A méz kétségtelenül az egyik legértékesebb táplálékunk, s egyben az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szőlő- és gyümölcscukrot, 17 százalékban vizet tartalmaz, szaharóztartalma csak néhány százalék. Ennek következtében rendkívül gyorsan, közvetlenül a bélből szívódik fel, vértisztító hatása miatt fiatalítja, frissíti a szervezetet, kiváló segítség nemcsak a fáradtság, de a különböző betegségek leküzdésében is. Ennek ellenére Magyarországon a napi és fejenkénti mézfogyasztás alig haladja meg a néhány grammot, s a méz méltatlanul háttérbe szorul a mindennapi táplálkozásunkban. 
  
Gyógyszer

A méz és más méhészeti termékek (méhpempő, propolisz, virágpor) egyaránt kiváló erősítő, frissítő szerek. A legösszetettebb élelmiszerek közé tartoznak, mert a nagy tömegű cukor mellett rendkívül sokféle ásványi anyagot, vitamint, valamint ferment és hormonanyagokat is tartalmaznak. Segítségükkel megelőzhetőek a betegségek illetve betegség esetén segítik, gyorsítják a lábadozást, a szellemi-fizikai energiák visszanyerését, a felépülést. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, miáltal jelentősen növelhető a teljesítőképességünk. Ez a magyarázata, hogy például a sportolók miért fogyasztják rendszeresen a versenyek előtt. A közmondás szerint egy kaptár tíz orvossal felér, ami arra utal, hogy a cukorbetegség kivételével gyakorlatilag szinte minden betegség megelőzésére, kiegészítő kezelésére alkalmas. A vitaminok közül A-, Bl-, B2-, B6-, C-, G-, H-vitamin, az ásványi anyagok közül pedig kálium, foszfor, réz, nátrium, vas, kén található meg benne. Lefekvés előtt két teáskanál méz nyugodt alvást biztosít. A tapasztalatok szerint, aki mézet használ cukor helyett, az rövid időn belül kevesebb édességet fogyaszt másoknál, mert szervezete nem kívánja az édességeket. Ennek megfelelően a méz fogyasztása elősegíti karcsúságunk, vonalaink megőrzését is. A méz nem csak édes, de savas is, szerves savai javítják az étvágyat, az emésztést.

Külsőleg

Ha a bőr sérüléseit mézzel kenjük be, az lakkszerü hártyát képez rajta, s remekül lepecsételi, fertőtleníti a sebet. A mézzel kezelt seb háromszor olyan gyorsan tisztul, mint a nem mézzel kezelt seb, s a sérülés hegtelenül tűnik el. Méz hatására a sérült szövetekből gyorsan kitisztul a vizenyő. A méz kiöblíti a sebet, serkenti a sejtképződést, megöli a baktériumokat.

Belsőleg

A méz sajátossága, hogy a baktériumok nem fejlődnek ki és nem szaporodnak benne. Erősíti az idegeket, az immunrendszert, az emésztést, méregteleníti, tisztítja a szervezetet, mert a máj sokkal könnyebben, jobban és gyorsabban dolgozza fel, mint a cukrot. A méz tizenötször annyi B2 vitamint tartalmaz, mint az alma. Ezen kívül jelentős mennyiségű nátrium, kalcium, vas és foszfor is van benne. Jótékonyan hat a fiatal szervezetre a csontképző hatása miatt és remek erősítőszer sápadt, vérszegény gyerekeknek, szoptató anyáknak, a csecsemőknek pedig tejjel vegyítve a legegészségesebb táplálék.

Mézfajták

Minden vidéknek megvan a maga jellegzetes mézfajtája (akácméz, hársméz, repceméz, erdei virágméz stb.), amelyeknek mások az alkotóelemei.

Akácméz: Színe víztiszta, néha halványsárga, ritkábban zöldes árnyalatú. Íze kellemes, gyengén akácvirág illatú. Sokáig folyékony marad. Nyugtató hatású, ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására. Fertőtlenítő hatása miatt főleg köhögés ellen javasolják. Kisgyermekeknek és idősebbeknek különösen ajánlatos rendszeres fogyasztása. Natúr fogyasztásra, italok ízesítésére kiválóan alkalmas. Kalciumban gazdag mézfajta. Segít a mészhiányos betegeken, ellensúlyozza az izomgyengeséget.

Erdei méz: Színe a barnától csaknem a feketéig terjed. Tápértékét, a létfontosságú nyomelemeket és a legtöbb ásványi anyagot tartalmazó mézet könnyedén feldolgozza és hasznosítja a szervezetünk. Erősíti az immunrendszert, növeli az állóképességet. Emésztést kiegyensúlyozó hatású. Beltartalmi értéke kiváló. Sok vasat és rezet tartalmaz. Elsősorban a vérszegényeknek hasznos.

Virágméz: Színe a halványbarnás színtől egészen a sötétbarnáig terjed, a benne lévő mézek összetételétől függ. Hajlamos a kristályosodásra. A mézet értékes mezei virágokról, gyógynövényekről gyűjtötték a méhek és emiatt beltartalmilag kiváló méznek számít. Szakemberek szerint a legértékesebb mézek közé tartozik, mivel a természetgyógyászatban is használt különféle növényekről származó nektár révén a méz hatásterülete is kiszélesedik. Erősíti a szervezet védekező rendszerét. Natúr fogyasztásra és sütemények ízesítésére kiválóan alkalmas. Sok kálium található benne. Szívpanaszok, szívgyengeség esetén hatásos szer lehet.

Hársméz: Színe a világos sárgától a közép barnáig terjed, rendkívül zamatos. A virágzásban lévő csodálatos illatú hársfa bőven ontja a legkiválóbb jótékony hatással rendelkező nektárt. Nyugtató hatású méz, meghűléses betegségre, vagy annak megelőzésére kiváló, különösen hársfateában fogyasztva.

Lépesméz: A néphit úgy tartja, hogy a lépesméz értékesebb a bolti forgalomban kapható méznél, s ez valóban így is van, mert a lépesméz illetve a pörgetéskor nyert friss méz tápanyagtartalma nagyobb. Ebben ugyanis a virágpornak és a méhlárvák táplálására készített anyagnak a törmelékei is belekeverednek, s ezek nagyon sok nyomelemet, vitamint, enzimet, hormont tartalmaznak. A bolti forgalomban kapható méz ugyan esztétikusabb kivitelű, nem zavaros, nem törmelékes, de mivel derítési és szűrési folyamatokon ment át, a védőanyagai egy részét is kiszűrték belőle. Igazi hungaricumnak számít.

Selyemfűméz: Színe víztiszta vagy kissé sárgás árnyalatú. Erős, jellegzetes ízű illatos méz. Lassan kristályosodik. Igazi hungaricum, a napfényes Duna-Tisza közén lévő erdőszéleken, június és júliusban a különlegesen csábítóan illatozó vadon termő növényből a kánikulai napsugarak csalogatják elő a nektárt a méhek számára. Ez a méz tápértékével, nyomelemeivel, ásványi sókkal dúsítva erősíti a szervezetünket. Legfőbb tulajdonsága enyhe vérnyomáscsökkentő hatása.

Medvehagymaméz: A Mecsekben termő medvehagyma nektárjából gyűjtött méz régiónk igazi hungaricuma, a Mecsek hegység jellegzetes különlegessége. A kellemes, üde aromájú, pikáns mézkülönlegességben az édes íz dominál, de enyhe hagymajelleg is felfedezhető benne. A barna színű, sajátos ízű és illatú méz immunerősítőnek is kiváló.

Szelídgesztenyeméz: Magas ásványi anyag tartalmával tűnik ki a mézek közül ez a sárgásbarna színű, gesztenyevirág illatú, enyhén kesernyés utóízű csemege. Kenyérre és kalácsra kenve, vagy gyógyteában egyaránt fogyasztható. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Aranyvesszőméz: Solidágoból származó ízletes, lágy, aranyszínű későnyári mézfajta, a Duna-Dráva Nemzeti Park jellegzetes méze. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Napraforgóméz: Aranysárga, később sötétedő méz. Állaga hamar szétválik kristályos és folyékony fázisokra. Krémmézzé alakítva kellemes csemege. Sütésre is kiválóan alkalmas. A régióra jellemző, igazi hungaricum.

Krém-méz: Színe a krémszíntől a halvány sárgáig terjed, állaga krémszerű. A repce virágpora és méze, szinte a legtáplálóbb a méhek számára is, ugrásszerűen erősödnek a tápértékben dús beltartalma miatt. Nagyon értékes méz, mivel közvetlenül szűrés után kerül kiszerelésre és szinte minden alkotóeleme károsodás nélkül kerül a szervezetünkbe. Erősítő, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. Jellemző tulajdonsága, hogy gyorsan kristályosodik, krémszerű mézként kerül forgalomba. Könnyen kenhető.

Propoliszos-méz: A benne található mézet sokfajta értékes mezei virágról gyűjtötték a méhek és emiatt, beltartalmilag kiváló méznek számít. A propolisz jelenléte miatt a jótékony hatása fokozottabb. Ez a méz külső felhasználásra is alkalmas: baktérium és gombaölő hatásán, a vírusok szaporodását gátló tulajdonságain kívül fájdalomcsillapító és regeneráló hatásai is érvényesülnek. Belsőleg fogyasztva gyulladáscsökkentő, mely a légutak, a tüdő, a vesemedence, és a szívbelhártya gyulladásaira alkalmazható. Gyomor és bélhurut leküzdésében is eredményes, mert egyrészt elöli vagy szaporodásában gátolja a betegséget kiváltó kórokozókat, másrészt tannintartalmánál fogva adsztringensként (vagyis nyálkahártya összehúzóként) is közreműködik a hasmenéses tünetek felszámolásában. Jól ismert a propolisz érvédő, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatása is. A klimaxos panaszok enyhítésére, a gyomorfekély, a nyombélfekély és a krónikus bronchitis ellen is eredményesen alkalmazható. A propolisz alkalmazása nem javasolt pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek, illetve bőrallergiás jelek észlelése esetén.

Fenyőméz: Sok foszfor és mangán van benne. Azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek.

A mézet gyakran hamisítják

Többnyire kukoricakeményítőből nyert izocukorral dúsítják fel, amely egészségre ártalmatlan, s nehéz kimutatni, mivel állaga hasonló az "igazi" mézéhez. Általában a méz gyengébb illata és íze alapján lehet következtetni a jelenlétére. forrás: TAVERNA Gasztronómiai Hírlevél

Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a média különböző csatornáin újra és újra felcsaptak a margarinellenes hadjárat hullámai. Az idő múlásával nem túlzás hadjáratnak nevezni a megjelenő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, már csak azért sem, mert a féligazságokból hamis következtetésekre jutó, a fogyasztókat alaptalanul megtévesztő „szakemberek” egyre elszántabban támadnak. De nézzük a tényeket!

Az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorának műsorvezetői a karácsonyi bevásárlások idején tanácstalanul üldögéltek a stúdióban. Egyikük az interneten körlevél formájában megjelenő levélről mesélt, amely a margarin káros hatásait ecsetelte. A másik műsorvezető azonban védelmébe vette a margarint. A beszélgetés végül azzal a konklúzióval zárult, hogy évekkel ezelőtt a vajat kiáltották ki első számú közellenségnek, most pedig eljött az ideje, hogy ugyanezt tegyék a margarinnal.
A közelmúltban nem ez volt az egyetlen ilyen típusú hír. Csupán a sorban az utolsó, amely bizonytalanságot ébreszthet a margarint kedvelők és fogyasztók népes táborában.

De vajon mi az igazság a sok állítás körül?

Támadások és a tények
1. Támadás: A margarint érő támadások első pontja szerint a margarin emeli a koleszterinszintet. Emeli, mert az előállításához szükséges szilárd növényi olajok a szervezetre ártalmas, úgynevezett transzzsírokat is tartalmaznak. Ezen zsírok rendszeres fogyasztása pedig csökkenti a vérben levő jó koleszterin szintjét, így növeli az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, rossz koleszterin szintjét .
Tény: A hidrogénezési eljárás nem jelenti feltétlenül, hogy transzzsírsavak keletkeznek, ugyanis sikerült a gyártási technológiát úgy továbbfejleszteni, hogy ezt ki lehessen küszöbölni. Ettől függetlenül, a ma kapható, jó minőségű margarinokba kerülő növényi olajokat már nem hidrogénezik, helyette kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat (kókuszzsír, pálmazsír) használnak a kívánt, kenhető állag elérésért. Így mára sikerült a transzzsírsavak arányát 1-2%-ra, vagy ez alá csökkenteni, és ezt az információt bizonyos gyártók a csomagoláson található tápanyagtáblázatban fel is tüntetik termékeiken. A jó minőségű margarinok transzzsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó margarinok nem emelik a koleszterinszintet, épp ellenkezőleg: zsírsavösszetételüknek és más összetevőiknek köszönhetően segítenek csökkenteni azt.

2. Támadás: A margarinfogyasztók tévednek, amikor azt hiszik, hogy a koleszterin nem szükséges az emberi szervezet működéséhez. Így csupán koleszterinmentessége miatt a margarin nem tekinthető egészséges élelmiszernek.
Tény: Való igaz – egyébként senki nem állította ennek ellenkezőjét -, hogy koleszterinre igenis szüksége van a szervezetnek. Az emberi szervezet pontosan ezért állítja elő a koleszterint. Sajnos a táplálékkal bevitt túlzott mennyiségű koleszterinnel, valamint a telített és transzzsírsavakkal– amelyek jellemzően olyan állati eredetű élelmiszerekben vannak, amilyen például a vaj is – felboríthatjuk a védő és az ártó koleszterin egyensúlyát, az utóbbi javára. Ezzel pedig növelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Tiltott élelmiszerek szerencsére nincsenek, csak betartandó mennyiségek: ezért megfelelő mennyiségben vaj és egyéb állati zsiradékok is fogyaszthatók, azonban ételkészítéshez, kenyérkenéshez a növényi olajokat, margarinokat ajánlott előnyben részesíteni.

Még néhány gondolat a magas koleszterinszintről és a táplálkozásról
Ismert tény, de nem lehet elégszer ismételni: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők jelentős része táplálkozással befolyásolható. A Magyar Szív Egyesület 2007-ben készült hazai, reprezentatív koleszterinkutatásából kiderül (www.koleszterinszint.hu), hogy a megkérdezettek (20-90 év közöttiek) 24 százalékának emelkedett a koleszterinszintje, 17 százalékának pedig magas. Így a felnőtt lakosság jelentős részének nem javasolt a koleszterinszint növekedést okozó élelmiszerek nagymértékű fogyasztása. Azonban a jó minőségű margarinok fogyasztása jól beilleszthető a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásba.
A korszerű táplálkozásban az állati eredetű zsiradékokat lehetőség szerint (de nem teljesen) növényi eredetű zsiradékokra érdemes cserélnünk. Sütéshez az olívaolaj jelenthet jó megoldást, étrendünket gabonafélékkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, zsírszegény húsfélékkel és tejjel-tejtermékekkel valamint halakkal kell minél változatosabban összeállítani.

ÖSSZEFOGLALÁS:
A jó minőségű margarinok nem, vagy csak a WHO által ajánlott mértéket meg nem haladó mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára káros transzzsírsavakat. A vaj margarinnal való helyettesítése hosszú távon - kedvező zsírsavösszetételének köszönhetően-, segíthet megelőzni az első számú népbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. A növényi szterineket tartalmazó margarinok pedig ezen összetevőiknek köszönhetően kifejezetten csökkentik a magas koleszterinszintet, kiegyensúlyozott, változatos étrendbe illesztve és az egészséges életmód részeként.

A vaj kontra margarin kérdés margójára…..
Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelennek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe, arra azonban alkalmasak, hogy elbizonytalanítsák az olvasót, de persze arra is alkalmat adnak, hogy a felmerült témával kapcsolatban hozzászólásként, válaszként tárgyilagos, korrekt tájékoztatás jelenjék meg a médiában. A cikkek szerzői gyakran fiktív, nem létező személyek. Akinek kétségei támadnak és nem tud eligazodni az ellentétes állítások között kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, illetve az ÁNTSZ szakemberét, a kórházi dietetikust, vagy olvassa el a Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyarországi lakosság számára* című kiadványt, illetve keresse fel az Egészségügyi Minisztérium honlapját.   

A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtő-képességet. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszer védekező-képességét, megelőz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind előnyösek. Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára. Humoros helyzetek híján egyre kevesebben merik megengedni maguknak a felhőtlen nevetés gondtalan örömét.

A napjainkra szinte járványos méreteket öltő allergiás megbetegedéseket mi okozhatja. A leggyakrabban emlegetett bűnösök között találjuk a környezetszennyezést, a káros vegyi anyagokkal teli táplálékokat és a fejlett országok lakóinak túl steril életkörülményeit.

Az eddigi tudásunkkal gyökeresen ellentétes vélemény többek között azon a megfigyelésen alapszik, hogy olyan országokban, ahol rendszeresen fogyasztanak magvakat mind a mamák, mind a gyerekek, ott nagyon alacsony az allergiás betegségek szintje.

 A legfontosabb indok az, hogy a gyümölcsökkel, magvakkal kiegészített gabonamüzli ideális "üzemanyag", a legtisztább energiaforrás, a legtökéletesebb "stimulálószer", amelynek csak előnyei vannak, káros hatásuk egyáltalán nincs.
A müzlihez a BIO gabonafélék széles választéka használható fel.

A müzlik mellett szól az is, hogy szemet gyönyörködtető reggeli fogások készíthető belőlük.
Van aki első látásra "bele szeret" a müzlibe, van aki hosszabb kóstolgatás és fontolgatás után köt ki egyik vagy másik fajtája mellett.
Legyünk türelmesek önmagunkhoz is, a müzlihez is!

Bármely gabonamagból főzhetünk kását.
Teljes magvakat a KÖLES és a HAJDINA kivételével egy éjszakára beáztatjuk, majd addig főzzük, amíg a magvak szét nem nyílnak, meg nem puhulnak.
A kását tetszés szerint ízesíthetjük aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, fahéjjal, mézzel.

Hasznos tápanyagul szolgálnak a müzlihez adott különféle magvak: len,szezám, napraforgó, tökmag, mogyoró, dió, mandula, mák.

A főzött gabonafélék a legkiegyensúlyozottabb táplálékot képviselik

A ZAB a gabonák közül a leggazdagabb fehérjében és olajban.
Különösen télen hasznos táplálék, miután melegítő hatású.
Könnyen emészthető, nem fekszi meg a gyomrot. Nagy zsírtartalma van.
Azok számára előnyös akik sok húst ettek.
Nagyon jó hatású gyenge pajzsmirigy működésre, serkenti azt.
Erősíti az idegeket, kedvezően befolyásolja az alacsony vérnyomást. Nagy energiatartalmú.
A ZAB védi a gyomorfalat.

Az ÁRPA gyógyító hatását már régóta ismerik. Kiváló gyomorrontás és idegesség ellen is.
Különleges tulajdonsága, hogy hűsítő hatást fejt ki a szervezetre, ezért nyáron, nagy melegben kiváltképp ajánlható a fogyasztása.
Jó hatású a hörghurutban, asztmában szenvedőkre. Erősíti a máj energiáját.
Kitűnő reggeli kása (és kenyér) készíthető belőle.
Az ÁRPÁT a szervezet állati eredetű fehérjék maradványaitól való megtisztításra, lázcsillapításra, gyomorrontásra, bőrkiütések megszüntetésére is használják. masszázs, gyógymasszázs

A BÚZA fokozza az erőt és a kitartást.
Könnyen emészthető. A legértékesebb a tönkölybúza.
A teljes BÚZA növekedés ösztönző hatású, gyerekeknek kiváló táplálék.
(Daganatos betegeknek nem ajánlott.)

A ROZS tápértéke a búzáéhoz hasonló.
Fogyasztásával a vénák falai rugalmasabbá válnak.
(Akinek visszere, aranyere van, vagy trombózisra hajlamos, annyit fogyasszon, amennyit csak lehet).
Izomerőnket is fejleszti (a búzához hasonlóan), sok energiát kapunk tőle.
Segít a testi kitartásban, ha megerőltető a munkánk.

A KUKORICA a legédesebb gabonaféle.
Szervezetünk hamar energiává alakítja, kiváló vérképző, segíti a szívműködést.
Nehéz megfőzni egészben, inkább a darát főzzük.

A KÖLES lúgos hatású, azoknak használ, akiknek savas a vére (sok húst esznek, köszvényesek..)
Főképp nyirkos hidegben főzzünk kölest, mert nagyon sok meleget termel a szervezetben.
Vese- és hólyaggyulladás esetén is jótékony hatású.
Rendszeres fogyasztásával bőrünk, hajunk, körmünk szép lesz.
Erősíti a fogainkat, csontunkat is.
A KÖLES a szervezet lúgosítását elősegíti, erősíti, rugalmatlanja a bőrt, az erek falát, kötőszöveteket.

A HAJDINAkását is nyirkos, hideg időben fogyasszuk.
Elősegíti a vérképzést, vérszegényeknek javasolják, valamint azoknak, akik a veseműködésükre panaszkodnak.
Tulajdonképpen nem gabona.
Nem is alkalmas mindennapi fogyasztásra, mert tápanyagaiban eléggé kiegyensúlyozatlan.
Nem kell áztatni. Búzával keverve elsősorban tésztafélék készítésére alkalmas.
Kifőzve nagyon jó töltött káposzta készíthető belőle, mert jól tapad, és a vele kevert zöldségfélék nem esnek szét.

Tudta, hogy a BARNARÍZS a gabonafélék királya?
A legkiegyensúlyozottabb táplálék.
Emésztőszervi betegségekben szenvedők diétájában nélkülözhetetlen.
Jótékony hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre és különböző allergiás megbetegedések gyógyítására is használják.

A MÁK magnéziumban gazdag, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist.
A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja.
Fokozza a szervezet védekezőmechanizmusát, jótékony hatású a sebek gyógyulásában, növeli a szellemi teljesítőképességet.
Csontozatunk első számú gyógyszere.