A káposztafélék

A káposztafélékhez tartozik a fejeskáposzta, lilakáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, de a brokkoli és a karfiol is.

 A káposztát  az emberiség sokáig nem tudta megfelelően értékelni, az eltelt évezredek során hol fontosnak, hol pedig használhatatlannak vélte. A fejeskáposztát már körülbelül 4000 éve használjuk, a vadkáposzta nemesítéséből ered.  A növény a mediterránvidéken őshonos, de a feljegyzések szerint az ősi Kínában is használták és konzerválták a káposztát, vagyis egyes vélekedések szerint a savanyú káposztát a kínaiak találták fel, a Nagy Fal építése során a munkások rendszeresen kaptak savanyított káposztát.

Az ókori világban az egyiptomiaknál, görögöknél és rómaiaknál is ismert volt. Cook kapitány is felismerte e növény gyógyhatását, mert az egyik hajóútján egy matróza elüszkösödött lábát a hajóorvos savanyú káposztával kezelte. Ő fogalmazta meg elsőként, hogy a C-vitamin hiányból kialakulhat a skorbut, ezért a legénységének rendszeresen elrendelte a savanyú káposzta fogyasztását. Vitamintartalma tehát savanyítva is megmarad. Lehet enni nyersen, savanyítva,

főzve is, valamint le lehet fagyasztani blansírozás után.

 

 A káposzta nagyméretű termesztését azonban csak a 18. században kezdték el. A nemesítési és szelektálási munkákat Belgiumban végezték el. Egyes országokban azóta is “brüsszeli hajtás”-nak nevezik. (Pl. az angolban a Brussels sprouts a kelbimbó neve.)

 

A káposztának rendkívül magas a C-vitamin tartalma. Különösen gazdag K-vitaminban, klorofillban, E-vitaminban. Gazdag B1, B2, B3, B5, B6 vitaminban, folsavban, C-vitaminban, kálciumban, magnéziumban, foszforban, vasban, káliumban, cinkben. Ezen kívül tartalmaz béta-karotint, rostanyagot is.

A káposzta rostanyag tartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, tisztítja a szervezetet. Még hatásosabb, ha pépesen esszük.

 

100g káposzta tartalmaz:

25 kcal-át, 5,8g szénhidrátot, 0,1 g zsírt, 1,28g fehérjét.

 

A régi rómaiak szerint jó fejfájásra, látásromlásra, gyógyítja a hipohondriát, és borogatásra is lehet használni.

A káposzta tudományosan leginkább bizonyított gyógyhatása a rákellenes aktivitása. Számos vizsgálat igazolta, hogy a daganatok előfordulása és a káposzta fogyasztása között fordított arányosság van: minél többet eszünk belőle, annál kisebb  a betegség kockázata. Ezenkívül csökkenti a koleszterinszintet és a vércukorszintet is, nagyon jó hatással van a bélflórára.

Fogyasszuk bőségesen a téli időszakban!