A zsírban oldódó K-vitamin két fő formátuma a K1- (fillokinon) és a K2-vitamin (menakinon). Míg az előbbi természetes módon fotoszintézis folyamán jön létre - így elsődleges forrásai a zöld növények - a K2-vitamint alapvetően a bélbaktériumok állítják elő a számunkra. A kétféle K-vitaminra a szervezetnek is máshogy van szüksége: a K1-vitamin elsősorban a véralvadásban játszik szerepet - segíti az ehhez szükséges fehérjék összetapadását -, a K2-vitamin pedig a számos fontos feladata mellett például a csontképző folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

 K2-vitamin egyedülálló tulajdonsága, hogy képes olyan proteineket aktiválni, melyek egyes megbetegedések kialakulását megelőzhetik. Alapvető szerepe van az egészséges csontsűrűség megtartásában, hiszen hozzájárul a kalcium csontokba juttatásához. Érdemes tudni, hogy ha nem áll rendelkezésre elegendő K2-vitamin, akkor a vérben levő kalcium nem képes megjelelően eljutni a csontokhoz. Ugyan az érfalakon átszűrődik, de meszesedést okoz egyúttal. A csontvesztés főként a menopauza időszakában fordul elő, és a háttérben a hormonális változások mellett a K2 hiánya is megtalálható. 

Mivel ebből a vitaminból szinte alig jut be a szervezetbe, ezért a legtöbben előbb vagy utóbb találkoznak a szív-és érrendszeri problémákkal, az agyat és a szívbillentyűket érintő gondokkal. A meszes erek, a károsodott szívbillentyűk már önmagukban is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elegendő K2-vitaminnal való ellátottság jelentősen csökkentheti a csonttörések arányát, valamint a szív-és érrendszeri betegségeket, súlyos állapotok kialakulását. 

Természetes forrásból is bevihető: A K1-vitamint a természetben elsősorban zöld növények - például kelkáposzta, saláta, spárga, avokádó, spenót, brokkoli, árpafű, lucerna, spirulina alga - tartalmaznak. K2-vitamin azonban csak kisebb mennyiségben található meg bizonyos élelmiszerekben. K2-vitamin-források egyes tejtermékek - nyers tej, vaj, sajt, túró -, erjesztett szója, valamint a tojás és különböző húsok is. Emellett egy részét az ember vastagbelében található baktériumok is elő tudják állítani. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a táplálékkal bevitt K-vitamin csak bizonyos százaléka szívódik fel, és hasznosul az emberi szervezetben.

K1- és K2-vitamin: mi a különbség? | Házipatika (hazipatika.com)

K2-vitamin: miben van és miért hasznos? (unipatika.hu)

"Egészségi állapotunk többnyire az életmódunktól függ. Sokan tévesen gondolják, hogy öröklött genetikai adottságok, jellegzetességek határozzák meg az élet minőségét és tartalmát.

Azonban az egészség két tényezőtől függ: attól, amit beviszünk a szervezetünkbe, és attól, amit a testünkkel teszünk. Vagyis az életmódunktól.

Életmódbeli döntéseinkkel megelőzhetjük azokat a betegségeket, amelyekre fogékonyak, hajlamosak vagyunk.

Egy amerikai tanulmány (Alameda megyében végezték) megállapította, hogy 7 életmódbeli tényező befolyásolja az emberek életidejét:

1.ha 7-8 órát alszunk,

2.ha nem eszünk étkezések között,

3.ha rendszeresen reggelizünk,

4.ha vigyázunk a testsúlyunkra,

5. ha rendszeresen mozgunk,

6.ha keveset, vagy egyáltalán nem iszunk alkoholt,

7.ha nem dohányzunk.

Mi a helyzet az életminőséggel idős korban?

A felsoroltak nyilvánvalóvá teszik a leghatékonyabb módszereket, amellyel meg lehet előzni az öregedés talán legrettegettebb komplikációját:a rokkantságot(munkaképtelenséget, cselekvésképtelenséget). Ha a hét egészségszokás minél több elemét követjük, annál inkább csökken a cselekvőképtelenség kockázata.

A rendszeres reggeli étkezés fontosságára szeretném felhívni figyelmeteket, melyet ez a tanulmány nagyon hangsúlyoz. Sokan meglepődnek, hogy a hosszú élet elérésére vonatkozó hét legfontosabb tényező között a reggelizés mennyire fontos.  

Miért nem reggeliznek sokan?

Általános indok, nincs rá idejük, vagy nem éhesek reggel. (Ha nem vacsorázunk, a hét végére igencsak megéhezünk egy jó reggelire.) A reggeli elhagyásának egy másik indoka: megment  a hízástól. Sokan úgy okoskodnak, ha kihagyják a reggelit, ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztanak a nap folyamán, ez pedig fogyást eredményez. Ez csupán mítosz. A kiadós reggeli elfogyasztása minden fogyókúrás program fontos része kell, hogy legyen!!

Dr. Charles Cupp azt feltételezte, hogy a súlygyarapodás oka az élelem bevitelének nem megfelelő időzítése. Túlsúlyos pácienseinek javasolta,hogy változtassák meg étkezési szokásaikat: az esti nehéz, tartalmas ételek helyett egyenek kiadós reggelit, mérsékelt ebédet, könnyű vacsorát. Utolsó étkezésüket ideális esetben délben kellett elfogyasztaniuk, de délután 3 óránál semmi esetre sem később. Nem kérte, hogy módosítsanak étrendjükön, hogy változtassák meg az elfogyasztott kalória mennyiségét. Minden páciens, aki aki követte az instrukciókat, fogyott.

 A reggeli elfogyasztása bőséges áldást nyújt, pozitív változásokat okoz: megemelkedik a vér hemoglobin szintje, csökken a vércukorszint, javul a pajzsmirigyfunkció. Fontos szerepe van a tanulás, az emlékezés, a fizikai jólét szempontjából felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt. Jobb közérzetet, nagyobb munkabírást eredményez. Csökkenti a szívroham kockázatát. A vérlemezkék, a szervezet véralvadást előidéző sejtjei reggeli előtt "tapadósabbak", ami megnöveli a vérrög keletkezésére való hajlamot a reggeli órákban. A legtöbb szívroham reggel 7 és dél között következik be. Nincs mellékhatása".      Dr. Neil Nedley: Döntő Bizonyíték c. könyve alapján S.Julika