Mindennapjaink pörgésében kinek lennének ismeretlenek a következő fogalmak: felületesség, kapkodás, multitasking, és ez hogyan hat a hitbeli elmélyülésünkre?

Az utolsó modern kifejezés a multitasking nem jelent mást, mint amikor: „Egyszerre több teendő látszólagos párhuzamos végzésével azt hiszed, hogy többet érsz el… Úgy tűnhet, hogy egyszerre több célodat eléred figyelmed darabolásával, azonban valójában csupán apró fókuszváltások segítségével zsonglőrködsz különböző feladatokkal. A gyakori fókuszváltások pedig felemésztik a figyelmedet, mentális blokkokat hoznak létre, amelyek lelassítanak…    Minden sürgős és minden azonnal kell. Ugrálsz a feladatok között, nap végére pedig úgy érzed magad, mint akit kifacsartak. Elfoglalt vagy egész nap mégsem fejezel be semmi fontosat... A multitasking gátolja az elmélyült munkát” https://norberthires.com/multitasking/

„A multitasking növeli a szorongást, mivel képes szó szerint kiszipolyozni agyunk energiatartalékait, csökkentve koncentrációképességünket, miközben a csökkent hatékonyság miatt szűnni nem látszó teendők egy visszafordíthatatlan spirálba kergetnek bennünket.” 

Álljon itt Marcus Aurelius római császár bölcs meglátása: „Ha nyugalmat keresed, kevesebbet tegyél. Pontosabban azt tedd, ami fontos… és azt tedd kellő módon. Kétszeres kielégülést hoz, ha kevesebbet teszel és jobban… Ha sikerül kihagynunk a lényegtelent, több időnk és több nyugalmunk lesz. Tedd fel magadnak a kérdést minden pillanatban ’Tényleg szükséges ez?’ ”

Ellen White pedig azt tanácsolja, hogy: „Amit érdemes megtenni, azt érdemes jól megtenni.” Youth’s instrictor, 1892. szept.29.

Dr. Glenn Wilson pszichológus szerint azoknak az agya, akik folyamatosan megszakítják munkájukat annak érdekében, hogy emailekre válaszoljanak, olyan hatást szenvednek, mintha egy teljes éjszakai alvást hagytak volna ki.

Az elmélyülés képességének az elvesztését megengedheted-e magadnak? A fentebb említett fókuszváltások, figyelemelterelések 10 IQ pont veszteséget okoznak. A kísérletek szerint a hatás ugyan ideiglenes, de felveti a kérdést: biztosan szeretnénk fontos döntéseket hozni, amikor nem a legjobb formánkat nyújtjuk?

A Ellen G. White a korát jóval megelőzően, évszázadokkal azelőtt írt arról, amiről a mai kutatások beszámolnak, holott az akkori embereknek csak a tömegesen megjelenő sajtótermékek okoztak problémát, a mai internet által ránk ömlő információ tengerrel szemben:

„A gyors, felületes olvasás gyengíti az összpontosítás erejét. - A nyomdákból kikerülő, egyre több sajtótermék áradata kialakítja… a gyors és felületes olvasást, s így az elme elveszíti az összefüggő és erőteljes gondolkodás képességét.” EGW. Boldog otthon, 

 Lehet, hogy megelégszünk majd azzal, ha azon is átfutunk, mint a reggeli híreken, vagy bármennyire igyekszünk majd koncentrálni, az agyunk túlterheltsége miatt, szinte lehetetlennek tűnik majd számunkra az összpontosítás és a mélyebb összefüggések meglátása, mert ezeket a képességünket időközben elveszítettük már? (Beáta)