Vitaminoknak kétféle fajtáját különböztetünk meg: a zsírban és vízben oldódó vitaminok. A zsírban oldodó vitaminokra különösen figyelnünk kell a megfelelő mennyiségre, hiszen túladagolhatók. Vannak olyan vitaminok, amelyeket nem érdemes keverni, ha szeretnénk, hogy a vitaminok elérjék hatásukat és megfelelő módon szívódjanak fel a szervezetünkben.  Vannak olyan vitaminok, amelyek egymás hatékonyságát erősíthetik, vagy gyengíthetik. 

Nem megfelelő kombinációk: Ha a vitaminokat nem megfelelően kombináljuk, azzal nemcsak annak a veszélye áll fenn, hogy nem fejtik ki pozitív hatásukat, hanem akár negatív mellékhatásokkal is járhatnak, és az egészségünkre is károsnak minősülhetnek.

Magnézium és a kálcium: Az egyik leginkább ismert kevésbé hatékony kombináció egyértelműen a kalcium és magnézium párosa, amelyek segítenek a csontritkulás megelőzésében, viszont egymás hatékonyságát befolyásolják. Kis mennyiségben a magnézium segítheti a kalcium felszívódását, de túl sok kalciummal pont ellenkező hatást érhetünk el: a kalcium nem szívódik fel megfelelő mértékben a szervezetben.

D-E- és a K-vitamin: A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, amelynek felszívódása csökkenhet, ha olyan zsírban oldódó vitaminokkal szedjük, mint a D- vagy az E-vitamin. Nem leszünk rosszul tőlük, egyszerűen azt kockáztatjuk, hogy elveszítik hatékonyságukat, így a szakértők szerint legalább 2 óra teljen el, mielőtt bevesszük ezeket a vitaminokat.

Réz és a cink: Ha gyakran érezzük magunkat fáradtnak és gyengének, könnyen lehet, hogy a szervezetednek rézre van szüksége, de arra ügyeljünk, hogy sose szedjük cinkkel együtt, hiszen az megzavarhatja a réz felszívódását, sőt, a túl sok cink akár rézhiányt is okozhat. Ebben az esetben minden a megfelelő mennyiségről és az egyensúlyról szól: ha cinket szedünk, maximum 2 mg-os réz-kiegészítő tablettát szedjünk mellé, hogy a két ásványi anyag megfelelő mértékben legyen jelen a szervezetünkben.

Halolaj és a gingko biloba: Mindkettő kifejezetten hasznos a szervezet számára, a halolaj a szívnek, míg a gingko biloba az agyműködés számára. De mivel mindketten vérhígító hatással bírnak, ezért nem ajánlott őket egyszerre szedni.

C és B12 vitamin: Egyes tanulmányok szerint a C-vitamin és a B12-vitamin kombinálása sem jó választás, hiszen az előbbi nagy dózisban csökkentheti az utóbbi felszívódását a szervezetben. Itt is a korábban ajánlott tanács lehet a célravezető: ha mindkettőt szedni szeretnénk, legalább két órát várjunk, mielőtt az egyik után bevennénk a másik vitamint.

Zsírban és a víben oldodó vitaminok: A zsírban oldódó D-vitamint inkább étkezés közben érdemes bevenni egészséges növényi alapú ételekkel kombinálva (mint például a dió vagy az avokádó), mert az segíti a felszívódást, míg a vízben oldódó B12-vitamint éhgyomorra, sok vízzel szedd, éppen ezért kerüljük a két vitamin egyszerre történő használatát. Ugyanez érvényes a D- és C-vitaminra is, amelyeket szintén a nap különböző időpontjaiban vigyük be a szervezetünkbe.

Szuper vitamin párosok: azaz melyik vitamint mivel érdemes kombinálni?

D- és a K2-vitamin: Mivel mindkettő zsírban oldódik, ezért nagyon jól kiegészítik egymást: a K2-vitamin elegendő D-vitaminnal segít a kalciumnak a megfelelő helyre, azaz a vérből a csontokba jutni.

Magnézium és a D-vitamin: Szintén nagyon pozitív hatással van egymásra ez a két vitamin: a magnéziumra azért van szükség, hogy a D-vitamin a szervezet számára hasznosítható formát öltsön.

Omega-3 és az E-vitamin: Egyes kutatások szerint a két vitamin együttes alkalmazása a szív egészségét javíthatja. Míg az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírként védelmet nyújtanak a magas vérnyomás és a szívbetegségek ellen, az E-vitamin az immunrendszert erősíti. Együttes hatásukkal csökkenhet az inzulinrezisztencia, amely hosszú távon a szívnek is jót tesz.

Kalcium és D-vitamin: A csontok és a fogazat egészségében fontos kalcium is népszerű ásványi anyag, ám egy 2019-ben közzétett tanulmány szerint kis mértékben, de növelheti a stroke kialakulásának kockázatát, ha D-vitaminnal együtt szedjük be.

Bár az eredményt sokan vitatják, érdemes konzultálni az orvosunkkal, mielőtt szedni kezdjük ezeket a készítményeket. A kalciumot egyébként vassal és magnéziummal sem tanácsos egy időben bevenni, mert gátolhatja azok felszívódását. Itt is ajánlatos két órát hagyni a köztük. 

 Antioxidánsok: C- és az E-vitamin, a karotinoidok, a koenzim Q10- a szabadgyökök hatását semlegesítő vegyületek, melyek azonban csak együtt hatékonyak! A C-vitamin az egyik leguniverzálisabb vitamin, amelynek legfontosabb funkciói az antioxidáns hatás és az immunrendszer megfelelő működésének támogatása, a kötő- és támasztószövetek optimális felépítésének elősegítése, a kollagéntermelés fokozása. Forrásai: citrusfélék, eper, kiwi, feketeribizli, brokkoli, petrezselyem, zöldpaprika.

Az utóbbi időben egyre többet hallhatunk az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Ilyen megfogalmazásokat olvashatunk róla: meghatározhatja meddig élünk, búcsú a káros sejtektől, a szervezet öntisztuló folyamata.

Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat.

Az autofágia jelentése önemésztés. A szó a görög auto (ön) és a phagein (enni) szavakból származik.

Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez.

Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.

Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig.

Az autofágia több különböző alfolyamatot foglal magában: a mitofágiát, a sérült mitokondriumok eltávolítását; a lipidek, lizoszómális organellák lebontását; a különféle sejtfehérjék és törmelék kitakarítását stb. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb neurodegeneratív rendellenesség, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, összefüggésben áll a hibásan elrendezett vagy patológiás fehérjék felhalmozódásával, így az autofágia károsodása is hozzájárulhat ezekhez a betegségekhez.

Az orvosok kiderítették, hogy az autofágia folyamatára hatással lehet az életmódunk, környezetünk, a táplálkozásunk, valamint külső és belső stresszorok is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékig kézbe vehetjük az irányítását megfelelő előrelátással. Az alábbiakban bemutatunk nyolc olyan módszert, amely segít az autofágia optimalizálásában és az általános egészség (de különösen az agyi egészség) fokozásában.

Ezek közül most az időszakos böjt előnyeire szeretném fölhívni a figyelmet.

1. Időszakos böjt. (12-16, 24, 48, 72 órás böjt)

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kalóriakorlátozás, valamint a táplálékbevitel időszakos elhagyása összefüggésben áll az autofágia emelkedésével a májban, a zsírban, az agyban és az izmokban, ez pedig kapcsolatban áll a hosszabb, egészségesebb élettartammal.

A folyamat egy 12-16 órás böjt során máris elindul, amikor nem viszünk be tápanyagot, csak a folyadékot (tiszta vizet) pótoljuk.

Például időnként beiktathatunk olyan napokat, amikor csak reggelit és ebédet fogyasztunk, így mondjuk déltán 2 órától másnap reggelig nem étkezünk, csak vizet iszunk. A napi két étkezés előnyeiről Ellen White is többször írt.

Az autofágia elősegítése is egy jó eszköz lehet mindenki számára, akinek fontos a saját egészsége, meg akarja őrizni fittségét, fiatalságát, vagy valamely egészségügyi kihívásától meg akar szabadulni.

2. Több antioxidánsban gazdag növény fogyasztása.A növényi alapú élelmiszerek nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, amelyek fogyasztása hozzájárul az oxidatív stressz csökkentéséhez. A másik oldalon viszont el kell kerülni az "ultra feldolgozott" növényi termékeket és olajokat (például napraforgóolaj, pálmaolaj, mogyoróolaj, sáfrányolaj, szójaolaj), illetve a telített zsírokat, a finomított cukrot és feldolgozott élelmiszereket. Ezek ugyanis ösztönzik a gyulladást, terhelhetik a mitokondriumokat, károsíthatják azok működését és szerepét az autofágiában.

3. Figyeljünk a vér és az oxigén áramlására.

A rendszeres aerob testmozgás (amikor a szervezet oxigént használ fel az izommunkához szükséges energia előállításához) javítja az oxigén és a tápanyagok szállítását a sejtekhez azáltal, hogy megnöveli a véráramlást a létfontosságú szerveinkhez. Emellett javítja a szervezet működése során termelődő hulladékok, lebomló gyulladásos anyagcseretemékek és egyéb melléktermékek szállítását is. Az oxigénellátás javítása pozitív hatással van az autofágiára, ami például hiperbár oxigénterápiával (HBOT) is elérhető. Hiperbár oxigén terápiás kezelés során 100% oxigént lélegzünk be magas nyomású keszonkamrában. A nyomásnövekedés hatására több oxigén oldódik a vérplazmában és a test megszokott oxigénszintje sokszorosára nő. Az oxigén így csökkent vérellátású szövetekbe is eljut.

4. Felkészülés a jobb alvásra.

Az alvás során az agyi  glimfatikus rendszer és az autofágia nagyon aktív. Szinergikusan dolgoznak, hogy javítsák az agy egészségét és működését. Emellett tiszteletben kell tartanunk az agy és test cirkadián ritmusát, mivel ez segít az alvás minőségének javításában. Ha lehetséges minden este ugyanabban az időben menjünk aludni, és minden reggel ugyanabban az időben ébredjünk. Reggel hagyjuk beáramlani a természetes fényt. Étkezzünk rendszeresen, és mozgassuk át magunkat minden nap hasonló időpontban.

5. A génmódosító szennyeződések elkerülése.

Az epigenetikus változások jelentős hatást gyakorolhatnak az autofágiára. Habár erre nincs igazán befolyásunk, mégis érdemes csökkentenünk az elektromágneses sugárzásnak, a vegyi, a szennyező anyagoknak és a toxinoknak való kitettséget, amelyek mindegyike negatívan hat a génjeinkre.6. Az AMPK útvonal megerősítése.Az adenozin-monofoszfát-aktivált protein kináz (AMPK) egy olyan enzim, amely kritikus a sejt bioenergetikájában. Amikor a tápanyagellátás kimerül, az AMPK aktiválódik az autofágia szabályozására, így a szervezet fenntarthatja a homeosztatikus egyensúlyt.  Vannak olyan természetes gyógyszerek is, amelyek szabályozhatják az AMPK-t, de hasznos lehet az időszakos böjt és az alacsony telített zsírtartalmú étrend is.

7. Ki a természetbe!Sokoldalúan bizonyított ma már, hogy a természettel való találkozás csökkenti az úgynevezett gyulladásközvetítő anyagokat, például a prosztaglandinokat és az interleukinokat, valamint megerősíti az autofágiát gerjesztő anyagok termelését. Mindez egyebn a rendszeres testmozgás eszköze is lehet, amely hatalmas szerepet játszik agyunk egészségében is!

8. A trauma kizárása. (amennyire lehetséges)Furcsán hangzik, de a sejtek is lehetnek traumatizáltak. Ha a testünk és minden sejtünk krónikus stressz alatt áll, az olyan változásokat hoz létre, amelyek negatívan befolyásolhatják az autofágiát. Ezért úgy kell élnünk, hogy a sejtjeink is „boldogok” legyenek! (L Valika)

A dejó íze a megtévesztésig hasonlít a dióéhoz. Innen a neve is: diópótló dióízű őrlemény. De vajon egészséges táplálék? Miből készül?

 Egészséges táplálék a dejó, mivel szinte kizárólag természetes alapanyagokból áll: pörkölt napraforgóbélből, pörkölt búzacsírából, cukorból, aromából és antioxidánsból.

Mindennapjaink pörgésében kinek lennének ismeretlenek a következő fogalmak: felületesség, kapkodás, multitasking, és ez hogyan hat a hitbeli elmélyülésünkre?

Az utolsó modern kifejezés a multitasking nem jelent mást, mint amikor: „Egyszerre több teendő látszólagos párhuzamos végzésével azt hiszed, hogy többet érsz el… Úgy tűnhet, hogy egyszerre több célodat eléred figyelmed darabolásával, azonban valójában csupán apró fókuszváltások segítségével zsonglőrködsz különböző feladatokkal. A gyakori fókuszváltások pedig felemésztik a figyelmedet, mentális blokkokat hoznak létre, amelyek lelassítanak…    Minden sürgős és minden azonnal kell. Ugrálsz a feladatok között, nap végére pedig úgy érzed magad, mint akit kifacsartak. Elfoglalt vagy egész nap mégsem fejezel be semmi fontosat... A multitasking gátolja az elmélyült munkát” https://norberthires.com/multitasking/

„A multitasking növeli a szorongást, mivel képes szó szerint kiszipolyozni agyunk energiatartalékait, csökkentve koncentrációképességünket, miközben a csökkent hatékonyság miatt szűnni nem látszó teendők egy visszafordíthatatlan spirálba kergetnek bennünket.” 

Álljon itt Marcus Aurelius római császár bölcs meglátása: „Ha nyugalmat keresed, kevesebbet tegyél. Pontosabban azt tedd, ami fontos… és azt tedd kellő módon. Kétszeres kielégülést hoz, ha kevesebbet teszel és jobban… Ha sikerül kihagynunk a lényegtelent, több időnk és több nyugalmunk lesz. Tedd fel magadnak a kérdést minden pillanatban ’Tényleg szükséges ez?’ ”

Ellen White pedig azt tanácsolja, hogy: „Amit érdemes megtenni, azt érdemes jól megtenni.” Youth’s instrictor, 1892. szept.29.

Dr. Glenn Wilson pszichológus szerint azoknak az agya, akik folyamatosan megszakítják munkájukat annak érdekében, hogy emailekre válaszoljanak, olyan hatást szenvednek, mintha egy teljes éjszakai alvást hagytak volna ki.

Az elmélyülés képességének az elvesztését megengedheted-e magadnak? A fentebb említett fókuszváltások, figyelemelterelések 10 IQ pont veszteséget okoznak. A kísérletek szerint a hatás ugyan ideiglenes, de felveti a kérdést: biztosan szeretnénk fontos döntéseket hozni, amikor nem a legjobb formánkat nyújtjuk?

A Ellen G. White a korát jóval megelőzően, évszázadokkal azelőtt írt arról, amiről a mai kutatások beszámolnak, holott az akkori embereknek csak a tömegesen megjelenő sajtótermékek okoztak problémát, a mai internet által ránk ömlő információ tengerrel szemben:

„A gyors, felületes olvasás gyengíti az összpontosítás erejét. - A nyomdákból kikerülő, egyre több sajtótermék áradata kialakítja… a gyors és felületes olvasást, s így az elme elveszíti az összefüggő és erőteljes gondolkodás képességét.” EGW. Boldog otthon, 

 Lehet, hogy megelégszünk majd azzal, ha azon is átfutunk, mint a reggeli híreken, vagy bármennyire igyekszünk majd koncentrálni, az agyunk túlterheltsége miatt, szinte lehetetlennek tűnik majd számunkra az összpontosítás és a mélyebb összefüggések meglátása, mert ezeket a képességünket időközben elveszítettük már? (Beáta)

1. Magas fehérjetartalom: A szója kiváló fehérjeforrás, amely hozzájárul az izomépítéshez és a szervezet működéséhez.

2. Koleszterinszint csökkentése: A szója természetes módon csökkenti a koleszterinszintet, ami előnyös a szív- és érrendszeri egészség szempontjából.

3. Izoflavonok: A szója izoflavonokat tartalmaz, amelyek antioxidáns hatással rendelkeznek és segíthetnek a hormonális egyensúly fenntartásában.

4. Csökkenti a csontritkulás kockázatát: A szója D-vitaminnal együtt hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez.

5. Vegetáriánus és vegán étrendhez ideális: A szója kiváló alternatíva a hús helyettesítésére, mivel gazdag fehérjében és más tápanyagokban.

6. Jó forrás a B-vitaminokból: A szója B-vitaminokat, például B6-vitamint és folsavat tartalmaz.

7. Emésztési egészség: A szója rostokban gazdag, ami előnyös az emésztés szempontjából.

Tehát a szója rendkívül sokoldalú és egészséges alapanyag, amelyet érdemes beépíteni az étrendünkbe! 

A szója sokféle ételben megtalálható, és különböző konyhákban használják. Ha a szója felhasználására gondolunk, talán először a szójaszósz jut eszünkbe, amely sok étel elengedhetetlen ízesítője. De a szója maga is egy magas fehérjetartalmú alapanyag, amelyet a húshagyók is szívesen használnak. Néhány finom szójából készült étel:

1. Szójapörkölt: A szójakocka és szójalap finom szójapörkölt alapja lehet. Kísérletezhetünk különböző fűszerekkel és zöldségekkel, hogy még ízesebb legyen.
2. Tofu: A tofu sokoldalú alapanyag. Lehet belőle szendvicskrém, de akár főételként is fogyaszthatjuk.
3. Szójaszósz: Nem csak ízesítésre, hanem szaftos ételek elkészítéséhez is használhatjuk.
4. Szójatej, illetve a belőle készült szójajoghurt fehérjében és vasban gazdag, azonban nem tartalmaz sem laktózt, sem pedig koleszterint.
5. Szójaliszt: A szójalisztet kenyér, péksütemények vagy palacsinták készítéséhez használhatjuk.

(com/search?q=szójás+ételek&form)

·  mint antioxidáns, védhet a káros szabadgyökök ellen;

·  egészségesen tarthatja az ereket;

·  erősebb maradhat a csontozat mellett a porc is;

·  hozzájárulhat az egészséges fogakhoz és fogínyhez;

·  rugalmasan tarthatja a bőrt;

·  fokozhatja a vas bélből való felszívódását;

·  felgyorsíthatja az anyagcserét;

·  csökkentheti a vér koleszterinszintjét;

·  hozzájárulhat az idegrendszer megfelelő működéséhez;

·  csökkentheti a fáradtság érzetet;

·  csökkentheti a  szív-és érrendszeri betegségek kockázatát;

·  csökkentheti a rák kockázatát;

·  megújítja a szervezet E-vitamin tartalékait;

·  hozzájárul a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez;

·  enyhít bizonyos allergiás tüneteket.

C-vitamint fogyasztása

 Mivel vízben oldódik, a szervezet nem képes raktározni. Ezért nagyon fontos a mindennapi bevitele a szervezetbe az étkezések alkalmával. A káros szokások, a sok stressz, fizikai munka végzése vagy betegségek esetén megnő a szervezet vitaminszükséglete, így ezekben az esetekben érdemes naponta többször is bevenni.

  C-vitamin hiánya

 A C-vitamin teljes hiánya skorbutot okoz. Nem megfelelő étrend és C-vitamin bevitel esetén elsősorban általános gyengeség és étvágytalanság jelentkezik, továbbá gyengül az ellenálló képességünk. Később kialakulhat fogínyvérzés, váratlanul eleredhet az orrunk, illetve az esetleges nyílt sebek, csonttörések is lassabban gyógyulnak.

A nélkülözhetetlen vitaminok közé tartozik az A-vitamin, a B-vitamin és a folsav, valamint a C-, D-, E- és K-vitamin.

Ásványi anyagok tekintetében jódra, vasra, rézre, káliumra és cinkre van szükségünk.

A gyümölcsök és zöldségek széles választékának fogyasztása fontos annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot kapjunk. Egyes zöldségek azonban különösen tápanyagdúsak!

 Milyen zöldségeket együnk, hogy ezek a tápanyagok bekerüljenek étrendünkbe?

 Gomba: B-vitamin, D-vitamin, kálium, szelén és réz

Brokkoli: A, B5, B9, C és K-vitamin, magnézium, nátrium és kén

Leveles zöldek: A, B9, C, E és K vitamin, kalcium, magnézium, mangán, kálium és savat

Sárgarépa: A, C, K-vitamint és káliumot, nátriumot

Édesburgonya: A, C- vitamint, nátrium és mangán

Kaliforniai paprika: A, C, E-vitamint, nátrium

Hüvelyesek: Bab, lencse, borsó: B6, B9-vitaminés magnézium, mangán, nátrium, cink, szelén, réz.

Spárga: B9, E, K-vitamin és kén

 Burgonya: C, B1, B6-vitamint és kálium, vas, magnézium.

Ha nem szeretjük vagy nem ihatjuk a kávét, akkor napkezdéshez tökéletes a fekete tea is, hiszen nagyon sok előnye van az egészségünkre nézve. Megtalálhatók benne a polifenolok, az antioxidánsok, az aminosavak és a flavonoidok, amelyek védelmet nyújthatnak számos krónikus betegséggel szemben.

A fekete tea rendszeres fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatait. A teában található vegyi anyagok nemcsak csökkenthetik a vérnyomásszintet, hanem javítják a vérkeringést, ami egészségesen és fitten tartja a szívet.

Egy tanulmány arról számolt be, hogy a fekete tea rendszeres fogyasztása csökkenti a rossz koleszterin szintjét. Ez a hatás nemcsak a stroke, hanem a szívroham kockázatainak csökkentésében is segít.

Szerte a világon nagyon sokan szenvednek cukorbetegségben. Ez egy olyan súlyos anyagcsere-rendellenesség, amelyet mindenképpen kezelni szükséges. Ha szeretnénk csökkenteni a 2-es típusú cukorbetegség kockázatait, akkor naponta legalább 2 csésze fekete teát kellene elfogyasztanunk. Az elhízás a cukorbetegség ismert kockázati tényezője, a fekete tea antioxidánsai pedig segítenek a testsúlycsökkentésben.

Ha gyakran betegeskedünk, a fekete tea ebben az esetben is a segítségünkre lehet. Mivel antioxidánsokban bővelkedik, így segít a szervezetnek helyrehozni a testfunkciókat, és még a vírusok leküzdésében is a segítségünkre lehet. A fekete tea hörgőtágítóként is működik, ily módon még az asztma tüneteinek enyhítésében is számíthatunk rá.

A fekete tea gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, így nagyon hatékony az emésztési zavarok gyógyításában is. Nagyszerűen hidratál, és energiát biztosít a szervezet számára.

Egyes tanulmányok arról is beszámoltak, hogy azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak fekete teát, erősebb csontozattal rendelkeznek, illetve esetükben alacsonyabb a csontritkulás és az ízületi gyulladás kialakulásának esélye. Ez a tea ugyanis a csontok ásványianyag-sűrűségét is javítani tudja.

A fekete tea antioxidánsai csökkenthetik a vesekárosodás esélyeit is. Ezen kívül ez a tea a vérnyomás szabályozásában is a segítségünkre lehet.

A fekete tea nagyon hatékonyan csökkenti a stresszhormonokat a szervezetben, és segíti a test teljes ellazulását. Mivel rendszeres fogyasztása javítja a memóriát és az agy működését, így még akár a Parkinson-kórral szemben is védelmet nyújthat.

A fekete tea az egyik legnépszerűbb tea világszerte az tolong, a fehér és a zöld tea mellett. Más teákkal ellentétben a feketetea-levelek oxidációs folyamaton mennek keresztül, hiszen a levelek sejtjeit oxigénnek teszik ki, ez pedig pozitívan hat az egészségre.

A fekete tea koffeint és L-teanin nevű aminosavat tartalmaz. Ez a kombináció segít az éberség és az összpontosítás fenntartásában. A fekete tea még a kognitív teljesítményt is növeli, illetve fokozza a végrehajtó funkciót és a memóriát is.

A fekete tea kevesebb koffeint tartalmaz, mint a kávé, így oly módon juthatunk plusz energiához, hogy nem leszünk idegesek, hiszen a kávé sok esetben ezt okozza. Azonban csak óvatosan a fekete teával, ugyanis teofillinben is bővelkedik, amely vegyület megemelheti a pulzusszámot.

A fekete tea rendszeres fogyasztása fokozhatja az anyagcserét is. Segít a szervezetnek a tárolt zsír lebontásában. A fekete tea az oxidációs folyamatnak köszönhetően segíti a fogyást, mivel megváltoztatja a test zsírfelszívódásának módját.

ÍGY DÖNTHETED EL OTTHON, A TÜNETEK ALAPJÁN!

Főleg az időseknek és a krónikus betegségben szenvedőknek nem árt tisztában lenni azzal, melyik betegségnek milyen tünetei vannak és épp melyik vírus terjed a közösségben. Ebben más az influenza és a covid.

 Az influenzaszerű megbetegedésben leginkább a 15–34 éves és a 35–59 éves korosztály érintett, más légúti fertőzések pedig javarészt a 0–14 éves korosztályt érintik. Az NNGYK-hoz beküldött minták influenzapozitivitási aránya 1,2 százalékos, a SARS-CoV-2 (Covid vagy koronavírus) pozitivitási aránya 29,0 százalék volt. A szövődmények miatt kórházba került betegek nagy része 60 éves vagy annál idősebb, csaknem 20 százalékuk pedig 2 éves vagy annál fiatalabb.

 Milyen tünetek fordulnak elő? 

Egy sima megfázás ritkán jár együtt lázzal, de ugyanúgy vírus okozza, mint az influenzát vagy a koronavírust.

A leggyakoribb tünetei a következők: fejfájás, izomfájdalom, köhögés, nyomás a fülben és az arcban. 

Ezzel szemben az influenza jellemzően levertséggel, gyakran pedig lázzal jár együtt, de a gyakori tünetek között a hidegrázás, alvási nehézség és étvágytalanság is szerepel.

Ezekhez képest pedig 

a Covid egy akár hetekig is elhúzódó fertőzés és a különböző variánsai eltérő tünetekkel járhatnak együtt

A most fertőző variáns tünetei a következők:

légszomj,

mellkasi fájdalmak,

hányinger, hányás,

hasmenés, hasfájás,

bőrkiütés,

duzzanat a szájban, nyelven vagy az ajkak belső részén,

piros, fájó ujjak vagy lábujjak,

rekedtség, kínzó torokfájás,

viszkető vörös szemek.

 Ez a legfontosabb teendőnk, ha megbetegszünk

Mindhárom betegség fertőző, ezért még enyhe tünetek esetén is maradjunk otthon, hogy megóvjunk másokat. Főleg azokat, akik a szövődmények miatt akár kórházba is kerülhetnek vagy bele is halhatnak a betegségbe.

 Mikor kell orvoshoz fordulni?

 A legtöbb embernek nem szükséges felkeresnie a háziorvosát, ha megfázáshoz hasonló vírusos betegsége van, az ezt igazoló dokumentumot (táppénzes papír, „gyógyulási igazolást”) pedig ráér a tünetek megszűnése után is átvenni. Az idősek, krónikus betegek vagy a nagyon fiatalok esetén azonban más a helyzet. Nekik súlyosbodó tünetek, zavartság, folyadék-visszatartási zavarok, légszomj, szűnni nem akaró fejfájás, többnapos láz, babák estén nyűgösség, aluszékonyság esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni. (https://www.kisalfold.hu/)