Az új módszerrel megelőzhető, de legalábbis késleltethető a kór kialakulása: a páciensek esélyt kapnak arra, hogy változtassanak életmódjukon, táplálkozásukon, az orvosok pedig hamar megkezdhetik a kezelést.

A teszt azoknak lehet leginkább a segítségére, akiknek családjában gyakori az Alzheimer-kór, és használatával pontosan megállapítható, ha valakinél a feledékenység valóban ennek a betegségnek a jele, vagy csak egyszerű memóriazavar.

Nagy-Britanniában azonban máris vannak azonban olyanok, akik tartanak a biztosítótársaságok reakciójától. Szerintük elképzelhető, hogy azoknak a betegeknek, akikről kiderül, hogy előbb-utóbb kialakul náluk a betegség, jóval drágábban nyújtják majd szolgáltatásaikat.

Jelenleg a betegséget csak az első tünetek megjelenése után lehet diagnosztizálni, amikor már ki lehet zárni, hogy az emlékezetvesztés agyvérzés vagy agytumor miatt alakult ki.

A vérvizsgálat, amely 90 százalékos pontossággal ad eredményt, a vérben található proteinek mennyiségének árulkodó változásait mutatja ki. Ezek azok az anyagok, amelyek segítségével a test és az agy kommunikál egymással.

Hogy bebizonyítsák, a teszt működik, a tudósok 250 vérmintát vizsgáltak meg: azok egy része egészséges, másik része pedig Alzheimer-kórral diagnosztizált emberektől származott. A módszer 90 százalékos biztonsággal mutatta ki, melyik minta melyik csoporthoz tartozik.

 Ezután azt vizsgálták, vajon a módszerrel kideríthető-e, hogy egy adott embernél kialakul-e a jövőben az Alzheimer-kór. Ehhez olyan betegek vérmintáit használták fel, akik enyhe emlékezetvesztésben szenvedtek, amikor vért vettek tőlük.

Hat évvel ezután néhány páciens állapota olyan súlyossá vált, hogy diagnosztizálták náluk a kórt, míg a többiek aránylag egészségesek maradtak. A teszt ezt is 90 százalékos biztonsággal jelezte előre.

A módszert akár már jövőre használhatják a laboratóriumi kutatásokhoz, ahhoz azonban, hogy a klinikai gyakorlatban is bevessék, még több kísérletre van szükség.

 Ha valamilyen okból (főként érelmeszesedés eredményeként) az agyszövet vérellátása egy kisebb, körülírt területen megszűnik, az ér által ellátott terület elhal. Ezt a folyamatot, és az ezzel járó változatos tüneteket hívjuk agylágyulásnak.

A betegség lényege:
A betegség lényege az agy állományában keletkezett lágyulás, melyet az agyat ellátó fő verőér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása okoz. A lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek.
A betegség oka:
A betegségre hajlamosít a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, szívbetegség, AIDS, kábítószer fogyasztás. Családi halmozódás is megfigyelhető.
A betegség tünetei:
A tünetek gyakran hirtelen alakulnak ki. Az érintett agyterülettől függően mások a panaszok. A beteg észlelhet hirtelen rövid ideig tartó egyoldali látás vesztést, fél oldali végtag gyengeséget, vagy - bénulást, előfordul féloldali érzészavar. Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki. Jelentkezhet beszéd nehezítettség, megváltozhat a viselkedés, a bénult végtagban ritkán fájdalom-érzés léphet fel, szédülés, émelygés is jelentkezhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvosi vizsgálaton kívül vér-, szemészeti-, liquor-, és koponya CT (számítógéppel vezérelt röntgen) vizsgálatra kerülhet sor.
A betegség várható kezelése:
A betegek kezelése során alkalmazhatnak gyógyszeres, infúziós kezelést. Egyes esetekben véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget. A betegek egy részénél bot vagy járókeret szükséges a járáshoz.

 Gyógyítható?

Nem gyógyítható, mert még nem ismerjük az elhalt agyszövet regenerálásának a módját. A beteg állapota azonban javítható, mert a kiesett területeket az agy más területei részben átvehetik. Lehetőség szerint azonban arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki agyinfarktus.. Ezt leginkább a vérnyomás, a vércukor, a testsúly "rendben tartásával" lehet elérni, de sajnos, gyakran fogalmunk sincs, hogy miért alakulnak ki az elhalások.