Házilag, az ablakban is elkészíthető, 4-5 nap alatt “megsavanyodik”, ha kész, még egy hétig is tartható hűtőben.

Csak 27 kalóriát tartalmaz, 7g rostot, 1g fehérjét, 0g zsírt és 7g szénhidrátot. 

Tartalmaz még C-, B6-vitamint, vasat, rezet, fólsavat, magnéziumot. 

Erjesztés miatt probiotikus hatású. Továbbá emésztést segíti, immunrendszert erősíti, megfázáskor jó hatású, koleszterinszintet csökkenti, csontokat erősíti. 

Olcsó, egyszerű elkészíteni, saját ízlés szerint fűszerezhető.

A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal és a bélrendszerre is jótékony hatással van. Egyszóval egy újkori multivitamin, amit már nagyanyáink is használtak.

A savanyú káposzta fejes káposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. (1 kg reszelt káposztához 2 dkg sót teszünk, jól összedolgozzuk). A fejes káposzta  C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, (az egyoldalú, nyers zöldségeket és gyümölcsöket nem tartalmazó táplálkozás miatt alakult ki) s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

A fejes káposzta tejsav tartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt.

A  magas rosttartalom szintén nagyon előnyös. A rostok úgynevezett nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni.

A savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.

Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin-tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog.(Írta Sz Gy) 

A kurkumában található egyik hatóanyag a kurkumin nemcsak gyulladáscsökkentő hatásairól ismert, de a váladékot is nagyszerűen oldja. Emellett a fertőzések ellen is segít felvenni a harcot, és gyorsítja a gyógyulás folyamatát. A váladék feloldása mellett egyéb tüneteket is enyhíthetjük a segítségével, például a köhögést vagy a mellkasi fájdalmakat.

Két deci vízbe tegyünk egy mokkáskanálnyi őrölt kurkumát, forraljuk össze, majd ízesítsük két teáskanál mézzel és egy nagyon kevés fekete borssal. Melegen kortyoljuk el, naponta két-három alkalommal.  Óvatosan az epebetegeknek vagy gyomorfekéllyel küzdőknek.

Az indiai gyógyászatban elsősorban emésztésre ható és vértisztító, fiatalító szer, de mondhatni univerzális gyógyszer; adják láz, fertőzések, ízületi panaszok és májbetegségek ellen, zsíros ételek utáni teltségérzetre, gyomorégésre, felfúvódásra, bélgörcsökre, méregtelenítésre.  Készült italt alkalmazták skorpió- és pókcsípésre, kígyómarásra. Légzési nehézségeknél kurkuma-főzettel inhaláltak, mézben vagy tisztított vajban, ghíben feloldva köptető és köhögéscsillapító hatású. Az indiai ajurvéda orvoslás számára 6000 éve nem titok, hogy a kurkuma számos betegséget megelőz és gyógyít, és ennek nyomait írásos emlékek is őrzik.

A cukkini Közép-Amerikából származik, alacsony szénhidráttartalmú, rostban gazdag zöldség. Mint a legtöbb kiváló alapanyagunk, a cukkini is tápanyagokban gazdag és könnyű beépíteni az étrendünkbe. Krémlevest, főzeléket, rántott cukkinit, lecsót és egy csomó más finomságot készíthetünk még a felhasználásával.

1. a gyulladásokkal szemben. A- és C-vitamint, valamint számos más antioxidánst tartalmaz.

Az antioxidánsok semlegesítik a szabad gyökök káros hatásait, mint például a gyulladás.

 2. Mivel rostokban gazdag, támogatja a szív egészségét. A benne lévő pektin segíthet csökkenteni a rossz koleszterinszintet. A koleszterin eltömítheti az artériákat, így növelve a szívbetegségek és a stroke kockázatát.

3. Oldhatatlan rostjai támogatják az emésztést. Az uborkához és a dinnyéhez hasonlóan a cukkíninek is magas a víztartalma, amely az anyagcserére és a székrekedés megszüntetésére van pozitív hatással.

4.Cukkinival kiválóan helyettesíthető a burgonya és a rizs, mivel ezekkel ellentétben nem emeli meg a vércukorszintet.

5. A kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztott cukkini még a látásra is hatással van. Gazdag növényi vegyületekben és antioxidánsokban, mint a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin, amelyek védelmet nyújthatnak az életkorral összefüggő szembetegségekkel szemben. (B.E.)

Az omega3 zsírsavak csökkentik az autoimmun betegségek kialakulásának esélyeit.

Az omega-3 zsírsavakat a halak tartalmazzák nagyobb mennyiségben, amelyeket érdemes rendszeresen fogyasztani, mivel számos előnnyel rendelkeznek.  Az omega-3 zsírsavak jó hatással vannak a csontok sűrűségére, illetve a bőr szépségét is segítenek fenntartani. DHA-t és EPA-t tartalmaznak, amelyek biztosítani tudják a szép bőr fenntartását, illetve az öregedési folyamatok lassításában is aktívan részt vesznek. Az omega-3 zsírsavak a bőr gyulladásos folyamatait is meg tudják állítani, így nagyon hatékonyak lehetnek például a pattanások kezelésében.

A szemünk egészségét is védik, mivel nagy mennyiségben tartalmaznak DHA-t, amely a retinában is megtalálható. Egyes kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy a retina egészségének fenntartásához nagy mennyiségű DHA-ra és EPA-ra van szükség. Az omega-3 zsírsav bevitele különösen idősebb korban nagyon fontos és előnyös, hiszen csökkenti az életkorral összefüggő makuladegeneráció kialakulásának kockázatait. Amennyiben nem fogyasztunk elegendő omega-3 zsírsavat, úgy lehetnek többek között elalvási nehézségeink, de az éjszakai alvási apnoe kialakulásában is nagy szerepe van az omega-3 zsírsav hiányának. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy ha kevés omega-3 zsírsav van a szervezetünkben, akkor kevesebb melatonin termelődik, márpedig ez a hormon segíti és befolyásolja az alvási ciklusunkat.

Az omega-3 zsírsavak nemcsak a jobb alvást segítik, hanem az alváshiány miatt fellépő problémákat is enyhíteni tudják, úgymint tanulási nehézség vagy rossz memória.

A csontritkulás főleg az idősebb korosztályt veszélyezteti. Ez csonttörésekkel jár együtt és nagyon veszélyes, hiszen idősebb korban már jóval lassabban gyógyulnak ezek a csonttörések. Az esszenciális zsírsavak – mint amilyen az omega-3 zsírsav is – azonban segítenek megnövelni a bélből felszívott kalcium mennyiségét. Ehhez azonban elegendő D-vitaminra is szüksége van a szervezetnek. Mindemellett fokozzák a csontok szilárdságát és kollagénszintézisét.

Az omega-3 zsírsavak ízületi gyulladás esetén is nagyon pozitív eredményeket hoztak a vizsgálatok során, mivel képesek csökkenteni mind az ízületekben kialakult gyulladást, mind pedig a duzzanatot. Mivel remek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással is rendelkeznek, így nemcsak a teljesítményt tudják fokozni, hanem a gyógyulást is elősegíthetik.

Nagyon sokféle autoimmun betegség létezik, amikor is az immunrendszer nem ismeri fel a saját sejtjeit, azokra ellenségként tekint és megtámadja azokat. Ilyen autoimmun betegség például a lupusz, az 1-es típusú cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a szklerózis multiplex, a szivárgóbél-szindróma. Azonban ha rendszeresen fogyasztunk omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, akkor nemcsak elkerülhetnek bennünket az autoimmun betegségek, hanem a már meglévőek tünetei is jelentősen lecsökkenhetnek.

Az omega-3 zsírsavak az egész szervezetben kialakult gyulladás csökkentésére képesek, ezzel pedig sokféle betegségtől óvhatjuk meg bennünket.

Az omega-3 zsírsavak nagyon sokat segíthetnek a mentális zavarok kialakulása ellen, például remekül képesek csökkenteni a depresszió és a szorongás tüneteit. Az Alzheimer-kórral kapcsolatban is nagyon sok eredményt értek el a vizsgálatok során. Például kimutatták az omega-3 zsírsavak neuroprotektív hatásait a demenciában szenvedő egyéneknél. Alzheimer-kórban szenvedő betegeket vizsgáltak, akik rendszeresen kaptak omega-3 zsírsav kiegészítést. Megállapították, hogy a rendszeres omega-3 zsírsav bevitel egyrészt lassítja, de vissza is fordíthatja a kognitív hanyatlást.

Az omega-3 zsírsavak elsősorban a szív egészségét védik, mégpedig többféle módon is. Csökkenteni tudják a magas trigliceridszintet, ami a szívbetegségek első számú kockázati tényezője.

A szívet, annak egészségét oly módon is védik, hogy csökkenteni tudják a magas LDL-koleszterin-szintet, ellenben a jó, azaz a HDL-koleszterin-szintet segítenek megnövelni.

Sok tanulmány számolt be arról, hogy ha hetente három alkalommal magas omega-3 zsírsavban bővelkedő halat, például lazacot fogyasztunk, akkor még a magas vérnyomásunk is csökkenhet.

Az omega-3 zsírsavak úgy segítenek még karbantartani a szívet és az érrendszert, hogy csökkentik az artériák falán lerakódott plakk-képződményeket, amelyek nagyban megemelik a vérrögképződés kialakulásának a kockázatait.

Milyen élelmiszerekben találhatók az omega3 zsírsavak a halakon kívül?

Olajos magvakban és ezek olajában /hidegen sajtolt/, dió, dióolaj, pekándió, mandula, mandulaolaj, repceolaj, lenmagolaj.

A zöldségek közül nagyon ajánlatos a sötét zöld levelűek fogyasztása, mivel az omega3 mellett nagyon sok hasznos rostanyagot is tartalmaznak. (DR)

A madarak bármikor énekelhetnek, de a dalok gyakran erősebbek, hangosabbak és gyakoribbak a kora reggeli órákban.

Ez a koncert már 4-kor kezdődik, és több óráig terjed, amíg a nap fel nem emelkedik és a hőmérséklet elkezd melegedni. Ez a harmonikus időszak ismert a hajnal kórusnak, és az éneklés ebben az időben számos előnyhöz juttatja a madarakat. A korai reggeli órákban kevésbé gyakoriak a versengő hangok, mint például a rovarok vagy a mesterséges zajok, mint például a közlekedés vagy az építőipar, és a madár dalai nem annyira valószínűleg fulladnak ki. Ez erős énekeseket ad a hajnal kórusnak, mert az az előnye, hogy nagyobb hatással vannak a dalukra, mert könnyebben hallhatók.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a repülőgépek környezetében és a légi folyosó mentén élő madarak jóval hangosabban fütyülnek, rikoltoznak, énekelnek, egyesesetekben huhognak. A repülőgépek hangját megnövekedett hangérzékelés követi, ami az idő múlásával csökken, ám három óráig mérhető a hatása – mutatott rá Kurt Fristrup, aki kollégáival együtt hangdetektorokat állított a parkokban.

 A madarak hangjelzéseit énekhangokra és hívóhangokra csoportosítják. Általánosságban véve énekről a párzással összefüggésben beszélünk, az összes többi hangjelzést a hívóhangokhoz soroljuk. A legtöbb fajnál csak a hímek énekelnek. Minden egyes fajnak megvan a sajátos éneke. De akadnak olyanok is, melyek más madarak énekeinek utánzásával színesítik dalaikat.

Az egyik legközismertebb és leggyakrabban szemünk elé kerülő énekesmadarunk, mely igen jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez. A hímek teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek. Költési időben kora hajnaltól, szinte még teljes sötétségben elkezdi hangos énekét. Lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket főként a talajon kap el. A hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.

Élőhelye, költése: 

Eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra is. Jól alkalmazkodó madár, hazánkban szinte mindenütt megtalálja életfeltételeit. A XX. század közepén a városi parkokban, lakótelepeken, kertekben, fasorokban is megtelepedett. A településeken történő térhódítását a több táplálék és a kevesebb ragadozó idézte elő. Évente kétszer, legfeljebb háromszor költ. Territoriális madár, a hímek már februárban revírt foglalnak, melyet hangos énekükkel jeleznek. A fészket a tojó építi, meglehetősen változatos helyekre. Leggyakrabban bokrokon, fákon, épületeken, ereszcsatornákon, vagy akár a talajon gallyakból, fűszálakból és sárból alakítja ki a fészkét. Meglehetősen elővigyázatlan, emiatt rendszeresen megsemmisülnek fészekaljai. Sok esetben előfordul, hogy a tojásos fészekaljakat elhagyja és máshol kezd költésbe. Rendszerint 4-6 tojást rak. A fiókák még teljes röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből, de szüleik még hetekig etetik őket. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy jó szándékú emberek a gyámoltalannak és elhagyottnak tűnő fiókákat megfogják, hazaviszik nehogy elpusztuljanak. Erre azonban semmi szükség, ugyanis jelzőhangok alapján az öreg madarak a fészket elhagyó fiatalokat könnyedén megtalálják és teljes kifejlődésükig etetik őket.

Hím fekete rigó

Tojó fekete rigó

Fekete rigó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (mme.hu)

A levéltetvek a zsenge leveleken szívogatva gyengítik és károsítják a kerti-és szobanövényeket.

Ecetes-mosogatószeres permet

Levéltetű ellen házilag ecetből és mosogatószerből is készíthetünk permetszert. Nincsen más dolgunk, mint fél liter vízben elkeverni 2 evőkanál cukrot, 2 evőkanál ecetet és 2 evőkanál mosogatószert, majd a beteg részeket lespriccelni. A kezelést, ha szükséges, érdemes megismételni.