Legfontosabb a fokozatosság

Az átfogó testsúlykarbantartás innovatív módszere szerint az egészséges testsúlycsökkentés mérsékelt, tartós és fokozatos.
Korábban úgy gondolták, hogy a testsúlycsökkentés 20 százalék súlyveszteség körül jelent érdemi eredményt. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a súlyfelesleg mérsékelt csökkentése és tartós megőrzése - egyszóval a testsúlykarbantartás - már önmagában csökkenti a megbetegedések arányát. A mérsékelt testsúlycsökkentés elérése és hosszú távú megtartása pedig megvalósítható célt jelent mindenki számára.
Az egészséges testsúlycsökkentés egyik legfontosabb jellemzője a fokozatosság.
"Hogyan hízik el az ember? Napi dekánként. Hogyan akarunk lefogyni? Napi kilónként." A hirtelen fogyás nem elhanyagolható káros következményekkel jár. Súlyvesztés során csökken a nyugalmi alapanyagcsere, siettetett fogyókúra esetén ez a csökkenés két hét alatt akár 25 százalékos is lehet. A szervezet jobban hasznosítja a bevitt energiát, védekezik, ennek következtében a fogyás lelassul, illetve megáll. A páciens elkeseredik, abbahagyja a fogyókúrát, majd elkerülhetetlenül visszahízza leadott súlytöbbletét - sőt gyakran még annál is többet. Ilyenkor gyakran újabb meggondolatlan kúrába kezd, ismét megszakítja, még nagyobb mértékben meghízik, és így tovább. Ez a ciklikus testtömegváltozás - más néven a jojó-effektus - növeli annak esélyét, hogy alma típusú elhízás alakul ki, annak különösen veszélyes társbetegségeivel együtt.
A fokozatosság alapelvét figyelembe véve az az ideális, ha egy hónap alatt nem fogyunk többet másfél, maximum két kilogrammnál - így egy kilogramm leadott testsúlyból 60 százalék a zsír. Ha gyors eredményeket remélünk és siettetjük a testsúlycsökkentést, akkor egy kilogramm leadott súlyból pusztán 30 százalék a zsír, és sokkal több vizet, valamint izomszövetet vesztünk.

Rossz emlékű fogyókúrák helyett

Egy tavalyi tanulmány szerint az emberek a fogyókúra sikere szempontjából a legfontosabb szempontoknak a következőket tartják:
- a fogyókúra legyen egészséges, a táplálkozástudomány eredményeire épüljön,
- a testsúlycsökkentés során ne kelljen lemondani az ételek élvezetéről, azaz ne járjon drasztikus lemondásokkal,
- a súlyfelesleggel rendelkezőnek ne egyedül kelljen megküzdenie felesleges kilóival: a család és a barátok támogatása, biztatása, valamint a csoportos tevékenység (pl. fogyilklub) jelentősen előmozdítja a testsúlycsökkentés sikerességét.

Az egészséges étrend összeállításához kérjünk segítséget

A fogyókúra előtt érdemes megismerkedni a táplálékpiramis elvével. A piramis követésével biztosíthatjuk a változatos, egyszersmind egészséges étrendet, így a fogyókúra nem lesz monoton, és éhezni sem kell. Étrendünk összeállításához érdemes kikérni dietetikus tanácsait, javaslatait. Ő mintaétrendet is készíthet számunkra.

Tippek fogyni szándékozóknak
  -hetente egyszer álljon mérlegre, ellenőrizze testsúlyát, és jegyezze fel,
- vásárlás előtt készítsen listát arról, hogy mi az, amire szüksége van, és csak azt vegye meg,
- jóllakottan menjen vásárolni,
- próbáljon 3 napig csak késsel és villával enni, és figyelje meg, melyek lettek volna azok az ételek, amelyeket kézzel evett volna meg, mennyi azok kalóriatartalma
- fogyasszon naponta egyszer főtt, meleg ételt,
- egyen lassabban,
- figyelje, hányan veszik észre a változásokat szokásaiban és hányan csodálják ezért,
- keressen alternatívát az evésre mind gondolatban, mind cselekvésben.

 Mértékletesség    

A mértékletesség azt jelenti, hogy pont annyit teszünk valamit amire épp hogy szükségünk van, és nem vagyunk túl végletesek, hogy vagy semmit sem csinálunk vagy túlzásba esünk. Tehát evésnél együnk annyit, ami elveszi az éhséget, igyunk annyit ami eloltja a szomjunkat, tehát mindenből annyit vegyünk magunkhoz ami épp jól esik.

A legtöbb életmódbeli betegség a mértéktelen életvitel következménye. A mértékletesség nemcsak azt jelenti, hogy mindent csak bizonyos határig teszünk, hanem azt is, hogy egyes, nyilvánvalóan káros dologban egyáltalán nem veszünk részt. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma inkább önmegtartóztatást jelent. Ez magába foglalja az alkohol, a kávé fogyasztás teljes elhagyását, a dohányzás teljes mellőzését és természetesen a drogokkal való visszaélést, vagy a gyógyszerek helytelen és indokolatlan használatát.

Bizalom       

Manapság nagyon nehéz bízni az emberekben, a jövőben. Hol találhatunk olyan biztos pontot, ami nem változik, nem csap be, és nem kell csalódni benne? A Bibliában van egy szép gondolat: „Jézus krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.” Ha tudunk bízni az isteni gondviselésben, abban, hogy Valaki mindig tud a gondjainkra megoldást, akkor ez is nagyon sokat jelent az egészség megőrzésében, mind fizikailag, mind pedig lelkileg.

Az alkoholfogyasztás

Az alkoholizmus legfőbb halálos szövődménye a májzsugor (májcirrózis). Magyarországon jelenleg kb. 6700 ember hal meg évente májzsugorban (mintegy negyven évvel ezelőtt kb. 50) és ez a szám folyamatosan emelkedik. A májzsugoros halálesetek alapján szokták kiszámítani az alkoholiták számát egy országban. Magyarországon eszerint mintegy 800.000-1.000.000 nagyivó, potenciális alkoholistával számolhatunk. A nők mortalitási adatai növekvő tendenciát mutatnak. Ijesztő a fiatalkorúak emelkedő részvétele az alkoholfogyasztásban, a serdülők 15-20%-a tekinthető veszélyeztetettnek.
Nem kis részben a rendes, mértéktelen ivás szaporítja meg az emésztőrendszer rákjait, a hasnyálmirigy betegségeit, a szívinfarktust és sok más testi bajt. Szinte minden szervnek és élettani folyamatnak árt a rendszeres ivás. Már az aránylag kis mennyiségek is ártalmasak. Éves nagyságrendben a férfiak esetében 30-40 gramm, nőknél 20-25 gramm tiszta alkohol elfogyasztása károsítja a szervezetet (a nők mája és anyagcsererendszere érzékenyebb az alkoholra). Pedig ezek az ivási szokásokhoz képest nagyon kis mennyiségek.
Súlyosak a lelki, idegrendszeri szövődmények. A korai agyér elmeszesedés, elbutulás, leépülés a megjegyző, előhívó emlékezés zavara (Korsakov-szindróma) már végállapot. Előzetesen már gyakori a zavartság. Ez ritkábban alkoholos hallucinózisként jelentkezik, ilyenkor a beteg hangokat hall, szorong, téveszméi vannak, gyakrabban az ún. delírium tremens következik be: ennek során vegetatív izgalom, sajátos vizuális hallucinációk, kézremegés jelentkezik. Ilyenkor gyakran apró állatokat, rovarokat, egereket lát a beteg.
Különösen ártalmas, ha olyasvalaki iszik, akinek idegrendszeri panaszai vannak, vagy valamilyen elmebetegségben szenved. Ez nemcsak az alkohol okozta szövődményeket hozza létre gyorsan, hanem rontja az alapbetegséget is.
Nagy veszély az idült alkoholizmusban az öngyilkosság, a pszichiátriai betegséggel együtt járó esetekben ennek veszélye még nagyobb. A bűnesetek 60-70 százaléka alkoholos befolyásoltságban történik, különösen az erőszakos bűncselekményeké. A közúti balesetek 16,3 %- át ittas vezetés okozza.

A túlsúly és az elhízás bizonyítottan a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Ennek egyik oka, hogy szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el, másik oka, hogy a társadalom minden rétegét és korosztályát egyformán érinti. A cikkben tisztázzuk, hogy mi az az súlyfelesleg és az elhízás, milyen következményekkel jár, és melyek a sikeres fogyókúra legfontosabb szempontjai.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezenfelül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és az elhízás előfordulása: évente ismételt vizsgálatok szerint a magyar lakosság 60 százaléka küzd súlyfelesleggel.

Az elhízás gyakori következményei

Az elhízás számos kórfolyamat kiváltója, a szív- és érbetegségek tekintetében egyenesen önálló kockázati tényező. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál, míg az elhízottaknál már háromszoros a kockázati tényező. A súlygyarapodás értelemszerűen jelentős terhet ró a szívre: a nagyobb testtömeg egyrészt bővebb vérellátást igényel, másrészt a zsírszövetet sűrűn behálózó erek nagyobb többletet jelentenek mind felület, mind egyes anyagok termelése szempontjából. Az elhízás kapcsán nem feledkezhetünk el a magasvérnyomás betegségről sem, hiszen majdnem minden második hipertóniás beteg elhízott. A súlyosan elhízott emberek vérnyomását semmilyen gyógyszerrel nem lehet jól beállítani, ha nem csökkentik a testsúlyukat.

A cukorbetegség esélye a testtömeggel arányosan nő, súlyosabb elhízás esetén a kockázat akár negyvenszeres is lehet. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegség leggyakrabban a hasi, más szóval android - elsősorban férfiakra jellemző - elhízásban alakul ki. A felnőttkorban kialakuló 2. típusú diabétesz esetében hiába van a szervezetben nagy mennyiségű inzulin, az nem képes a cukrot bejuttatni a sejtekbe. A szövetek ellenállnak az inzulinhatásnak, amit inzulinrezisztenciának nevezünk. A vérpályában emelkedik a vércukorszint, a hasnyálmirigy pedig egyre több inzulint termel. Az így kialakult inzulinkezelésre nem szoruló cukorbetegség kezelésének első és legfontosabb lépése a testsúly csökkentése.

Mi az a túlsúly, és mi az az elhízás?

A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és -felhasználás közötti egyensúly megbomlásának következtében alakul ki. Az energiabevitel növekedése - ha nem követi fokozott energialeadás - zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett az energialeadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai túlnyomórészt a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők, és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban.
A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex - más néven a BMI (Body Mass Index) - alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott:
ha a BMI 25-30 közé esik, akkor túlsúlyról beszélünk,
ha meghaladja a 30-at, akkor már elhízásról.
Sokak szerint az idő előrehaladtával a túlsúly szinte bizonyosan elhízásba megy át. Ez rávilágít a megelőzés jelentőségére: ha már az elhízást megelőző szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor komoly kísérőbetegségek kialakulását előzhetjük meg.