran megemeli a HDL-koleszterinszintet, ami ugyancsak csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. (Az LDL a koleszterin káros, a HDL pedig a hasznos válfaja.)
• A kalcium és más fontos ásványi anyagok visszatartásával a mozgás erősítőleg hat a csontokra. Az ülőmunkát végző emberek, akik már túl vannak negyvenedik életévükön, egyre több kalciumot és csontanyagot veszítenek.
• A mozgás feloldja, megszünteti a depressziót. A szabadban végzett testgyakorlás az egyik legértékesebb eszköz, hogy segítségével harcba szálljunk e szinte mindennapos, munkaképtelenné tevő betegség ellen.
• Az aggodalmaskodástól, idegeskedéstől is megszabadít a mozgás. Napjaink rohanó, kapkodó, nyomás alatt élő társadalmában a fizikai tevékenység az egyik leghatékonyabb ellenszer a stressz ellen.
• A testgyakorlás életünk minden területén megnöveli az erőt és a hatékonyságot.
• A mozgás a kívánatos testsúlyt is segít fenntartani, továbbá izmokat fejleszt és zsírokat éget el. A mérsékelt testgyakorlás a vércukorszint ideiglenes megemelésével tompítólag hat az étvágyra is.
• A testgyakorlás javítja a keringést, tisztábbá teszi a gondolkodást, pihentetőbbé az alvást, és felgyorsítja a károsodott területek gyógyulását.
Miféle mozgásról van szó? Nem mindenki tud kocogni, és nem mindenki tudja lefutni a maratoni távot.
A felsorolt jótékony hatások mindegyike egyszerű gyaloglás útján is elnyerhető. A gyaloglás ideális testgyakorlás. Egyáltalán nem kerül pénzbe, ugyanakkor biztonságos, és szinte mindenki végezheti. És még szórakoztató is! Megválaszthatjuk a sebességet, megállhatunk, amikor csak akarunk. Ahogyan edzettségünk javul, fokozatosan növelhetjük a sebességet és az időt.
További jó testgyakorlásnak tekinthető az úszás, kerékpározás, kertészkedés, udvari munka. A keményebbek részére ajánlható a kocogás, a  lépcsőmászás, az ugrókötél és a síelés.
Rossz időben kipróbálhatjuk a szobakerékpárt, a gumiasztalt, az evezőgépeket, vagy egyszerűen kocogjunk egy helyben. Ha aerobicozunk, a hatékonyság érdekében a mozgás legyen igen eleven, és legalább 15-20 percen át tartson. A legtöbb ember fokozatosan el tudja érni ezt a célt.
Egy naponként 30-40 perces aktív testgyakorló program igen jótékony hatású. Súlyunk ellenőrzése és uralása érdekében növeljük meg az időt egy órányira. Ezt az egy órát esetleg két vagy három szakaszra is oszthatjuk.
Igaz, hogy a hatékonyság érdekében el kell érni bizonyos pulzusszámot?
Különböző testgyakorlási módok léteznek, különböző célok elérésére. A pulzusszám megnövelése mozgás közben különösen fontos, ha a cél a szív megerősítése. A súlyzóval végzett testgyakorlás is igen értékes a maga mivoltában. De ne felejtsük el, hogy még az olyan mérsékelt aktivitás is, mint amilyen a tempós gyaloglás, javítja a jó közérzetet, növeli az erőt és a hatékonyságot, s akár 30 százalékkal csökkenti a szívroham kockázatát. Minden lépés számít!
De a mozgás olyan fárasztó és unalmas!
Mindannyian sok fárasztó és unalmas dolgot teszünk nap mint nap: ilyen a takarítás, autómosás, fűnyírás, mosogatás, munkába járás, vagy akár a fogmosás. De elvégezzük ezeket, mert szeretjük a munka jutalmát: vonzó otthon, tiszta autó, rendszeres fizetés, szép fogak. Bizonyos idő után ezek a tevékenységek rutinossá, a mindennapi élet elfogadott részévé válnak. Tekintsünk ugyanígy a testgyakorlásra is, mely ráadásul egész életünkre jótékony hatással van. Előbb-utóbb még jó ízére is ráérezhetünk, s akkor nem lesz többé unalmas számunkra.

„Beteg épület"-szindróma
Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk.
A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok?
Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik.
Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből.
További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovarirtó szerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünetegyüttest a „beteg épület"-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
• Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
• Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
• Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
• Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
• Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
• Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja. Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez.
Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít.
Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot.
Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük" oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását.
Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek" sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.

„Tiszta levegõ, napsütés, mértékletesség, pihenés, mozgás, megfele­lõ étrend, víz, bizalom az isteni gondviselésben – ezek az igazi or­vosságok. Mindenkinek ismernie kellene a természet patikáját és a használati módokat.” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 79. o.)

Az egészségünket befolyásoló nyolc alapelv megismerése elemi szükségletünk. Ezek megsértése elkerülhetetlenül nö­veli a betegség, a gyengeség, a korai halál kockázatát. Követé­sük viszont többet tesz az egészségünk megõrzéséért, mint a gyógyszerek és a világ legjobban felszerelt kórházai. Betegsé­geink 90-95 százaléka e nyolc alapelv következetes gyakorlá­sával meggyógyítható, és egészségünk fenntartható.

Hogyan gyógyít a napfény? Milyen hatással van lelkivilá­gunkra a „világ világossága”?

Zsolt 136,7–8 • „Aki teremtette… a napot, hogy uralkod­jék nappal, mert örökkévaló az õ kegyelme.”Zsolt 84,12 • „Nap és pajzs az Úristen, kegyelmet és di­csõséget ád… Nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatla­nul élnek.”

Biblia és egészség

Jn 8,12 • „Én vagyok a világ világossága… Aki engem kö­vet, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek vi­lágossága.” 2Kor 4,6 • „Isten, aki szólt: sötétségbõl világosság ra­gyogjon, õ gyújtott világosságot a szívünkben, Isten is­meretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása vé­gett.”

A napfény áldásai közismertek: segíti a bõrfelületen a D-vita-min képzõdését – ami nélkülözhetetlen a csontrendszerünk egészséges fejlõdéséhez –, csökkenti a koleszterinszintet, megelõzi a csontlágyulást, baktériumölõ hatása van, fertõtle­nít, jólesõ melege javítja a vérkeringést, salaktalanítja a szerve­zetet, számos bõrbetegség gyógyszere, enyhíti az izomfe­szültséget, kedvezõ hatást gyakorol az idegrendszerünkre, ja­vítja a hangulatunkat, segít optimális koncentrációban tartani azokat a gázokat, amelyeket belélegzünk, ionizálja (elektro­mos töltéssel látja el) a levegõt, ami igen fontos az életmûkö­déseink szempontjából.

A napfény áldásai a szív- és érrendszerben a testgyakorlás­hoz hasonlíthatók: csökkenti az érverés szaporaságát a szív nyugalmi állapotában, javítja a szívmûködés hatékonyságát. A napfény aktivizálja az immunrendszert. Növeli az ellenanyag­termelést, a fehérvérsejtek számát, normalizálja a vércukor­szintet, csökkenti a tejsav mennyiségét a vérben a testgyakor­lást követõen. Viszont megnöveli az energiát, erõt, tûrõképes­séget, a stressztoleranciát és a vér oxigénfelvevõ képességét. A napfény serkenti a pajzsmirigyet, hogy növelje a hormonter­melést, ami viszont fokozza a szervezet alapanyagcseréjét, amely ráadásul több kalóriát éget el. Segíti a glükóz felszívó­dását a sejtekbe, arra sarkallja a szervezetet, hogy tárolásra al-kalmas glikogénné alakítsa át. A test napi D-vitamin-szükség-lete 400 egység: ha arcunkat 15 percig éri a napfény, máris töb­bet nyerünk a napi szükségletnél.

A napfény jótékony hatást gyakorol szemünkre és látásunk­ra, mesterséges fényforrások nem pótolhatják. Átszövi a kö­rülöttünk lévõ teret, világossága, melege nyugtató, bátorító, gyönyörködtetõ. A napkelte és napnyugta látványa lelki él­mény az ember számára. Mindent összevetve a nap és fénye életünk alapvetõ feltétele. „Valóban édes a világosság, és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.” (Préd 11,7)

„H. Gordon Ainsleigh számos orvosi dokumentációval tá­masztja alá, hogy a rendszeres napozás komoly mértékben csökkenti bizonyos rákbetegségek halálozási arányát. Más kutatókhoz hasonlóan Ainsleigh is megfigyelte, hogy a napo­zás és a rák megelõzése közötti kapcsolat a D-vitaminnak kö­szönhetõ. A D-vitamin és a vele rokon vegyületek ugyanis el­fojtják bizonyos rákos sejtek fejlõdését például a leukémia és nyirokcsomó-daganat vagy a mell- és vastagbélrák esetében. Azt is kiszámította, hogy a gyakori, rendszeres napozás sta­tisztikailag 2000 halálos kimenetelû rákos megbetegedéstokoz ugyan évente az Egyesült Államokban, de évi 138 ezer más jellegû halálos rákbetegséget elõz meg, sõt még további 30 ezret megelõzne, ha az amerikaiak rendszeresen és mérték­tartó módon napoznának. Ainsleigh a »napfóbiát« (napozás­tól való félelem) teszi felelõssé azért, hogy 1991–1992 között a mellrák elõfordulása mintegy 17 százalékkal növekedett. A napfóbia kialakulása persze az igen tisztelt szaktekintélyek mintegy évtizedes, mindent átható napellenes tanácsadásának köszönhetõ leginkább, akik közkedveltté tették a napozókré­meket, mint amelyek igen hatásosak a napsugárzás elleni véde­lemben. A napozókrémek azonban nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a napozók a kelleténél nagyobb dózisban részesüljenek a napfénybõl. Ami a napsugárzást és a rákbeteg­ségeket illeti, két dolog egészen világos. Elõször is a túlzott,

Biblia és egészség

mértéken felüli napozás megnövelheti a bõrrák rizikófaktorát. Másrészt a napozás elkerülése nem a legjobb alternatíva, mivel a napozás és a D-vitamin (ami a napfény hatására termelõdik a szervezetben) komoly szerepet játszhat a rákbetegség meg­elõzésében, valamint az egészséges csontozat kifejlõdésében és fenntartásában.” (Dr. Neil Nedley: Döntõ bizonyíték, 482. o.)

„Ha azt akarjuk, hogy otthonunk az egészség és boldogság lak­helye legyen, akkor be kell engednünk az életadó elemeket, ame­lyek a menny ajándékai. Távolítsátok el a nehéz függönyöket, húzzátok fel a redõnyöket, nyissátok ki az ablakokat! A napfény kifakíthatja a függönyöket és szõnyegeket, elhomályosíthatja a képkereteket, de egészséges színt varázsol a gyermekek arcára. Akik idõseket ápolnak, gondoljanak arra, hogy nekik különösen szükségük van meleg, kényelmes szobára. Az évek elõrehaladásá­val életerejük hanyatlik, és kevésbé tudnak ellenállni az egészség­telen hatásoknak. Ezért az idõseknek még nagyobb szükségük van bõséges napfényre és tiszta, friss levegõre.”

„Amikor Isten a mi világunkat teremtette, és sötétség volt amélység színén, így szólt: »Legyen világosság! És lett világosság.És látta Isten, hogy jó a világosság.« Vajon zárjuk be otthonunkat és rekesszük ki a világosságot, amelyet Isten jónak mondott? A testmozgás, a levegõ és a napfény olyan áldások, amelyeket a menny ingyen kínál mindenkinek – életet és erõt adnak.” (Ellen

G. White: Boldog élet, 56–57. o.; Az én életem ma, 140. o.)

Minden egészséges ember szereti a világosságot. Minden sejtünk szomjazza a gyógyító, éltetõ fényt. De Teremtõnk nemcsak a testünkbe, a szívünkbe is beoltotta ezt a vágyat. A lelkünk is sóvárog utána. Lelki fény az, ha szeretnek, és ha szerethetünk. Ha elfogadnak minket, és mi is elfogadunk má­sokat. Ha hisznek bennünk, bátorítanak, értékesnek tartanak. Ha van hitünk, ha másokat erõsíthetünk, és ha mi is értékes­nek látunk másokat.

„Isten világosság, és nincsen benne semmi sötétség.” (1Jn 1,5) Az Õ jellemében nincs semmi hiány, zavar, sötét folt, rej-tett homály. Amint olvassuk a teremtés könyvében, hogy „jó a világosság”, úgy az Alkotóról is elmondhatjuk, hogy lényé­nek legfõbb jellemzõje a jóság. Nincs benne semmi rossz szándék irányunkban, világossá teszi magát elõttünk, azaz ki­nyilvánítja, hogy szeret, mert „Isten szeretet” (1Jn 4,8).