Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a média különböző csatornáin újra és újra felcsaptak a margarinellenes hadjárat hullámai. Az idő múlásával nem túlzás hadjáratnak nevezni a megjelenő nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, már csak azért sem, mert a féligazságokból hamis következtetésekre jutó, a fogyasztókat alaptalanul megtévesztő „szakemberek” egyre elszántabban támadnak. De nézzük a tényeket!

Az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorának műsorvezetői a karácsonyi bevásárlások idején tanácstalanul üldögéltek a stúdióban. Egyikük az interneten körlevél formájában megjelenő levélről mesélt, amely a margarin káros hatásait ecsetelte. A másik műsorvezető azonban védelmébe vette a margarint. A beszélgetés végül azzal a konklúzióval zárult, hogy évekkel ezelőtt a vajat kiáltották ki első számú közellenségnek, most pedig eljött az ideje, hogy ugyanezt tegyék a margarinnal.
A közelmúltban nem ez volt az egyetlen ilyen típusú hír. Csupán a sorban az utolsó, amely bizonytalanságot ébreszthet a margarint kedvelők és fogyasztók népes táborában.

De vajon mi az igazság a sok állítás körül?

Támadások és a tények
1. Támadás: A margarint érő támadások első pontja szerint a margarin emeli a koleszterinszintet. Emeli, mert az előállításához szükséges szilárd növényi olajok a szervezetre ártalmas, úgynevezett transzzsírokat is tartalmaznak. Ezen zsírok rendszeres fogyasztása pedig csökkenti a vérben levő jó koleszterin szintjét, így növeli az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, rossz koleszterin szintjét .
Tény: A hidrogénezési eljárás nem jelenti feltétlenül, hogy transzzsírsavak keletkeznek, ugyanis sikerült a gyártási technológiát úgy továbbfejleszteni, hogy ezt ki lehessen küszöbölni. Ettől függetlenül, a ma kapható, jó minőségű margarinokba kerülő növényi olajokat már nem hidrogénezik, helyette kemény, a természetben előforduló növényi zsírokat (kókuszzsír, pálmazsír) használnak a kívánt, kenhető állag elérésért. Így mára sikerült a transzzsírsavak arányát 1-2%-ra, vagy ez alá csökkenteni, és ezt az információt bizonyos gyártók a csomagoláson található tápanyagtáblázatban fel is tüntetik termékeiken. A jó minőségű margarinok transzzsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó margarinok nem emelik a koleszterinszintet, épp ellenkezőleg: zsírsavösszetételüknek és más összetevőiknek köszönhetően segítenek csökkenteni azt.

2. Támadás: A margarinfogyasztók tévednek, amikor azt hiszik, hogy a koleszterin nem szükséges az emberi szervezet működéséhez. Így csupán koleszterinmentessége miatt a margarin nem tekinthető egészséges élelmiszernek.
Tény: Való igaz – egyébként senki nem állította ennek ellenkezőjét -, hogy koleszterinre igenis szüksége van a szervezetnek. Az emberi szervezet pontosan ezért állítja elő a koleszterint. Sajnos a táplálékkal bevitt túlzott mennyiségű koleszterinnel, valamint a telített és transzzsírsavakkal– amelyek jellemzően olyan állati eredetű élelmiszerekben vannak, amilyen például a vaj is – felboríthatjuk a védő és az ártó koleszterin egyensúlyát, az utóbbi javára. Ezzel pedig növelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Tiltott élelmiszerek szerencsére nincsenek, csak betartandó mennyiségek: ezért megfelelő mennyiségben vaj és egyéb állati zsiradékok is fogyaszthatók, azonban ételkészítéshez, kenyérkenéshez a növényi olajokat, margarinokat ajánlott előnyben részesíteni.

Még néhány gondolat a magas koleszterinszintről és a táplálkozásról
Ismert tény, de nem lehet elégszer ismételni: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők jelentős része táplálkozással befolyásolható. A Magyar Szív Egyesület 2007-ben készült hazai, reprezentatív koleszterinkutatásából kiderül (www.koleszterinszint.hu), hogy a megkérdezettek (20-90 év közöttiek) 24 százalékának emelkedett a koleszterinszintje, 17 százalékának pedig magas. Így a felnőtt lakosság jelentős részének nem javasolt a koleszterinszint növekedést okozó élelmiszerek nagymértékű fogyasztása. Azonban a jó minőségű margarinok fogyasztása jól beilleszthető a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásba.
A korszerű táplálkozásban az állati eredetű zsiradékokat lehetőség szerint (de nem teljesen) növényi eredetű zsiradékokra érdemes cserélnünk. Sütéshez az olívaolaj jelenthet jó megoldást, étrendünket gabonafélékkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, zsírszegény húsfélékkel és tejjel-tejtermékekkel valamint halakkal kell minél változatosabban összeállítani.

ÖSSZEFOGLALÁS:
A jó minőségű margarinok nem, vagy csak a WHO által ajánlott mértéket meg nem haladó mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára káros transzzsírsavakat. A vaj margarinnal való helyettesítése hosszú távon - kedvező zsírsavösszetételének köszönhetően-, segíthet megelőzni az első számú népbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. A növényi szterineket tartalmazó margarinok pedig ezen összetevőiknek köszönhetően kifejezetten csökkentik a magas koleszterinszintet, kiegyensúlyozott, változatos étrendbe illesztve és az egészséges életmód részeként.

A vaj kontra margarin kérdés margójára…..
Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelennek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe, arra azonban alkalmasak, hogy elbizonytalanítsák az olvasót, de persze arra is alkalmat adnak, hogy a felmerült témával kapcsolatban hozzászólásként, válaszként tárgyilagos, korrekt tájékoztatás jelenjék meg a médiában. A cikkek szerzői gyakran fiktív, nem létező személyek. Akinek kétségei támadnak és nem tud eligazodni az ellentétes állítások között kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, illetve az ÁNTSZ szakemberét, a kórházi dietetikust, vagy olvassa el a Táplálkozási ajánlások a felnőtt magyarországi lakosság számára* című kiadványt, illetve keresse fel az Egészségügyi Minisztérium honlapját.   

A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló, a kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtő-képességet. A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszer védekező-képességét, megelőz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind előnyösek. Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára. Humoros helyzetek híján egyre kevesebben merik megengedni maguknak a felhőtlen nevetés gondtalan örömét.

A napjainkra szinte járványos méreteket öltő allergiás megbetegedéseket mi okozhatja. A leggyakrabban emlegetett bűnösök között találjuk a környezetszennyezést, a káros vegyi anyagokkal teli táplálékokat és a fejlett országok lakóinak túl steril életkörülményeit.

Az eddigi tudásunkkal gyökeresen ellentétes vélemény többek között azon a megfigyelésen alapszik, hogy olyan országokban, ahol rendszeresen fogyasztanak magvakat mind a mamák, mind a gyerekek, ott nagyon alacsony az allergiás betegségek szintje.

 A legfontosabb indok az, hogy a gyümölcsökkel, magvakkal kiegészített gabonamüzli ideális "üzemanyag", a legtisztább energiaforrás, a legtökéletesebb "stimulálószer", amelynek csak előnyei vannak, káros hatásuk egyáltalán nincs.
A müzlihez a BIO gabonafélék széles választéka használható fel.

A müzlik mellett szól az is, hogy szemet gyönyörködtető reggeli fogások készíthető belőlük.
Van aki első látásra "bele szeret" a müzlibe, van aki hosszabb kóstolgatás és fontolgatás után köt ki egyik vagy másik fajtája mellett.
Legyünk türelmesek önmagunkhoz is, a müzlihez is!

Bármely gabonamagból főzhetünk kását.
Teljes magvakat a KÖLES és a HAJDINA kivételével egy éjszakára beáztatjuk, majd addig főzzük, amíg a magvak szét nem nyílnak, meg nem puhulnak.
A kását tetszés szerint ízesíthetjük aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, fahéjjal, mézzel.

Hasznos tápanyagul szolgálnak a müzlihez adott különféle magvak: len,szezám, napraforgó, tökmag, mogyoró, dió, mandula, mák.

A főzött gabonafélék a legkiegyensúlyozottabb táplálékot képviselik

A ZAB a gabonák közül a leggazdagabb fehérjében és olajban.
Különösen télen hasznos táplálék, miután melegítő hatású.
Könnyen emészthető, nem fekszi meg a gyomrot. Nagy zsírtartalma van.
Azok számára előnyös akik sok húst ettek.
Nagyon jó hatású gyenge pajzsmirigy működésre, serkenti azt.
Erősíti az idegeket, kedvezően befolyásolja az alacsony vérnyomást. Nagy energiatartalmú.
A ZAB védi a gyomorfalat.

Az ÁRPA gyógyító hatását már régóta ismerik. Kiváló gyomorrontás és idegesség ellen is.
Különleges tulajdonsága, hogy hűsítő hatást fejt ki a szervezetre, ezért nyáron, nagy melegben kiváltképp ajánlható a fogyasztása.
Jó hatású a hörghurutban, asztmában szenvedőkre. Erősíti a máj energiáját.
Kitűnő reggeli kása (és kenyér) készíthető belőle.
Az ÁRPÁT a szervezet állati eredetű fehérjék maradványaitól való megtisztításra, lázcsillapításra, gyomorrontásra, bőrkiütések megszüntetésére is használják. masszázs, gyógymasszázs

A BÚZA fokozza az erőt és a kitartást.
Könnyen emészthető. A legértékesebb a tönkölybúza.
A teljes BÚZA növekedés ösztönző hatású, gyerekeknek kiváló táplálék.
(Daganatos betegeknek nem ajánlott.)

A ROZS tápértéke a búzáéhoz hasonló.
Fogyasztásával a vénák falai rugalmasabbá válnak.
(Akinek visszere, aranyere van, vagy trombózisra hajlamos, annyit fogyasszon, amennyit csak lehet).
Izomerőnket is fejleszti (a búzához hasonlóan), sok energiát kapunk tőle.
Segít a testi kitartásban, ha megerőltető a munkánk.

A KUKORICA a legédesebb gabonaféle.
Szervezetünk hamar energiává alakítja, kiváló vérképző, segíti a szívműködést.
Nehéz megfőzni egészben, inkább a darát főzzük.

A KÖLES lúgos hatású, azoknak használ, akiknek savas a vére (sok húst esznek, köszvényesek..)
Főképp nyirkos hidegben főzzünk kölest, mert nagyon sok meleget termel a szervezetben.
Vese- és hólyaggyulladás esetén is jótékony hatású.
Rendszeres fogyasztásával bőrünk, hajunk, körmünk szép lesz.
Erősíti a fogainkat, csontunkat is.
A KÖLES a szervezet lúgosítását elősegíti, erősíti, rugalmatlanja a bőrt, az erek falát, kötőszöveteket.

A HAJDINAkását is nyirkos, hideg időben fogyasszuk.
Elősegíti a vérképzést, vérszegényeknek javasolják, valamint azoknak, akik a veseműködésükre panaszkodnak.
Tulajdonképpen nem gabona.
Nem is alkalmas mindennapi fogyasztásra, mert tápanyagaiban eléggé kiegyensúlyozatlan.
Nem kell áztatni. Búzával keverve elsősorban tésztafélék készítésére alkalmas.
Kifőzve nagyon jó töltött káposzta készíthető belőle, mert jól tapad, és a vele kevert zöldségfélék nem esnek szét.

Tudta, hogy a BARNARÍZS a gabonafélék királya?
A legkiegyensúlyozottabb táplálék.
Emésztőszervi betegségekben szenvedők diétájában nélkülözhetetlen.
Jótékony hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre és különböző allergiás megbetegedések gyógyítására is használják.

A MÁK magnéziumban gazdag, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist.
A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja.
Fokozza a szervezet védekezőmechanizmusát, jótékony hatású a sebek gyógyulásában, növeli a szellemi teljesítőképességet.
Csontozatunk első számú gyógyszere.

 A napsugarak hatása szervezetünkre
Ha túl sokáig vagyunk kitéve a napfénynek, ez a bőr elöregedését idézheti elő, ezenkívül korai ráncosodást és bőrrákot okozhat. Megfelelő mennyiségben azonban a napsugarak az egészségünket szolgálhatják.
Melyek a napfénnyel kapcsolatos jó dolgok?
Sok ilyen létezik.
Kezdjük azzal, hogy a napfény elpusztítja a csírákat. Ezért olyan fontos a napra és a levegőre kitenni az ágyneműt, a paplanokat és az összes olyan ruhaneműt, amelyeket nem moshatunk ki rendszeresen és nem is sterilizálhatunk az automata szárítóban.
Megfelelő mennyiségű napfény egészséges pírt ad a bőrnek és lággyá, rugalmassá teszi. A mérsékelten lebarnult bőr ellenállóbb a fertőzésekkel és a felégésekkel szemben.
A nap a legtöbb ember esetében javít a hangulaton és jó közérzetet teremt. Csak ne maradjunk kinn túl sokáig és ne égjünk le! Ha aktív mozgással ötvözzük, a napfény fontos tényező akut és krónikus depressziók kezelésében. Emlékezzünk csak arra, milyen nyomasztó hangulat telepszik ránk a téli, hideg, borongós napokon, s hogyan próbálunk magunkba szívni minden egyes napsugarat.
De még ennél is jóval fontosabb, hogy a szervezet a napfény bőrre gyakorolt hatása révén tudja előállítani a D-vitamint. A D-vitamin teszi képessé a szervezetet arra, hogy a belekből kalciumot szívjon fel és egészséges csontok építésére használja. Segít megelőzni a gyermek- és felnőttkori angolkórt, de segít az osteoporosis megelőzésében is.
A napfény erősíti az immunrendszert, csillapítja a megduzzadt arthritises ízületek okozta fájdalmakat, enyhíti a változás kora utáni tüneteket.
Néhány tanulmány szerint a napfény a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszik.
És melyek a rosszak?
A napfény a fő kockázati tényező a bőrrák kialakulásánál, főleg világos bőrű emberek esetében. Ha túl sok napfénynek vannak kitéve, ez náluk különösen káros kihatású lehet.
Azt is tudnunk kell, hogy a bőr leégése mindenki esetében káros. Minden leégés az egészséges, élő szövetet pusztítja el. Az ismételt leégések visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, sőt a bőrrák veszélyének tehetik ki az embert.
Az ismételt leégések és a bőr újra meg újra kiújuló mély cserzett volta fokozatosan elpusztítja rugalmasságát, zsírmirigyeit, és ráncokat, korai öregedést idéz elő.
A legújabb kutatások szerint a magas zsírtartalmú étrend túl sok napozással párosulva elősegítheti a bőrrákfélék kialakulását.
Mennyi ideig lehetünk a napon?
A mérsékelt lebarnulás védelmi szerepet tölt be – olyan, mintha napszemüveget tennénk a bőrünkre. De meg kell ismernünk saját tűrőképességünket. Világos bőrű és vörös hajú embereknek talán csak öt percig szabadna napfürdőzniük. A sötétebb bőrűek kezdhetik napi 10-15 perccel. A legtöbb ember esetében körülbelül 30 perc a maximum, ameddig kiteheti magát a nap sugárzásának.
Soha, de soha ne égjünk le! Viseljünk védelmül szolgáló ruházatot, szemvédőt, használjunk naptejet, napolajat. Legyünk különösen óvatosak a hó és víz közelében és a felhős napokon!
Ha kirándulni megyünk, vakációra készülünk, készítsük elő bőrünket úgy, hogy az indulás előtti napokon már fokozatosan kitesszük a nap hatásának az enyhe rózsaszínesedés mértékéig.
Ha arcunkat, kezünket naponta néhány percnyi napfény éri, ez már előállítja a részünkre szükséges valamennyi D-vitamint.
Nyissuk ki az ablakot minden reggel, engedjük be a napfényt! Megjavítja egészségünket és jó kedvre derít.
Évezredek óta az élet közvetítőjének tartják a napfényt. Ma már tudjuk, hogy lehet gyógyító, de lehet pusztító hatású is, attól függően, hogyan használjuk.