Régóta használják, többek között szerelmi bájital készítésére, erős menstruációs vérzés kezelésére és torokfájásra. Manapság a világ egyik legdrágább illóolaját nyerik belőle dél-Franciaországban és Olaszországban enflourage technikával. Az olajat a világ leghíresebb kozmetikai cégei használják parfüm és más kenceficék készítésére.

Külsőleg és belsőleg használható, virágából és leveléből készülhetnek krémek, főzetek. Külsőleg bőrbetegségekre használható (pikkelysömör, ekcéma,  pattanás), de állítólag ránctalanításra is kiválló.  Belsőleg gyulladásgátlóként, lázcsillapítóként, köhögés, torokfájás, rheuma kezelésére alkalmazható. Csökkenti a gyomorsavat, kiváló antiszeptikus hatása van. Víz- és hashajtóként méregtelenítő hatású. 

Sissi kedvenc desszertje a kandírozott ibolyavirág volt, íme a recept:

Tojásfehérjét verj fel nem túl kemėnyre, mártsd bele a virágot, majd forgasd porcukorba. Száritsd meg (pl. légkeveréses sütőben 50-60c*- on)

Ibolyaszirup (láz, köhögės, torokfájás esetén)

Napi 3x1 teáskanálnyi

Tedd a virágokat egy fémedénybe, önts rá annyi vizet, hogy elfedje. Lassan melegítsd, amíg nem gyöngyözik. Takard le, hagyd egy éjszakát állni. Szűrd le, minden mililiter folyadékhoz 1 gramm cukrot adj. Folyamatos keveréssel melegítsd addig, amíg el nem olvad a cukor. Csepegtess hozzá citromlevet. Steril üvegbe zárd. Hűvös, sötét helyen tárold, 1 évig eláll.

Sz.Györgyi

Az amszterdami Fashion for Good Museum Budapestre hozott kiállításán meg is lehet érinteni a narancshéjból készült selyemruhát.

A gombák eddig szinte soha nem kerültek a “szuperélelmiszerek” kategóriájába. Addig, amíg a káposzta és az áfonya nagy elismerésnek örvend e területen, addig a gombákról csak most derült ki, hogy többet tudnak, mint gondolnánk.

A Penn State kutatói felfedezték, hogy a gombák szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaznak két antioxidáns anyagot, amit egyes szakértők  szerint nagymértékben hozzájárulnak az öregedés elleni küzdelemhez és az egészség megőrzéséhez.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a gomba D-vitaminban gazdag,  és kiváló B-vitamin forrás. Segíti az energiaellátást, lebontja a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat és kulcsfontosságú szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében is. A gombákban található béta-glükán erősíti az immunrendszert és ellenállóvá teszi a szervezetet az allergiákkal szemben.

Megállapították, hogy a gombák nagy mennyiségű ergotioneint és glutationot tartalmaznak, melyek fontos antioxidánsok.

Robert Beelman, az élelmiszer-tudomány professzora nyilatkozott a témában.

Az antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet, melyek károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban,  a szívkoszorúér-, a rákos megbetegedések vagy az Alzheimer kór kialakulásában. Az ergotionein és a glutation segít megvédeni a sejtjeinket a krónikus betegségeket kiváltó károsodástól.

Úgy vélik, hogy kétségtelenül a gomba lehet az egyik legmagasabb antioxidáns tartalmú táplálékforrás. A vizsgált 13 faj közül a porcinek (vargányák, tinóruk) tartalmazzák a legmagasabb mennyiséget az említett két vegyületből, és további jó hír, hogy miután az ergotionein nagyon hőálló, így főzéssel sem veszít hatékonyságából.

A vargányák, tinóruk Boletus nemzetségbe kiváló csemegegombák (mérgezőket is idesorolnak). Népies elnevezése tinóra, tinóru, tinéri, igazi, medvegomba, mátégomba.  Fenyvesekben, bokros helyeken, erdei tisztásokon, de kiváltképpen a tölgyes szálerdőkben terem.

Jól látható, hogy azok az országok, ahol a lakosság étrendjébe több ergotionein kerül,  mint például Franciaország és Olaszország, ott  alacsonyabb az idegrendszeri betegségek előfordulása, míg az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol alacsony az ergotionein az étrendben , nagyobb a valószínűséggel fordul elő Parkinson- és az Alzheimer-kór.

Bár nem mondhatjuk, hogy napi öt gomba távol tartja az orvost, mégis érdemes étrendünkbe nagyobb súllyal bevetni az erdők kalapos jóságait.

H.József

Az új internetadó: tavasztól fizetőssé válik a Facebook, a Messenger, de még az Instagram is

Tavaly közösen döntöttek az európai uniós szakhatóságai, hogy – Brüsszel iránymutatásának megfelelően – idén tavasztól végleg el kell törölnie a mobilszolgáltatóknak a nullás díjszabást az alkalmazásaiknál, így a Messenger és sok más app hamarosan fizetőssé válik.

A terv szerint 2023. március 31-én élesedik az a szabály, miszerint az összes hazai mobilszolgáltatónál fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig korlátlanul hozzáférhettünk, még akkor is, ha a díjcsomagjuk internetes keretét már kimerítették.

Ez pontosan azt jelenti, hogy

nem lesz többé ingyenes például a Facebook, a Messenger, a WhatsApp, az Instagram görgetése vagy épp a Spotify hallgatása.

Ezek és a navigációs programok használata közben fogyasztott kilobájtok után is fizetni kell.

 Saját magunk ápolását illetően gondosan és alaposan meg kell vizsgálnunk a következőket. Meg kell ismernünk magunkat, és mindenkori tanulókká kell válnunk ennek a felépítménynek, az Istentől kapott testnek a gondozása terén, hogy fenntartsuk a lehető legjobb egészségi állapotot. Olyan ételeket kell ennünk, melyek a legjobban megfelelnek saját testi jólétünknek. Különös gondot kell fordítanunk arra, hogy öltözetünk elősegítse az egészséges vérkeringést. Nem szabad megvonnunk magunktól a testmozgást és a jó levegőt. Amennyire tőlünk telik, használjuk ki a napsütéses órákat.    

Bölcsességre van szükségünk ahhoz, hogy hűséges gondozói lehessünk testünknek. Nagyon balga dolog volna hűvös szobába lépni izzadáskor. Balga sáfárnak mutatkoznánk, ha a huzatban leülve kitennénk magunkat a megfázásnak. Balgaság volna az is, ha hideg lábakkal és végtagokkal ülve visszahajtanánk a vért a végtagoktól az agyba vagy a belső szervekbe. Nedves időben mindig figyelnünk kell lábunk megóvására.  

Együnk rendszeres időközönként a legegészségesebb ételekből, melyek a legjobb vért képezik, és amennyire lehetséges, kerüljük a mérték nélküli munkát.    

Amikor megsértjük az emberi létre vonatkozó törvényeket, meg kell térnünk, meg kell újulnunk, és a legkedvezőbb körülményekbe kell magunkat helyeznünk az Istentől kapott orvosok felügyelete alatt, melyek ezek: friss levegő, tiszta víz, gyógyító, édes napfény.   

A víz sokféleképpen felhasználható a szenvedés enyhítésére. Néhány korty meleg víz étkezés előtt  (egy-két pohár) soha meg nem árt, és igen hasznos.   

Egy csésze macskamenta tea megnyugtatja az idegeket.  

A komló tea elősegíti az alvást. A komló pakolás a gyomor környékén enyhíti a fájdalmat.  

Ha a szemek gyengék és fájnak, vagy ha gyulladtak, sós forró vízbe mártott puha pamutanyaggal borogatva hamar gyógyíthatók.   

Elmúlik a fejfájás, ha a lábakat és a végtagokat enyhén mustármagos vízben áztatjuk.    

Sok egyszerű gyógymód van még, melyek sokat segítenek a test egészségének helyreállításában. Az Úr elvárja, hogy ezeket az egyszerű módszereket mi magunk alkalmazzuk, hogy lehetőségeink határait elérve Ő munkálkodhasson. Egyszerűen önhittek vagyunk, ha lustaság miatt nem tesszük meg azt, ami szinte minden egyes családnak a hatalmában áll, és nem alkalmazzuk ezeket a gyógymódokat, de azért közben arra kérjük az Urat, hogy enyhítse fájdalmunkat. Az Úr azt is elvárja, hogy megdolgozzunk ételünkért. Nem részesít bennünket az aratásban, ha előtte nem ássuk és szántjuk fel a földet, és nem gondozzuk a termést. Ha viszont mindezt megtesszük, Isten esőt, napfényt és záporokat küld a termés növekedésére. Isten dolgozik, az ember pedig együttműködik vele. így jön el a szüret és az aratás ideje.  

Isten gyógyfüveket növesztett a földből az ember használatára, és ha megismernénk ezeknek a füveknek és gyökereknek a természetét és helyes alkalmazását, akkor nem kellene olyan gyakran az orvoshoz sietni, és az emberek sokkal jobb egészségnek örvendenének. Hiszek abban, hogy a fenti gyógymódok alkalmazásakor segítségül hívhatjuk a Nagy Orvos nevét

(Ellen White: 35. Levél, 1890. - Egy külföldi missziómunkáshoz). 

L Valika

Rengeteg ember szenved olyan panaszoktól, amelyeket nem szívesen említ az orvosának, dietetikusának sem. Az állandósult székrekedés, mint gyakran elhallgatott vagy bagatellizált probléma enyhítésével azonban időben foglalkozni kell, mert nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) vonhat maga után, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is. A szorulás házi kezelésére nagyanyáink idejében még a szilvalekvár volt az általánosan elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával. Mi minden húzódhat meg a székrekedés kialakulásának hátterében? Gyógyírt jelent-e a hashajtó szerek használata? Hogyan befolyásolhatjuk életmódunkkal, táplálkozásunkkal a székelési problémákat? Szeptemberi írásunkból mindezekre a kérdésekre választ kaphat.

A székrekedés meghatározása

A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.

Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei).  Mindezzel összefüggésben gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven alkati székrekedésről beszélünk.

Nehézségek a bölcsőtől kezdve

A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott.

Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Gyermekkori székrekedésnél gyakori, hogy a szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és a szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra, és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcs, zöldség) fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó, csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!

A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a gyerekek halogatják,  otthonra tartogatják a „nagy dolgot”, ami könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra, hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet. 

A szokás hatalma

Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott „menetrend”. Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.

Mindennapi életünknek is vannak olyan időszakai, amikor számtalan zavaró tényező – a növekvő terhelés, a nagy felelősséggel járó feladatok, a változó étkezési rend, a mozgásszegény életmód – befolyásolhatja életritmusunkat, és szerepet játszhat a székrekedés kialakulásában.  A munkahelyi és magánéleti gondok, konfliktusok közepette is próbáljunk azonban figyelni testünk jelzéseire! Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után.  A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.

A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés, ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a kellő folyadékfogyasztás és a megfelelően összeállított étrend.

Tompuló érzékek

Időskorban – különösen a nyári időszakban – a székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítő, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő víz. Az idős emberek számára ezért is fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (pl. levesek, főzelékek, mártások). Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni. Az ágyból való minél előbbi felkelés, a mozgás ezért is fontos a betegségekből való lábadozás időszakában. Addig is az ágyban érdemes a hasat a vastagbél lefutásának irányában masszírozni, valamint légző gyakorlatokat beiktatni, melynek eredményeként a rekesznek a belekre gyakorolt pumpáló, székelést segítő hatása jelentkezik. Az elmondottakon kívül időskorban egyre inkább számolni kell a különböző betegségek és gyógyszerek székelést befolyásoló hatásával is.

Könnyítő étrend

Az eddigiekből is kiderült, hogy a székrekedés megelőzésének és étrendi kezelésének sarkalatos pontjai a bőséges (2-3l) folyadék- és a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás. Míg a vízben nem oldódó rostok (pl. cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyag növelése révén fokozzák, addig a vízben oldódóak (pl. pektin) a bélben élő jótékony baktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez. A felnőtteknek kb. 27-40 g rostra van szükségük naponta, a gyerekeknél viszont a kortól függ az ajánlott mennyiség. Az American Health Foundation kutatói által a három és tizennyolc év közöttiek számára javasolt napi rostmennyiség a következők alapján határozható meg: az életévek számához hozzá kell adnunk ötöt, és így megkapjuk a rostszükséglet grammokban kifejezett mennyiségét. Egy tízéves gyermek esetében ez 15 g rostot jelent. Példák néhány nagyobb rosttartalmú nyersanyagra: egy közepes körte 4 g, egy közepes alma, vagy narancs 3 g, egy közepes nyers sárgarépa, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér 2 g, fél banán vagy fél paradicsom 1g. Ételkészítés alkalmával az ételek rosttartalmát „észrevétlenül” növelhetjük úgy, hogy a megszokott íz eközben nem változik (pl. zabpehellyel, zabkorpával a túrógombóc összeállításánál). A rostokban gazdag zöldség- és főzelékfélék bizonyos összetevőik révén egyes emberekre puffasztó hatással vannak, mely azonban csökkenthető, ha fedő nélkül, kicsit hosszabban főzzük az alapanyagokat.

Vannak olyan táplálékaink, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül is – a székrekedésre kedvező hatással lehetnek. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást. A rostokról bővebben Táplálkozási Akadémia Hírlevelünk 2008. májusi számában olvashat.

Székrekedés esetén hashajtó-hatású gyógyvizeink (pl. a Mira, a Hunyadi János glaubersós gyógyvíz, valamint a Ferenc József keserűvíz) fogyaszthatóak ugyan, de csak korlátozott mértékben, kúraszerűen. Mindez szinte minden egyéb székrekedésre használatos szerre igaz, vagyis hogy hosszas, megszakítás nélküli alkalmazásuk nem ajánlott, mert hozzászokáshoz vezet. Az idült székrekedés önmagában gyógyszerekkel sem orvosolható, azokhoz csak átmeneti segítségként érdemes folyamodni.

Aki székrekedésre hajlamos, annak számára a leglényegesebb szempont, hogy rendszerességet vigyen életvitelébe (étkezésébe, mozgási- és alvási szokásaiba), és törekedjen a lelki kiegyensúlyozottság megteremtésére. Alakítsa úgy az életét, hogy mindig legyen alkalma megkönnyebbülni.

A stressz a szervezet természetes reakciója a külső behatásokra. Életünk minden mozzanata bizonyos mértékű stresszt okoz (pl. egy kedves simogatás kisebbet, egy váratlan pofon pedig sokkal nagyobbat). Tehát nem az összes ilyen hatást kell elkerülnünk, hanem csak azokat, amelyek olyan nagy mértékűek, hogy a szervezetben kárt okoznak. Így nem lehet célunk egy teljesen stresszmentes élet kialakítása, mert ezzel egy napi 24 órát alvó ember sivár életét vállalnánk fel.

A túlhajszoltság, a kevés pihenés, és a türelmetlen indulatok azok a nagy stresszkiváltó hatások napjainkban, amelyekre nagyon oda kell figyelnünk. A szervezet egy darabig tudja ellensúlyozni a kizsákmányoló életmódot, de egy idő után maradandó káros hatások is jelentkeznek. Fontos ezért, hogy rendszeres alvással, pihenéssel és nyaralással alkalmat adjunk a szervezetnek a regenerálódásra (feltöltődésre).

Tervezzük meg életüket, és kerüljük el azokat az élethelyzeteket, amelyek feleslegesen rónak ránk túl nagy terhet. Törekedjünk arra, hogy ne a mának élés irányítson, és ne a "most azonnal akarom" lelkület vezéreljen bennünket, mert a rohanó világ ütemét felvéve nem tudjuk elkerülni a váratlan és súlyos stresszhelyzeteket.

Érdemes átértékelni ezek alapján értékszemléletünket, mert a korai elöregedés és halál, és sok-sok betegség kiindulópontja a nagy mértékű és folyamatos stresszes állapot.

Korunk legelterjedtebb népbetegsége a depresszió, amely a kellemetlen élmények következtében létrejövő lehangolt, kóros lelki állapot (búskomorság). Nyilvánvaló, hogy mindenkit érnek ilyen kellemetlen élmények, de mégsem fedezhetők fel mindenkin depressziós tünetek.

Ez a búskomor lelki állapot általában az önsajnálattal kezdődik. Ekkor azt érezhetjük, hogy mások sokkal jobb helyzetben vannak, hogy őket jobban szeretik, vagy hogy velünk senki sem törődik, sőt kizárt bennünket a társadalom magából. De ha ezeket az érveinket megvizsgáljuk, kiderül, hogy önsajnálatunk eltakarja elölünk mások nyomorát és elesettségét, és szembeötlő lesz, hogy mi sok-sok embernél jobban állunk.

Az a lelki válság, amely az önsajnálkozással kezdődik, nagyon mélyre süllyedhet, sőt egészen az öngyilkosságig is fajulhat. De tudni kell, hogy van lehetőség visszafordulni még az utolsó pillanatban is, még akkor is, ha ebben az állapotban nem látszik a megoldás. A kimozdulás, a munka és a legkisebb sikerélmény is komoly kapaszkodó az ilyen befelé forduló és az elhagyatottság érzésével küszködő ember számára.

Lelki horgonyokra, segítő családtagokra és barátokra van szükség, mert az akarat-gyengeség következtében e súlyos állapotból egyedül, segítség nélkül nagyon nehéz kievickélni. Ezek a horgonyok viszont lehetnek mások is, pl. a csodás természet, a jókedvű gyermekricsaj... Törekedni kell, hogy egyszerű választásokkal ismét kézbe vegyük életünk irányítását, és ne engedjük el a kormánykereket.

A szívroham már néhány évtizede is igen gyakori egészségügyi problémának számított, mára azonban világszintű népbetegséggé nőtte ki magát. A folyamat kissé ellentmondásos, hiszen a törekvés a betegségek megelőzésére, az egészségügyi felvilágosítás, az egyre több ezt célzó alapítvány és az orvostudomány rohamos fejlődése mind-mind éppen a fordított eredményre kellene hogy vezessen.
A tényeket figyelembe véve levonhatjuk a tanulságot, hogy a szívroham szinte kizárólag civilizációs betegség, és terjedésének oka az, hogy bár a prevenció mint fogalom egyre ismertebb, az emberek mintha mégis mind kevesebbet foglalkoznának önmagukkal. Vagy legalábbis későn.

Mi okozhat szívrohamot?

A túlsúly, a magas vérnyomás, a stressz, a dohányzás és a mozgásszegény életmód a szívroham kialakulásának egytől egyig igen erős rizikófaktorai. Ha csak a statisztikákat nézzük, prevenció ide, vagy oda, tény, hogy egyre többen halnak meg szívrohamban. Mind többen dohányoznak, ráadásul egyre fiatalabb kortól, a népesség pedig globális hízásnak indult – jóllehet mindenki pontosan tudja, hogy milyen káros mindkettő a szervezet számára. A legújabb amerikai kutatások szerint például a dohányosok tízszer, a túlsúlyosak pedig ötször nagyobb eséllyel halnak meg szívinfarktusban, mint nem dohányzó és egészséges súllyal rendelkező társaik.

A szívroham azonban nemcsak azért ilyen nagy számban végzetes kimenetelű, mert a megelőzés elmarad, hanem azért is, mert a rohamot követő legfontosabb, legkritikusabb hat óra sem megfelelően telik. Ez az az időszak, amely a beteg életét megmentheti – mivel azonban a legtöbben nem ismerik a szívroham előjeleit, s mivel sokan magával a rohammal sincsenek tisztában, nem tudják a szükséges orvosi segítséget sem biztosítani maguknak.

Mit tehetsz ellene?

Elsősorban a szívroham megelőzése a feladat, melyet az adott pillanatban akár nehéznek és feleslegesnek is tarthatsz, de ha elgondolod, hogy az életedet jelentheti, megérted a fontosságát. Másodsorban viszont, ha már eljutottál oda, hogy a veszélyeztetett betegek közé tartozol, fontos, hogy ismerd azokat a tüneteket, amelyek szinte teljes bizonyossággal előrejelzik a bajt. Figyeld tested jeleit, és hosszabbítsd meg az életed!

Mozogj!

A rendszeres testmozgás az egészséges testsúly megtartásának legfontosabb feltétele. Ha túlsúlyos vagy, szíved folyamatosan túlteljesít, hiszen sokkal nagyobb tömeget mozgat meg, és sokkal nagyobb testet kell ellátnia friss vérrel, táplálékkal és oxigénnel. Így nem csoda, ha idővel elfárad, és és felmerül az infarktus veszélye. Hetente legalább kétszer végezz valamilyen testmozgást. Ez lehet csapatjáték, úszás, futás, séta, bicaj, vagy bármi, amiben kedved leled, s ami mindenedet átmozgatja.

Táplálkozz helyesen!

A helyes táplálkozás megelőzi a zsírok elzáródást okozó lerakódását az erekben. Így elkerülheted a nagy súlyfelesleget, és erősítheted a szívedet. Fogyassz kevés vörös húst, sok gyümölcsöt és zöldséget, és igyekezz minél változatosabban étkezni.

Csökkentsd a stressz-szinted!

A stressz levezetése ma már szintén hozzátartozik az egészséges életmódhoz. A szervezet hosszú távú készenléti állapota egy idő után depressziót, gyomorbetegséget, kiégést, vagy akár szívrohamot is okozhat. A munka és a magánélet egészségtelen aránya, gyakran pedig teljes összemosódása eleinte csak a lelket, később azonban a testet is komolyan megviseli. Keress magadnak olyan tevékenységet, amely kikapcsol, elfeledteti veled a munkát vagy magánéleti problémáidat, pihentet, de egyben fel is tölt energiával.

Ismerd fel időben a bajt!

A szívrohamot – bár a legtöbben nem tudják – megelőzi az angina, melyet szívfájdalomnak is neveznek. A szívfájdalom nem végzetes, kisebb rohamokat jelent, melyek fölött az ember hajlamos elsiklani, pedig a közeli infarktus esélyét jelzi.

Tünetei:

• Markoló/szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén.
• A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra.
• A fájdalom pihenésre alábbhagy.

Ha ezeket az előjeleket felismered, számítasz az esetleges rohamra, orvosi felügyelet mellett megkezdheted a drasztikus megelőzési folyamatot. Időben orvos kezébe kerülsz, éppen abban a kritikus hat órában, amely megmentheti az életedet.

http://drinfo.eum.hu/drinfo/sid/email/lid/email/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_689