A zsírban oldódó K-vitamin két fő formátuma a K1- (fillokinon) és a K2-vitamin (menakinon). Míg az előbbi természetes módon fotoszintézis folyamán jön létre - így elsődleges forrásai a zöld növények - a K2-vitamint alapvetően a bélbaktériumok állítják elő a számunkra. A kétféle K-vitaminra a szervezetnek is máshogy van szüksége: a K1-vitamin elsősorban a véralvadásban játszik szerepet - segíti az ehhez szükséges fehérjék összetapadását -, a K2-vitamin pedig a számos fontos feladata mellett például a csontképző folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

 K2-vitamin egyedülálló tulajdonsága, hogy képes olyan proteineket aktiválni, melyek egyes megbetegedések kialakulását megelőzhetik. Alapvető szerepe van az egészséges csontsűrűség megtartásában, hiszen hozzájárul a kalcium csontokba juttatásához. Érdemes tudni, hogy ha nem áll rendelkezésre elegendő K2-vitamin, akkor a vérben levő kalcium nem képes megjelelően eljutni a csontokhoz. Ugyan az érfalakon átszűrődik, de meszesedést okoz egyúttal. A csontvesztés főként a menopauza időszakában fordul elő, és a háttérben a hormonális változások mellett a K2 hiánya is megtalálható. 

Mivel ebből a vitaminból szinte alig jut be a szervezetbe, ezért a legtöbben előbb vagy utóbb találkoznak a szív-és érrendszeri problémákkal, az agyat és a szívbillentyűket érintő gondokkal. A meszes erek, a károsodott szívbillentyűk már önmagukban is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elegendő K2-vitaminnal való ellátottság jelentősen csökkentheti a csonttörések arányát, valamint a szív-és érrendszeri betegségeket, súlyos állapotok kialakulását. 

Természetes forrásból is bevihető: A K1-vitamint a természetben elsősorban zöld növények - például kelkáposzta, saláta, spárga, avokádó, spenót, brokkoli, árpafű, lucerna, spirulina alga - tartalmaznak. K2-vitamin azonban csak kisebb mennyiségben található meg bizonyos élelmiszerekben. K2-vitamin-források egyes tejtermékek - nyers tej, vaj, sajt, túró -, erjesztett szója, valamint a tojás és különböző húsok is. Emellett egy részét az ember vastagbelében található baktériumok is elő tudják állítani. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a táplálékkal bevitt K-vitamin csak bizonyos százaléka szívódik fel, és hasznosul az emberi szervezetben.

K1- és K2-vitamin: mi a különbség? | Házipatika (hazipatika.com)

K2-vitamin: miben van és miért hasznos? (unipatika.hu)

"Egészségi állapotunk többnyire az életmódunktól függ. Sokan tévesen gondolják, hogy öröklött genetikai adottságok, jellegzetességek határozzák meg az élet minőségét és tartalmát.

Azonban az egészség két tényezőtől függ: attól, amit beviszünk a szervezetünkbe, és attól, amit a testünkkel teszünk. Vagyis az életmódunktól.

Életmódbeli döntéseinkkel megelőzhetjük azokat a betegségeket, amelyekre fogékonyak, hajlamosak vagyunk.

Egy amerikai tanulmány (Alameda megyében végezték) megállapította, hogy 7 életmódbeli tényező befolyásolja az emberek életidejét:

1.ha 7-8 órát alszunk,

2.ha nem eszünk étkezések között,

3.ha rendszeresen reggelizünk,

4.ha vigyázunk a testsúlyunkra,

5. ha rendszeresen mozgunk,

6.ha keveset, vagy egyáltalán nem iszunk alkoholt,

7.ha nem dohányzunk.

Mi a helyzet az életminőséggel idős korban?

A felsoroltak nyilvánvalóvá teszik a leghatékonyabb módszereket, amellyel meg lehet előzni az öregedés talán legrettegettebb komplikációját:a rokkantságot(munkaképtelenséget, cselekvésképtelenséget). Ha a hét egészségszokás minél több elemét követjük, annál inkább csökken a cselekvőképtelenség kockázata.

A rendszeres reggeli étkezés fontosságára szeretném felhívni figyelmeteket, melyet ez a tanulmány nagyon hangsúlyoz. Sokan meglepődnek, hogy a hosszú élet elérésére vonatkozó hét legfontosabb tényező között a reggelizés mennyire fontos.  

Miért nem reggeliznek sokan?

Általános indok, nincs rá idejük, vagy nem éhesek reggel. (Ha nem vacsorázunk, a hét végére igencsak megéhezünk egy jó reggelire.) A reggeli elhagyásának egy másik indoka: megment  a hízástól. Sokan úgy okoskodnak, ha kihagyják a reggelit, ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztanak a nap folyamán, ez pedig fogyást eredményez. Ez csupán mítosz. A kiadós reggeli elfogyasztása minden fogyókúrás program fontos része kell, hogy legyen!!

Dr. Charles Cupp azt feltételezte, hogy a súlygyarapodás oka az élelem bevitelének nem megfelelő időzítése. Túlsúlyos pácienseinek javasolta,hogy változtassák meg étkezési szokásaikat: az esti nehéz, tartalmas ételek helyett egyenek kiadós reggelit, mérsékelt ebédet, könnyű vacsorát. Utolsó étkezésüket ideális esetben délben kellett elfogyasztaniuk, de délután 3 óránál semmi esetre sem később. Nem kérte, hogy módosítsanak étrendjükön, hogy változtassák meg az elfogyasztott kalória mennyiségét. Minden páciens, aki aki követte az instrukciókat, fogyott.

 A reggeli elfogyasztása bőséges áldást nyújt, pozitív változásokat okoz: megemelkedik a vér hemoglobin szintje, csökken a vércukorszint, javul a pajzsmirigyfunkció. Fontos szerepe van a tanulás, az emlékezés, a fizikai jólét szempontjából felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt. Jobb közérzetet, nagyobb munkabírást eredményez. Csökkenti a szívroham kockázatát. A vérlemezkék, a szervezet véralvadást előidéző sejtjei reggeli előtt "tapadósabbak", ami megnöveli a vérrög keletkezésére való hajlamot a reggeli órákban. A legtöbb szívroham reggel 7 és dél között következik be. Nincs mellékhatása".      Dr. Neil Nedley: Döntő Bizonyíték c. könyve alapján S.Julika

A rendrakás jótékony hatása  

Rendet rakni jó érzés. Amikor megszabadulunk a fölösleges holmiktól, amelyektől nem férünk már a lakásban, vagy amelyeknek már nem vesszük hasznát, lehetővé válik a valóban szükséges tárgyak újrafelfedezése. Egyúttal érzékelhetjük a rend lelkünkre gyakorolt pozitív hatását és mentesülünk a rendetlenség okozta idegeskedéstől.

Oktatóanyagok és internetes csatornák, amelyek az optimalizált rendrakás művészetére szakosodtak, többek közt oda vezettek, hogy a rendbetétel és a szelektálás napjainkban trenddé vált. Kétségtelen reakcióként a túl fogyasztásra, amely olykor rendetlen összevisszaságot okoz a környezetünkben. Tegyünk hát rendet a lakásunkban és egyúttal szelektáljunk is a felgyülemlett holmik között. Íme, az előnyök áttekintése, majd segítő tanácsok a rendezett otthon fenntartásához.

A rendteremtés előnyei

A rendbetett és rendezetten fenntartott otthon energiát ad és személyes büszkeséggel tölt el.

Hatékonyabb életvitel

Gyakran vesztegetünk időt például egy konkrét ruhadarab, könyvtárból kölcsönzött könyv, egy korábbi fontos irat vagy használati tárgy keresésével? Ha igen, megtapasztalhatjuk, hogy a keresés és így a rendetlenség is mennyire időpazarló és energiafogyasztó dolog, de kétségkívül az is igaz, hogy mielőtt időt nyerünk a renddel, időt is kell töltenünk, azaz veszítünk a rendrakással. A rend későbbi fenntartása azonban lehetővé teszi, hogy sokat nyerjünk az elvesztegetett idő révén, és hatékonyabban, nyugodtan éljünk.

„Levegőhöz jutás”

Csecsebecsék, amelyekre már nem is emlékszünk, miért tettük el őket, soha nem hordott ruhák, régi okmányok, magazinok… A felhalmozott tárgyak elboríthatnak minket, és akár lelki zavart is okozhatnak, amikor már nem tudunk eligazodni köztük. Esetleg úgy érezzük, hogy már „nem kapunk levegőt” tőlük. Még ha a válogatás és a tárolás olyan nehéz döntéseket is igényel, lehetővé teszi, hogy hasznos kérdéseket tegyünk fel magunknak életvitelünkkel és szokásainkkal kapcsolatban. Egy nagy rendrakástól „levegőhöz jutunk”, nyitottabbá, rendezettebbé válik a környezetünk. és ebben a megváltozott környezetben fesztelenebbűl élhetünk, helyet takaríthatunk meg újabb, fontos tárgyainknak.

Igényesebb élet

A rendrakás, szelektálás útján megszabadulni minden fölöslegestől, ami zavaróvá, már-már bosszantóvá vált, lehetővé teszi, hogy csak azt őrizzük meg, ami igazán számít a környezetünkben. Ugyanakkor előtérbe helyezzük az egyszerűséget, mértékletességet és igényességet, felismerve, hogy könnyen nélkülözhetők olyan tárgyak, amelyekhez addig ragaszkodtunk mindennapi életünkben - vagy észre sem vettük őket. Lényeges az is, hogy az így keletkezett űrt, ha szükség van rá, igényesebb módon tölthetjük be.

Büszkeség érzése

A rendetlenséget mások általában rossz szemmel nézik (és olykor a gondatlansággal is összefüggésbe hozzák), ami bűntudatot ébreszt bennünk. Úgy érezzük, hogy emiatt kedvezőtlen kép alakulhat ki rólunk. A sokunkra jellemző „riasztási küszöb” elérésekor a rendrakás és szelektálás elengedhetetlenné válik a környezetünk és saját maguk számára.

A rendrakás ajánlott módszerei

Ha „eldugjuk” máshová mindazt, ami a dobozokban vagy a szekrényekben nem fér el, az természetesen nem rendrakás, csak ideiglenes állapot. És a lelkünk sem nyugszik meg tőle, ezért a módszeres munka javasolt.

Szánjunk rá elegendő időt

Lehetetlen egy két nap alatt rendet rakni az egész lakásban, mert ha tartós eredményt akarunk elérni, az hosszadalmas munkát igényel. Jobban tesszük, ha több alkalommal, rendszeresen, részekre osztva végezzük a rendteremtést. Például kijelölhetünk rendszeres vasárnap délelőttöket erre a célra, több héten át. Kisebb rendtartások esetén a legegyszerűbb, ha napi maximum 20-30 percet szánunk a rendezésre, ami egy fiók vagy kisszekrény rendrakási ideje. Ez utóbbi kevésbé „kényszerítő”, és azonnal látható a teljesített munka - még büszkék is lehetünk rá.

Válogassunk újra

A rendrakás során ügyeljen a balesetekre! Biztonságosan álljon fel pl. a létrára, tisztítószerek ne kerüljenek gyerekek kezébe!

A rendezés válogatás nélkül nem jelenti célunk elérését. Ugyanakkor nem könnyű megválni olyan tárgyaktól, melyekhez gyakran (túlságosan) kötődünk. Így minimális eltökéltségre van szükség ahhoz, hogy valóban eredményesek legyünk. Ingadozunk, hogy kidobjunk-e egy adott tárgyat vagy ruhát? Ha igen, íme egy tipp: helyezzük el a kérdéses holmit egy ideiglenes kartondobozba, dátummal ellátva és tegyük félre. Ha hat hónap alatt nem nyitottuk ki, határozottan megszabadulhatunk tőle. Bűntudat és sajnálkozás nélkül.

Legyünk módszeresek

Ha egyszerre csak egy szobában rakunk rendet, elegendő időt hagyva rá, nem fáradunk ki és elégedettek is lehetünk. Szerelkezzünk fel szemeteszsákokkal a kidobandók számára és táskákkal, kartondobozokkal az odaadható dolgok elhelyezésére. Tanácsolható módszer, hogy először mindent pakoljunk ki a szoba közepére (a „nagy bazár” fázis ideiglenes, de elengedhetetlen), és szortírozzunk, amíg be nem fejeztük a rendrakást.

Egyedül dolgozzunk

Csak mi döntsük el, hogy mit őrizzünk meg vagy selejtezzünk ki, a magunk elhatározása szerint. A „jó szándékú” családtagok, barátok nem feltétlenül jelentenek értékes segítséget. Ne vegyünk igénybe kéretlen ajánlkozókat a rendrakáshoz, mert általában megbánjuk, hogy a szelektáláskor hallgattunk rájuk.

Mindennek legyen meg az azonos helye

Meghatározott helyük legyen az iratoknak, ruháknak, cipőknek, játékoknak, háztartási cikkeknek, gyógyszereknek, izzóknak, elemeknek stb. Ne változtassunk később, hogy elkerülendő legyen az idegtépő keresés. Ez az egyszerű módszer segít megelőzni a kétszeri vásárlás miatti bosszúságot is, és lehetővé teszi, hogy hosszútávon is tisztán lássunk holmijaink között. (D.Robert)